A Covid1001 önkéntes szakfordító csoport által készített kisokos azoknak a szakkifejezéseknek a magyarázatát tartalmazza közérthető nyelven, amelyekkel a koronavírussal és a Covid19-járvánnyal kapcsolatban nagyon gyakran találkozunk. Ez nem egy orvosi szótár; az alábbi definíciók nem törekednek magas szintű szakmai pontossággal és részletességgel kifejtett orvosi tudást átadni. A meghatározások inkább az átlag olvasót szeretnék segíteni abban, hogy a hirtelen a mindennapi nyelvhasználatba bekerült (sokszor latin vagy angol eredetű) orvosi kifejezéseket könnyebben megérthessék.
| Szakkifejezés | Magyarázat |
| ACE2-receptor | Teljes nevén kettes típusú angiotenzinkonvertáló enzim receptor. Főként a tüdő és az erek falán található meg, rengeteg folyamatban vesz részt, a vérnyomás-szabályozástól a gyulladásos folyamatokon keresztül. Néhány koronavírus, köztük a mostani koronavírus-járványt okozó SARS-CoV-2, ehhez az enzimreceptorhoz kötődve tud bejutni a sejtekbe, hogy ott szaporodjon. |
| adenovírus | Az adenovírusok az Adenoviridae családba tartoznak (magyarul ez egy ugyanolyan gyűjtőnév, mint a madarak osztályán belül a rigófélék családja). |
| aeroszol | Gáz halmazállapotú közegben eloszlatott, bizonyos mérettartományba (maximum 5-10 mikrométer, a méter milliomodrésze) tartozó folyadékcseppek neve. Példa: fújós dezodor, sprék, kilélegzett levegő. |
| aktív immunitás | Az emberi szervezetbe kerülő minden idegen fehérje vagy kórokozófehérje (vírus, baktérium stb.) mozgósítja az immunrendszert. Az immunrendszernek az idegen fehérjékre adott válaszát nevezzük aktív immunválasznak. Aktív immunizáláskor a szervezetnek ezt az aktív immunválaszát hívjuk elő mesterségesen a szervezetbe jutattott elölt, gyengített vírussal, baktériumtoxinnal, vagy a vírusra, baktériumra jellemző fehérjékkel. A szervezetbe juttatás leggyakoribb eszköze a védőoltás. Ezt nevezzük aktív immunizálásnak. Az aktív immunizálás hatására védettség fejlődik ki a szervezetben a természetes úton bekövetkező vírusfertőzés ellen, azonban a védettség kialakulásához néhány hét, egy-két hónap szükséges |
| alap szaporodási ráta | Megadja, hogy egy fertőzés esetén egy fertőzött egyén hány másik embert fog összefertőzni, ha mindenki képes a megfertőződésre (tehát senki nem immunis). |
| alkalmazási előírás | Röviden: a gyógyszerek alkalmazásáról szóló, SZAKEMBEREKNEK írt dokumentáció. Hosszabban: szakemberek használati utasítása egy adott gyógyszerhez, ami tartalmazza, hogy mi van a gyógyszerben, hogy néz ki a tabletta, milyen dózisban, mikor kell alkalmazni, milyen mellékhatásokat lehet tapasztalni, milyen anyagokkal együtt nem szabad alkalmazni, ki a korcsoport, milyen korábbi eredményeket kaptak a készítménnyel, hogyan hat az adott hatóanyag, hogyan szívódik fel, távozik a szervezetből, stb. Az alkalmazási előírást a gyártó készíti el az adott termékhez, és ezt a dokumentumot a forgalomba hozatal előtt a hatóságok (EMA, Magyarországon pedig az OGYÉI) véleményezik és engedélyezik. Ugyanúgy, ahogy a betegtájékoztatónál, le van írva, hogy milyen témákat kell részletesen kifejteni benne (azaz minden alkalmazási előírás egy sablon alapján készül) |
| alveolus | Léghólyagocska. A tüdő kicsi egysége, amiben valójában a légcsere történik. |
| antigén | Minden, ami a szervezetben immunválaszt válthat ki. |
antigénteszt | Kimutatja az aktuális fertőzést a szervezetben a tünetek meglététől függetlenül. |
| antimikrobiális szer | Minden olyan szer, ami a varázsutak módján megakadályozza a mikroba (mini élő dolog, és mellette a vírusok) szaporodását, és ezáltal fertőzőképességét (tehát nem a tömény kénsav… bár igazából az is hatékony, de ez kicsit olyan, mint fejbelövéssel gyógyítani a migrént). |
| antitest | Fehérjemolekulák, amiket az immunrendszer sejtjei termelnek. Megtámadnak mindent, amit a szervezet antigénnek minősít. |
| antitestteszt | Az antitestek kimutatásán alapuló teszt. A COVID szempontjából azért érdekes, mert antitestek pl. a száj nyálkahártyáján és a nyálban is megtalálhatók. Ennek következtében egy nyálmintából ki lehet mutatni a megfelelő teszttel, hogy valaki átesett-e a fertőzésen. Persze ehhez megfelelő szelektivitású és specifitású tesztre van szükség. |
| ARDS | Az Acute Respiratory Distress Syndrome rövidítése. Az ARDS egy különböző okok miatt kialakuló, akut, légzőrendszert működésében súyosan akadályozó tünetegyüttes. Súlyos gyulladás vagy sérülés során az immunrendszer megkezdi a védekezést, vagy a sérült szövetek eltakarítását, ami során különböző anyagokat termel, többek között az immunsejtek közötti kommunikációban és a védekezésben részt vevő molekulákat (citokinek). Ezek a molekulák a keringésbe jutnak, és a tüdőben a hajszálereken át (amik annyira vékonyak, hogy még a vörösvértestek is csak libasorban férnek át) mint egy szitán felakadnak, és lerakódnak. Ekkor a tüdőben okoznak gyulladást, és a mennyiségük miatt kifejezetten erőteljesen. Ez a fajta gyulladás az ARDS, nagyon súlyos állapot. |
| aszimptomatikus | tünetmentes |
| átfertőzöttség | Azon emberek száma, akik átestek a fertőzésen. Az átfertőzöttség lényege abban van, hogy aki átesett a fertőzésen, az egy időre immunissá válik (remélhetőleg). Az átfertőzöttek számát a teljes lakosság számához szokták viszonyítani, ebből számolnak arányt. Minden fertőző betegség esetében van egy kritikus arány, amin felül a betegség már terjedni nem tud, hiszen nem találkozik fertőzhető emberrel. Ez a nyájimmunitás. Ezt elérhetjük azzal, ha az emberek nagy százaléka átesett a betegségen, vagy védőoltással. |
| autoimmun | Olyan betegségek jelzője/tulajdonsága, amelyek azért alakulnak ki, mert az immunrendszer rosszul értelmez valamit, és elkezdi a gazdaszervezetet, azaz saját magát támadni (azokat a részeket is, amelyek teljesen ártalmatlanok). |
| BCG-oltás | A tuberkulózis (TBC, tüdőgümőkór) ellen adott védőoltás. Magyarországon 1954 óta alkalmazzák. Felmerült, hogy a szervezet kifürkészhetetlen útjai által védelmet nyújthat a koronavírus-fertőzésekkel szemben – ezt azonban megcáfolták. |
| betegtájékoztató | Az összehajtogatott, gyógyszerek, étrendkiegészítők és egyéb gyógytermékek dobozában található információs papírka, amely tartalmazza, hogy hogyan kell szedni az adott készítményt, milyen mellékhatásokat lehet tapasztalni közben, hogy néz ki az adott készítmény, stb. Az EMA (Európai Gyógyszerügynökség) szabályozza, hogy minden EU-n belül forgalomba hozott gyógyszernél mit kell egy gyógyszer betegtájékoztatójának tartalmaznia. Fontos, hogy laikusoknak íródik, és a magyar változatát az OGYÉI-nek el kell fogadnia, mielőtt a gyógyszer forgalmazását Magyarországon megkezdik. |
| CDC | Centers for Disease Control and Prevention, az amerikai Járványügyi és Betegségmegelőzési Központ: amerikai kormányzati szerv, amely békésebb időkben mindenféle, elsősorban az amerikai lakosságra veszélyt jelentő egészségi problémával foglalkozik, fertőző és krónikus betegségekkel is. Ebbe belatartoznak olyan betegségek is, amelyek nem az amerikai kontinensen jelentek meg, de globálisan veszélyessé válhatnak. Ezért munkatársai világszerte, összesen 60 országban dolgoznak helyi szakemberekkel a felbukkanó járványok mielőbbi azonosításán és lehetőleg elfojtásán. Sajnos az amerikai kormány épp 2018 nyarán hívta vissza pozíciójából a Kínában dolgozó kollégát, néhány hónappal a SARS-CoV-2 felbukkanása előtt. A CDC továbbá számos fejlődő országban dolgozik olyan betegségek visszaszorításán mint a HIV, malária, paraziták által terjesztett betegségek stb. |
| citokinvihar | Amikor az immunrendszer elkezdi a könnyűlovassággal (ún. citokinek) kicsit túlzásba vinni a fertőzés elleni támadást, és emiatt az életveszély szélére sodorhatja a delikvenst. |
| COPD | Hasonló alapon nyugvó tüdőbetegségek neve. A betegségek lényege a kilélegzés nehezítettsége, mert kilégzésben a légutak átmérője kritikus határ alá csökken. Az átmérőt eleve csökkenti a légutak gyulladása, aminek oka mindenekelőtt a dohányzás. A gyulladás a légutak duzzanatával, gyulladásos váladékkal jár. Utóbbit hörgik fel reggelente a dohányosok, amely a vidéki nyári reggel elpusztíthatatlan velejárója a fűkasza mellett. Ez az állapot gyógyíthatatlan, de tünetileg kezelhető, leginkább a cigaretta elhagyásával. |
| Covid19 – kötőjel nélkül | A koronavírus okozta megbetegedés neve (nem a vírusé, azt lásd: SARS-CoV-2) (Az MTA állásfoglalása alapján magyarul egybe kell írni, kötőjel nélkül, mint a B6-vitamint.) |
| drive-in tesztelés | Olyan, mintha a mekibe mennél, csak két sajtburger meg egy epres shake helyett te adsz egy kis nyálat, aztán elhajtasz. Kb. 3 óra múlva felhívnak, hogy fertőzött vagy-e vagy sem. Ez nem éppen megbízható tesztelési módszer, de kiindulási alapnak megteszi, főleg, ha az eredmény pozitív. Ha negatív, annak több oka lehet, leginkább a hibás mintavétel. |
| ECDC | European Centre for Disease Prevention and Control, Európai Betegségmegelőzési és Járványvédelmi Központ: EU-s ügynökség, amely figyelemmel kiséri a fertőző betegségekkel kapcsolatos tudományos adatokat és az azokkal összefüggő egészségügyi kérdéseket, amely alapján tanácsot ad az EU intézményeinek és a tagállamok kormányainak. További feladata a nemzeti hatóságokkal együttműködve a lakosság tájékoztatása közegészségügyi témákban. Székhelye: Solna, Svédország. |
| ECMO | Teljes nevén ExtraCorporalis Membrane Oxygenation. Extracorporalis = testen kívüli, membránoxigenizáció = a vér oxigénnel való „feltöltése” egy speciális membránon át, a testen kívül. A lényege, hogy a test nagyereibe vezetett filctollnyi átmérőjű csöveken keresztül forgatják át a teljes vértérfogatot a gépen. A gép egy speciális membránon át oxigént old a beteg vérében, és ezt a vért egy pumpa segítségével juttatja vissza a szervezetbe. Ezzel együtt ez a módszer átveszi a tüdők és szív munkáját, de a hatásfoka bőven elmarad az igazi szervek teljesítményétől. Ilyen géppel az intenzív osztályokon találkozhatunk. |
| EMA | European Medicines Agency, Európai Gyógyszerügynökség: az emberi illetve állatgyógyászati felhasználásra szánt gyógyszerek tudományos kiértékelését, felügyeletét és biztonságosságuk figyelemmel kísérését végzi az EU-ban. Fő feladata, hogy engedélyezze és felügyelje az Európai Gazdasági Térség országaiban forgalomba hozni kívánt, illetve forgalomban lévő gyógyszereket. További feladata az egészségügyi szakemberek és a betegek tájékoztatása. A pandémia idején nagy figyelem hárul rá, mert ez a szervezet engedélyezi az EU-ban használható covid19-vakcinákat. Székhelye: Amsterdam, Hollandia. |
| endémia | Egy bizonyos területen kialakuló fertőzés. Ez lehet egész Európa, de lehet egy város is, ha kialakul egy szalmonellahullám, mert mindenki ugyanazt a romlott eperlevest ette augusztus 20-án. Pandémiává akkor alakul az endémia, ha több földrészt (inkább az összest) érinti a fertőzés, és sok ember fertőződik meg. |
| epidemiológia | Magyarul járványtan, az a tudományág, amely a fertőzéses megbetegedések terjedésével foglalkozik. |
| fals pozitív (álpozitív) / fals negatív (álnegatív) | Amikor a teszt valamilyen hiba folytán egyértelműen rossz eredményt ad. Ha például nincs fertőzés, de a teszt mégis pozitív lesz, az álpozitív eredményt jelent. Az álnegatív ennek ellenkezője, ha az illető fertőzött, de a teszt nem mutatja ki. Nagyon sok oka lehet annak, hogy egy teszt nem a valóságot mutatja, kezdve a mintavételi hibával, illetve a teszt érzékenységével. |
| favipiravir | Egy vírusellenes hatóanyag, amelyről felmerült, hogy hatékony lehet a SARS-CoV-2-fertőzéssel szemben. Japánban fejlesztették ki, és eredetileg az influenza ellen használják. Egyelőre nem garantálható, hogy a favipiravir hatékony lenne a koronavírusokkal szemben. Klinikai vizsgálatok folyamatban vannak a hatékonyság kiderítésére. |
| FDA | Food and Drug Administration, amerikai Élelmiszer- és Gyógyszerfelügyelet vagy Élelmiszer- és Gyógyszerbiztonsági Felügyelet vagy az Egyesült Államok Élelmiszer- és Gyógyszerügyi Hatósága (nincs hivatalos magyar elnevezése): amerikai kormányhivatal, amely az emberi illetve állatgyógyászati felhasználásra szánt gyógyszerek, orvostechnikai eszközök, valamint dohánytermékek, kozmetikumok és élelmiszerek tudományos kiértékelését, felügyeletét és biztonságosságuk figyelemmel kísérését végzi az USA-ban. A pandiémia idején a CDC-vel és az amerikai kormánnyal közösen küzd a járvány visszaszorításán az USA területén. |
| feltételezett mellékhatás | Minden olyan gyógyszermellékhatás a klinikai vizsgálatok alatt, amely feltehetően (valószínűleg, a tudomány rögös útjainak kifürkészett ösvényein keresztül felderítve) a gyógyszerjelölt miatt alakul ki. Előbbi példánknál maradva: Gedeon Black a Viagra merevedési zavar indikációjú klinikai vizsgálatában vett részt. Azért kezdte el szedni a Viagrát, hogy javuljon a merevedési zavara. Javult. Azonban a javulás mellett a tabletta beszedése után kb. 30 perccel Gedeon Black rendszeresen azt tapasztalta, hogy kipirosodik az arca és megugrik a pulzusa. Mivel tudjuk, hogy a Viagra egy értágító mechanizmuson keresztül javítja meg a merevedési zavart, így feltételezhető, hogy a hatóanyaga (szildenafil amúgy, hogy konkrétumokat is említsek) máshol is tágítja az ereket, nem csak a péniszben. Ez tehát egy feltételezett mellékhatás. |
| FFP-maszk | Teljes nevén részecskeszűrős félálarcok. Három típusát különböztetjük meg: FFP1, FFP2, FFP3. Lényegük, hogy különböző mértékben szűrik ki a részecskéket. Fontos, hogy ezeknek a maszkoknak a fő feladata a BEFELÉ jövő levegő szűrése. (Tehát azt védi főként, aki viseli. De azt is csak akkor, ha értelmesen viseli. És nem lóg ki az orra, se a szája. És megfelelően rásimul a viselő arcára, és légmentesen zár.) Minél nagyobb a maszk száma, annál komolyabb a szűrés mértéke (és annál kevésbé kap benne a viselő levegőt). Ezeknek a maszkoknak az a célja, hogy a speciális anyagokat tartalmaző levegőt megszűrjék (például a finomszemcsés port, aeroszolokat stb.). Mivel a vírusok kilélegzett aeroszol formájában (azaz levegőben eloszlatott pici folyadékcseppekként) terjedhetnek, így azoknak, akik fertőzött környezetben dolgoznak, nem árt, ha olyan maszkot hordanak, ami ezeket a részecskéket megszűri. Kutyasétáltatáskor nem szükséges az FFP-maszkok hordása (kivéve, ha valaki háborús övezetben, mustárgázos palackok közepette futtatja a Morzsit). |
| (gyermekkori) gyulladásos többszervi szindróma (MIS-C) | Az új típusú koronavírus-fertőzés gyermekkorban többnyire nem okoz a felnőttekhez hasonló súlyos tüneteket, azonban ritka esetben az enyhe tünetekkel lezajlott fertőzés után 2-4 héttel kialakulhat egy sok szervrendszert érintő gyulladásos betegség, mely igen súlyos állapothoz vezet. A kórkép rendkívül változatos és súlyos megjelenésű, így mind a diagnózisa, mind terápiája komoly kihívásokkal jár. Ezeknél a betegeknél közös tünet a több napja tartó magas láz, lehet sebészeti kórképeket utánzó erős hasi fájdalom, hányással vagy hasmenéssel, gyakoriak a bőrtünetek, valamint a kétoldali kötőhártya-gyulladás. A laborparaméterek rendkívül súlyos gyulladást igazolnak. A betegek többségénél jelen van valamilyen szívérintettség, ami megjelenhet ritmuszavarban vagy szívizom-gyulladásban is, ami a szív súlyos működészavarát okozhatja. Sokszor hasonlítják ezeket a betegeket a gyermekgyógyászok által jól ismert gyulladásos betegséghez, a Kawasaki szindrómához, amely főleg 5 éves kor alatti gyermekeknél jelentkezik, de azt fontos kiemelni, hogy a MIS-C-ben szenvedő gyerekek általában jóval idősebbek, (döntő többségében kamaszok) és a betegség jóval súlyosabban is zajlik, valamint ismert vagy feltételezett SARS-CoV-2-fertőzést követően alakul ki. |
| halálozási ráta vagy halálozási arányszám | Megadja, hogy egy adott népességen belül 1000 (ezer) lakosra vonatkoztatva hányan haltak meg egy éven belül. |
| hipokalémia | Amikor a vér káliumszintje valamilyen okból leesik. Életveszélyes lehet, mert (számos más dolog mellett) a szív megfelelő működéséhez fontos, hogy a káliumszint a normális tartományban legyen. Ha ez nagyon lecsökken, akkor megállhat a delikvens szíve. |
| hospitalizációs ráta | Megadja, hogy az adott betegségben szenvedők hány százalékát kellett kórházba befektetni. |
| immunitási útlevél | A WHO javaslata szerint az utazókat le kellene tesztelni, hogy átestek-e a fertőzésen. Ha átestek, akkor ez biztosítaná, hogy nem fertőződhetnek meg újra, és emiatt visszamehetnének dolgozni, illetve utazhatnának. És ezt valahogy hivatalos formában is dokumentálni szeretnék, viszont ebben az ügyben ezidáig (június eleje) nem történt előrelépés. Ellentmondásos a kérdés amiatt, hogy a tesztek egy része nem megbízható, másrészt pedig, hogy kiderült, az ellenanyag jelenléte a vérben sem jelent feltétlen védelmet az újabb SARS-CoV-2-vírus okozta fertőzés ellen. |
| immunszuppresszió vagy immunszuppresszált állapot | A folyamat, ami miatt az immunrendszer nem védekezik megfelelően. El lehet érni szándékosan is – általában azoknál van erre szükség, akiknek az immunrendszere túlműködik (ezek az ún. autoimmun megbetegedések), és elkezdi megtámadni saját magát (pl. csontokat, vesét, pajzsmirigyet), és emiatt a normális működést ellehetetleníti. Így azok, akiknek autoimmun alapbetegségük van, és arra immunszuppresszáló kezelést kapnak, nem tudnak védekezni a fertőzésekkel szemben, így számukra egy enyhe fertőzés is életveszélyes lehet. |
| immunválasz | Amikor az immunrendszer reagál. Bármire. |
| in vitro kísérlet | Szó szerint: üvegben végzett kísérlet. Így hívjuk azokat a vizsgálatokat, ahol nem élő szervezetben végzik a kísérletet (tehát például egy petricsészében locsolják a vírusra érzékeny sejteket egy adag vírussal). |
| indikáció | Az adatokkal alátámasztott alkalmazási terület, amire valamit kitaláltak. Például tág értelemben az altatók indikációja az alvászavar, az antibiotikumok indikációja a baktériumok okozta fertőzések, stb. |
| inkubációs időszak | A megfertőződéstől az első tünetek megjelenéséig eltelt időszak. |
| intubálás | Amikor az ember légcsövébe egy műanyagcsövet vezetnek, amit aztán légmentesen rögzítenek. A folyamat során az intubációhoz használt műanyagcsövet (tubust) a hangszalagok közé vezetik be (ha valaki úgy gondolja, hogy a sebészi maszk nem kényelmes, képzelje el, ez milyen kellemes lehet). A rögzítés a hangszalagok alatt felfújt ballonnal (a tubus része) történik, ami belefeszül a légcsőbe. Fő célja, hogy légutat biztosítson, és hogy idegen anyagoktól (pl. hányás esetén gyomortartalom) védje a tüdőt. A szájból kilógó része különböző lélegeztető eszközökre csatolható (pl. lélegeztető ballonok, lélegeztetőgépek). |
| ITO | Intenzív terápiás osztály. Röviden: intenzív. |
| karantén vagy házi karantén | A tesztelés során pozitív eredménnyel rendelkező személyek és az ő kontaktjaik – azaz azok, akikkel az utóbbi két hétben találkozott – szigorú elzárása. |
| Kawasaki-szindróma, Kawasaki-kór | A Kawasaki-szindróma egy gyermekeket érintő autoimmun betegség, melynek a feltételezett kiváltó okai között a fertőzések is szerepelnek. A most halmozottan jelentkező eseteknél pedig erősen gyanús a SARS-CoV-2-fertőzés mint kiváltó ok. |
| késői fázisú klinikai vizsgálatok (late phase) | A gyógyszerfejlesztés későbbi lépései, ide a fázis 2 és 3 vizsgálatok tartoznak. Fázis 2 során az önkéntesek már valamilyen indikációban kapják az adott gyógyszerjelöltet (fejlesztés során előre eldöntik, hogy milyen betegségre fejlesztik a gyógyszerjelöltet). Ilyenkor a vizsgálatba csak az adott betegséggel élő ÖNKÉNTESEKET vonják be. Ennek a fázisnak a célja a dóziskeresés, hatásosság, biztonságosság értékelése. Fázis 3-nál már többen kapják meg (ezres nagyságrend) a készítményt, ilyenkor a mellékhatások széles körűbb felderítése és adatgyűjtés a cél. Fázis 3 után kerül forgalomba az adott készítmény, ha a hatóságok, etika, és a gyártó is úgy akarja. |
klinikai vizsgálatok | Klinikai vizsgálatok azok, amelyek során a vizsgálati készítmény ÖNKÉNTES embereknek beadják. Ilyenkor az ÖNKÉNTESEK jelentkeznek a vizsgálatba, amit rendkívül szigorú követelmények szerint végeznek. A klinikai vizsgálatokban kis számú ÖNKÉNTES vesz részt, akiknek részletes tájékoztatást nyújtanak arról, hogy milyen teszteket fognak elvégezni, milyen vizsgálatokat kérnek majd, és mi az, amit az ÖNKÉNTES kapni fog a vizsgálatban. Több fázisa és fajtája van, ezekről részletesen lásd: klinikai vizsgálatok fázisai, fázis 1; késői fázisú klinikai vizsgálatok (late phase). |
| klinikai vizsgálatok fázisai, fázis 1 | A klinikai vizsgálatok 5 (1+4) fázisra vannak osztva. Minden készítmény (gyógyszerjelölt) a preklinikai vizsgálatban kezd majd eljut a fázis 1-be, ahol egészséges ÖNKÉNTESEK kapják meg a gyógyszerjelöltet. Fázis 1-es vizsgálatok során ellenőrzik, hogy az adott ÖNKÉNTES megfelel-e a vizsgálat kritériumainak (egészségi állapota és demográfiai tulajdonságai alapján). Ezt több körben végzett, akár ismételt vizsgálatokkal döntik el (pl. szűréskor is vesznek vért, és bevonáskor is vesznek vért). A fázis 1 során az ÖNKÉNTESEKET egy mindenre felkészült klinikára befektetik, hogy ha a gyógyszerjelölt esetleg bajt okozna (toxicitás, allergiás reakció, akármi), akkor az ÖNKÉNTES életét meg lehessen menteni. Ebben a fázisban a cél a biztonságosság és az ún. farmakokinetikai paraméterek (mennyire szívódik fel, mennyire bomlik a májban, hogyan ürül, felhalmozódik-e, stb) vizsgálata a cél. Ha nincs a gyógyszerjelölttel probléma, és a hatóság elfogadja az eredményeket a vizsgálat végén, akkor a jelölt folytatja útját a későbbi fázisokba. |
| klorokin | Egy malária és lupusz ellen használt hatóanyag, amiről egy ideig azt hitték, csodaszer lesz a SARS-CoV-2 ellen (ezt megköszönhetjük a médiának). 2020 márciusa óta rengeteg publikáció megjelent, amelyek szerint egyáltalán nem hatásos, ráadásul a mellékhatásai életveszélyesek lehetnek. |
| koagulopátia | Amikor nem jön létre a véralvadás. Az oka lehet a vérlemezkéket érintő betegség vagy állapot, vagy az, hogy selejtesek/hiányoznak a véralvadáshoz szükséges fehérjék (alvadási faktorok). Mind a kettő állapot fennáll valamilyen betegség miatt. |
| komorbiditás | Amikor valakinek egynél több betegsége van. Például a „klasszikus magyar pakk”: a magas koleszterinszint, magas vérnyomás, cukorbetegség és – elég gyakran – alkoholizmus elegye. |
| kontaktkövetés | Azon emberek követése, akik egy potenciálisan fertőzött személlyel kapcsolatban álltak (vagyis találkoztak, puszilkodtak, egy légtérben tartózkodtak, röviden: azoknak a követése, akik megfertőződhettek, és emiatt terjeszthetik a fertőzést). Sok országban, köztük Magyarországon is kifejlesztettek egy speciális applikációt, amit kötelezően kell telepítenie a fertőzötteknek a mobiltelefonjukra, így nyomon lehet követni, hol tartózkodnak, elhagyják-e a kötelező karantént, tehát a tilosban járnak-e. Létezik az applikációnak olyan változata, amit önkéntes alapon telepítenek, ami arra jó, hogy ha esetleg valakiről később kiderül, hogy fertőzött volt, akkor ennek segítségével egyszerűbben vissza lehet követni, hogy mikor, merre járt, kivel találkozott. |
| kontaminált felület | Olyan felület, ami el van fertőzve valamilyen vírussal vagy baktériummal, esetleg egyéb mikrobákkal. |
| koronavírusok | A koronavírus egy gyűjtőnév. Nem egy fajt jelöl, hanem sokat, akik rendszertanilag és evolúciósan sokfélék, folyamatosan változnak. A koronavírusok a rendszertani csoport neve (mint mondjuk a macskafélék családja. Odatartozik a tigris és a vadmacska is. A koronavírusok családjába tartozik a MERS-CoV, a SARS-CoV, és SARS-CoV-2 is). |
| morbiditás | Megadja, hogy egy adott népességen belül hányan lettek betegek. |
| mortalitás | Megadja, hogy egy adott népességen belül hányan haltak meg egy egységnyi idő alatt. Az adott népesség közös tulajdonsága lehet például az, hogy mindannyian SARS-CoV-2-fertőzöttek voltak. |
| multimorbid | Olyan személy, akinek egynél több alapbetegsége van (pl. magasvérnyomás-betegség, asztma, cukorbetegség). |
| mutáció | A génállomány véletlenszerű (vagy mesterségesen előidézett) átrendeződése, aminek köszönhetően új tulajdonságok alakulnak ki (például egy baktérium már nem lesz érzékeny az antibiotikumra, esetleg elkezdenek a sejtek ész nélkül osztódni a rákos betegekben. Ezek mind mutáció eredetűek.) |
| n95 maszk | Ezek a maszkok egy bizonyos mérettartományig tudják szűrni a részecskéket, eredetileg bányászathoz és építkezéshez fejlesztették ki. Kiderült, hogy képesek a mikroorganizmusokat is hatékonyan szűrni, ezért kezdték használni a gyógyászatban is. Ezek a maszkok a viselőt védik attól, hogy mástól elkapjanak bármint, viszont az ő kilégzésük, ha a maszkon van filter is, akkor kevésbé akadályozott, tehát nem javasolt akkor, ha valakiről feltételezzük, hogy fertőzött. A 95 arra utal, hogy részecskék 95%-át képes kiszűrni egy adott mérettartományban (hivatalosan a 0,3 mikrométernél nagyobb részecskék 95%-át, a mikrométer a méter milliomodrésze). Ez egy amerikai standard, léteznek más standardok is, mint például a kínai KN95 vagy az ausztrál P, illetve az európai FFP, amelyek némileg eltérnek, de a lényeg ugyanaz – képesek az aeroszolhoz tapadt vírus méretű részecskék kiszűrésére is. |
| nasopharynx, orrgarat | Orrgarat, ld. oropharinx, azzal a különbséggel, hogy itt a naso az orra utal, tehát az orrból elérhető garatból képzett szó. |
| negatív nyomású izoláció(~s autó) (~s szoba) | Olyan helyiség, ahol kisebb a nyomás, mint a légkörben/környezetében, így onnan nem áramlik ki a levegő, csak oda befelé áramlik. Ez kifejezetten előnyös, ha a negatív nyomású helyen nagy a por, vagy tele van vírussal, amit nem szeretnénk, ha világgá menne. |
| nemkívánatos esemény | Klinikai vizsgálatok során tapasztalt bármilyen egészségügyi történés, ami vagy kapcsolatban áll a gyógyszerrel, vagy nem. Népszerű példa: a viagrát eredetileg mellkasi szorítás (angina pectoris) ellen akarták forgalomba hozni, mert milyen jól tágítja az ereket. Aztán miután a viszgálatot leállították és az önkéntesek nem vitték vissza a vizsgálati készítményt a vizsgálóhelyre, nagy nehezen kiderült, hogy a „szívgyógyszer” csodásan javítja a merevedési zavart a férfiaknál. Ez ebben az esetben nemkívánatos eseménynek minősült, mert nem az volt cél, hogy javítsa a merevedési zavart. Mondhatni mellékhatás, mert köze volt a gyógyszerjelölthöz. Viszont! Az is mellékhatásnak minősül, hogy a vizsgálat alatt John Smith, aki az anginájára szedte a viagrát, de megjavult a merevedési zavara, és ennek következtében rengeteget szeretkezett, elkezdett durván izomlázas lenni. Az izomláz is egy nemkívánatos esemény. Az is nemkívánatos esemény, ha John Smithnek fáj a feje a frontok miatt, miközben a gyógyszerjelöltet szedi, ám a fejfájásának semmi köze a gyógyszerjelölthöz. Ha van, vagy sejthető, hogy van, akkor az onnantól kezdve feltételezett mellékhatás IS. |
| NIV / noninvazív lélegeztetés | Amikor nem dugdosnak be dolgokat az ember torkába, csak jó erősen rácuppantanak egy maszkot légmentesen, amin keresztül lehet szuszogni (ismétlem, akik kényelmi okokból nem hordanak maszkot, gondoljanak erre, hogy ez milyen wellness lehet). |
| nyájimmunitás | Amikor egy fertőzésen valaki átesik, remélhetőleg ellenálló (immunis) lesz arra, hogy egy x időn belül újra elkapja az adott fertőzést. Amikor nagyon sokan esnek át rajta, és emiatt már nem tudják egymást újra megfertőzni, csökkentik az esélyét annak, hogy olyanok is megfertőződjenek, akik még nem kapták el a fertőzést. A védőoltás is így működik, ami a valódi fertőzést szimulálja, hogy kialakítsa a védettséget. Így gyakorlatilag azok, akik nem kapták el/lettek beoltva az adott kórokozó ellen, azokat védi a környezete (mint amikor rengeteg birka tömörül egy helyre. De mi ne tömörüljünk, mert ennek jelenleg ellentétes hatása lenne…) |
| OGYÉI | Országos Gyógyszerészeti és Élelmezés-egészségügyi Intézet: Magyarország gyógyszer-felügyeleti és piacfelügyeleti hatósága. Nemcsak a gyógyszer-ellátással és a gyógyászati segédeszközökkel kapcsolatos hatósági feladatokat látja el, hanem az élelmezés- és táplálkozás-egészségügy, valamint a kozmetikai termékekkel összefüggő szakterületen is hatóságként működik. Nemzetközi és EU-s tagállami szakértői feladatokat lát el, közreműködik a nemzetközi gyógyszer-engedélyezés és ellenőrzés feladatainak ellátásában is. |
| oropharynx, szájgarat | A szájüreg folytatása. Ha benézünk az ember nagyra tátott szájába, a szemközti fal már az oropharynx része. Az oro előtag vonatkozik a szájra. A garat folytatása lefelé, a gége magasságáig a hypopharynx. Alját a gége és a nyelőcső szétválása jelzi. Az oropharynx és a hypopharynx együtt a „torok”. |
| passzív immunitás | A szervezetbe mesterségesen bejuttatott védettséget biztosító antitestek jelentik a passzív immunizálást. Heveny betegségben, biztosan fertőző környezetben alkalmazzuk a fertőzés elleni védekezésnek ezt a formáját, amikor a saját immunválasz kialakulásának kivárására nincs idő. |
| PCR-teszt | Ki tudja mutatni, hogy egy adott minta tartalmaz-e olyan RNS-t vagy DNS-t (örökítőanyagot), amire kíváncsiak vagyunk. Így ki tudja mutatni, hogy egy adott minta fertőzött-e vírussal például. Maga a teszt úgy működik, hogy egy adott DNS- vagy RNS-szekvenciára keresnek a mintában. A mintát előkezelés után hőmérsékletváltozásoknak vetik alá (ciklusonként 30-40 fokot változtatva oda-vissza), és ennek és egy kis varázslatnak köszönhetően a mintában megtalálható DNS/RNS megsokszorozódik, és így ki tudják mutatni, hogy a keresett szekvencia (pl. a SARS-CoV-2 egyik jellegzetes szekvenciája) megtalálható-e a mintában. |
| pneumonia | tüdőgyulladás |
| posztcovid szindróma | Enyhe vagy közepesen erős tünetekkel járó fertőzés után 1-2 hónappal kialakuló tünetegyüttes, amely főként szív- és érrendszeri betegségeket okoz, és hónapokig tart belőle a felépülés. |
| pöröly | A szó Tomás Pueyo medium.com-on megjelent cikkéből (eredeti címén The Hammer and The Dance, magyarul a COVID1001 csoport weboldalán Koronavírus: pöröly és tánc címmel jelent meg) származik. Az új koronavírus vonatkozásában azt jelenti, hogy „oda kell csapni a járványnak”, azaz amíg nem tudjuk, ki a fertőzött és kik a tünetmentes hordozók, addig zárjunk el mindenkit, hogy ne terjedhessen tovább a járvány, és csak az alapvető ellátást biztosító szolgáltatások (élelmiszerboltok, gyógyszertárak stb.) legyenek elérhetők. |
| preklinikai vizsgálatok | A gyógyszerfejlesztés kezdeti lépése. Mielőtt egy vizsgálati készítményt (gyógyszerjelöltet) egészséges önkénteseknek beadnának, a gyártónak el kell végeznie kb. kismilliónyi tesztet az adott hatóanyaggal és készítménnyel. Ide tartoznak a gyógyszertechnológiai, sejttenyészetes, szövetmodelles, állatmodelles, in vivo, in vitro kísérletek, gyakorlatilag minden, ami nem embernélen zajlik. Ilyenkor a molekula szerkezetéből és hatásmódjából következtethetnek arra, hogy milyen mellékhatásokat tud pl. egy szer okozni, vagy milyen hosszú ideig tartózkodik a szervezetben, stb. Ezen kísérletek során körvonalazódik, hogy mit lehet majd egy adott készítménytől várni, ha az emberekbe kerül. A folyamat következő lépése a klinikai vizsgálat. |
| preszimptomatikus | A megbetegedés első fázisa, amikor a fertőzött delikvens már fertőz, viszont MÉG nincsen semmilyen, a fertőződésre utaló tünete. |
| prevalencia | Megadja, hogy adott idő alatt egy adott populáción belül hányan lettek betegek egy adott dologtól. (Pl. az iskolában 2020 szeptemberében a 120 fős 4. évfolyamból 40 gyerek lett tetves.) |
| pulmonális embólia | Más néven tüdőembólia; embólia az, amikor a tüdő főerei egy vérrög miatt elzáródnak, így a vérrög miatti rész nem kap vért, így az ottani szövetek változatos sebességgel elkezdenek elhalni. Az esetek 12%-ában halálos kimenetelű. |
| pulzoximéter | Ujjra helyezhető csipesz, ami kiírja, hogy mennyi az illető pulzusa és oxigénszaturációja (azaz mennyire telített a vére oxigénnel – nem dohányzóknál, egészséges tüdővel ez akár 99-100%, míg dohányosoknál, illetve tüdőbetegeknél ez jóval alacsonyabb lehet). |
| RNS-szekvencia | Röviden az RNS-ben lévő nukleotidok sorrendje. A vírusoknál az RNS is lehet örökítőanyag, nem csak a DNS – ez az adott vírusfajtától függ. Az RNS és a DNS is valamilyen sorrendben tartalmazza a négy vagy öt nukleotidot (adenozin, guanin, citozin, timin és uracil). Ezek hármasával (kodon), a sorrendtől függően kódolnak egy aminosavat, amiből a fehérjék felépülnek. Egy-egy szekvencia (kodonsorrend) kódol egy bizonyos fehérjét (például a koronavírus tüskefehérjéjének előalakját, ami később hasításokon esik át, és a korona elnevezésért felelős részeket kialakítja, 1255 nukleotid kódolja). |
| RNS-vírus | Olyan vírus, aminek az örökítőanyaga RNS, és nem DNS (ami az emberi sejtekben található információtároló anyag, de léteznek DNS-vírusok is). |
| SARS-CoV-2 | A vírus ijesztő, tudományos neve (egyébként azt jelenti, hogy 2-es típusú súlyos akut légzőszervi szindrómát okozó koronavírus) |
| sebészi maszk | Olyan maszk, aminek az anyaga (jellemzően egy speciális szövetegyüttes) valamilyen szinten szűri a ki- és belélegzett levegőt. A lényege az, hogy a kilélegzett levegő útját akadályozza (például ha rajtam van, ne tudjak áttüsszenteni az út másik oldalára), ezáltal csökkenti a mások összeszuszogásának mértékét. Azért fontos hordani, mert senki nem tudhatja, hogy mit terjeszt a kilélegzett levegője, és hesteg vigyázunkegymásra. |
| specificitás | Egy teszt jellemzője, ami megmondja, hogy egy adott teszt mire érzékeny, mi az, amit jellegzetesen kimutat. Minden mást az adott teszt kevésbé érzékel. |
| szaturáció | Egy százalékos érték, ami megmutatja, hogy a vér oxigénszállító képességének mekkora része van kihasználva. Minél magasabb, annál jobb. A szaturáció pulzoximéterrel mérhető. |
| szerológiai teszt | Szerológiai tesztnek minősül kb. minden, ahol mintát vesznek a delikvenstől, és megnézik, hogy az adott minta tartalmaz-e egy adott fertőzésre jellemző antitesteket (a fertőzésre reagálva az immunrendszer antitesteket kezd el termelni, és ezekből megmaradhatnak a fertőzés után is; ezek bizonyos ideig kimutathatók). |
| sztrók, stroke | A stroke (sztrók) egy tünetcsoportot jelöl. A teljesség igénye nélkül ez lehet féloldali bénulás, féloldali kar-láb bénulás, féloldali arcbénulás, a szemek mozgása nem megy végbe, a nyelv megfelelő mozgása nem lehetséges, a beszédértés és beszédalkotás zavara, a személyiség megváltozása. A tünetek jellegzetes kombinációkban fordulnak elő, ami a diagnózis alapját képezi. Az esetek durván 4/5 részében „agyi infarktus”. Legtöbbször egy vérrög a keringéssel az agy egyik erébe sodródik, ott elakad, a keringést gátolja, és az oxigén és tápanyag hiányában az agy működése zavart szenved, elkezd elhalni. A tünetek megjelenése attól függ, hogy melyik ér záródott el. Az esetek 1/5 részében nem elzáródásról, hanem vérzésről beszélünk, de a tünetek ugyanazok. Az alapterápia a tünetek kialakulásától 4-5 órán belül jár eredménnyel, mert ekkor még menthető valamennyire az agy. Ha ezt az időt átlépik, ezután a javulás igen korlátozott. A stroke speciális megjelenési formája az úgynevezett TIA (transiens ischemic attack). Ekkor ugyanúgy vérrög(ök) kerül(nek) az agyi erekbe, de ezek a vérrögök még azelőtt elkezdenek maguktól oldódni, hogy nagyobb maradandó károsodás létrejött volna. Ezt az állapotot induláskor a „rendes” stroke-tól elkülöníteni nem lehet, illetve ha valaki TIA-n esett át, nagyon nagy esélye van rá, hogy egy éven belül újabb stroke-ot kapjon. |
| tánc | A szó Tomás Pueyo medium.com-on megjelent cikkéből (eredeti címén The Hammer and The Dance, magyarul a COVID1001 csoport weboldalán Koronavírus: pöröly és tánc címmel jelent meg) származik. Az új koronavírus vonatkozásában azt jelenti, hogy a járványnak abban a szakaszában, amikor már tudjuk kontrollálni a vírus terjedését, a pörölynél, azaz mindenki elzárásánál jóval enyhébb, egyszerű és viszonylag olcsó intézkedésekkel úrrá tudunk lenni a járvány terjedésén. Ezek az említett intézkedések: 1. a maszkviselés kötelezővé tétele, 2. annak kiderítése, hogy kik a fertőzöttek (tesztelés) és 3. ők kiknek adhatták tovább a vírust (ld. kontaktkutatás), valamint 4. e két csoport elzárása (ld. karantén). |
| telepképző egység | A mikrobiológiában használt egységszám, ami megadja, hogy kb. hány életképes baktérium vagy gombasejt van egy térfogatnyi mintában (pl. 5 CFU/ml, CFU: colony forming unit, magyarul telepképző egység). Azok számítanak életképesnek, amelyek képesek osztódni kontrollált körülmények között. |
| tünetmentes hordozó | Olyan személy, akinek az új koronavírusra vonatkozó tesztje pozitív, a szervezetében tehát megtalálható a vírus, viszont semmilyen tünete nincs, nem lázas, nem köhög, nem fáj a feje stb. |
| tüskefehérje | Elektronmikroszkópos vizsgálattal, elektronmikroszkópos képeken a vírusok felületén kitüremkedések láthatók. Ezeket a kitüremkedéseket nevezik vírustüskéknek. A vírustüskéket alkotó fehérjéket nevezzük tüskefehérjéknek. Ezek a tüskefehérjék a felelősek a védettséget biztosító immunválasz kiváltásáért. Ezért a SARS-CoV-2-fertőzés elleni védettség kialakításához nem szükséges a teljes vírus, hanem elegendő a tüskefehérjét tartalmazó védőoltás. |
| triázs | Betegek besorolása a bajuk sürgőssége alapján. 5 szint van, ahol az 1-es az azonnali újraélesztés, 2-es az életveszélyes állapotok, 3-as a sürgős, de nem életveszélyes állapotok, 4-es a nem sürgős, de vizsgálatot igénylő állapotok, 5-ös a nem sürgős, alap vizsgálaton túl mást nem igénylő esetek (ide tartozik az, aki három hete tartó fejfájással karácsony este veri az asztalt a sürgősségin). A betegek ellátása a triázs osztályozásuk alapján történik, a sürgősebb hamarabb kerül ellátásra. Az osztályozást erre külön képzett, tapasztalt szakember végzi, a beteg előzményei és alap életjelenségei alapján. Előfordulhat a triázs megváltozása a várakozás alatt (pl. mélyvénás trombózisból a vérrög a tüdőbe sodródik). |
| vakcina | Védőoltás vagy vakcina egy adott betegség elleni mesterséges immunválasz kialakítására szolgáló készítmény. |
| vakcinával összefüggő hatás/oltási reakció | A védőoltás hatására kialakulhat többféle helyi és általános reakció. Helyi reakció: Az oltás helyén és környékén létrejövő elváltozás, bőrpír, duzzanat, enyhe fájdalom stb. Általános reakció: Átmeneti gyengeség, rossz közérzet, a környéki nyirokmirigyek duzzanata. |
| váladék-mintavétel | A test valamelyik nedvéből történő kis részlet begyűjtése vizsgálati célból. A koronavírusokkal kapcsolatban ez általában orr- és/vagy garatváladék, komolyabb esetekben mellkasi folyadék is lehet. |
| Vero cell | Afrikai zöld majom veséjének sejtjeiből készült egyrétegű élő sejtkultúra, amelyen sokféle vírus tenyészthető – szakszóval „izolálható”, és ilymódon a sejtkultúrából ki is nyerhető. A „vero” a zöld majomra utal, a „cell” sejtet jelenti. A zöldmajomvese-sejtkultúra segítségével megtalálható a betegséget okozó vírus, de felhasználható a vírusok nagy tömegű előállítására is, amiből azután védőoltás készíthető. |
| vektorvakcina | A víruseredetű vektorvakcinák élő vírusokat tartalmaznak, amikkel RNS-t vagy DNS-t juttatnak be a sejtekbe. Ezek a vírusokat génmódosítják (azaz GMO-vírusok, tehát megpiszkálják az örökítőanyagukat). Ennek során a tudósok beleépítenek olyan szakaszokat a vírus RNS-ébe vagy DNS-ébe, amik miatt a vírus adott fehérjét fog termelni, ami az ember számára antigén. Ha ezeket az antigéneket termeli a sejt, később emiatt kiváltódik az immunválasz arra, amit az antigén akar. Mivel a koronavírus RNS-vírus, ezért ebben az esetben elsődleges az RNS-alapú vírusvakcina-fejlesztés. |
| vérplazma | A vér sejtes elemeitől (pl. limfocita, makrofág stb.) megtisztított része. Ha kiszedjük a vérből a sejtes elemeket, de benne hagyunk minden egyebet, például véralvadási faktorokat, egyéb fehérjéket, tápanyagokat, vitaminokat stb., akkor megkapjuk a vérplazmát. A vérplazma, köszönhetően a rengeteg fajta fehérjének, amit tartalmaz, rendkívül értékes (mert fehérjéket nagyon nehéz előállítani mesterségesen). Akik átestek a SARS-CoV-2-fertőzésen (és túlélték), azok egy részének az immunrendszere termel antitesteket, amivel egy következő SARS-CoV-2-fertőzés ellen védekezni tud majd a szervezet (mintha lenne egy FBI tudású kémhadseregünk az első világháborúban). Ha elegendő a fertőzésen átesett személyek vérében az SARS-CoV-2 elleni ellenanyag, azzal az aktuálisan a fertőzéssel küzdő betegeket lehet gyógyítani. |
| vérsavó | Lecentrifugált vérplazma. Nem tartalmaz alvadási faktorokat. |
| vírus partikula, virionok | Egyes számban vírus partikulum, azaz egy darab vírusrészecske, a virion (pedig a vírus igazából nem részecske, hanem önálló független entitás). Ennek többesszáma azaz több vírusrészecske a vírus partikula (partikulum=részecske, partikula=részecskék). |
| vírustörzs | Egyazon rendszertani csoportba tartozó vírusok gyűjtőneve. |
| vírusürítés / vírusürítő | Vírusürítő az az ember vagy állat, aki/ami az adott vírussal fertőzött, és a vírus a különböző változatos utakon nagy számban távozik belőle. Ilyen lehet nyál, széklet stb. Ha valakinek a légzőrendszerében van vírus, akkor abban az esetben ő üríti is, hiszen minden kilélegzett levegőben lévő párában (aeroszolban) ott lehet a kórokozó. Lehet baktériumürítő is bárki. Például, ha egy baktérium széklettel ürül, akkor az is lehet fertőző. Egy platós WC-n, amikor a víz eléri és lesodorja a székletet, a felcsapódó víz apró szemcséi a levegőben lebegve simán lenyelhetők, belélegezhetők. |
vírusvektor | Eszköz, amelynek segítségével a vírus a szervezetbe jut. Leggyakrabban valamilyen vírust hordozó élő szervezet, például kullancs vagy szúnyog, ritkábban élettelen közeg, például beszáradt nyál. A védőoltások kialakításánál a védettség kiváltásáért felelős vírusfehérje – COVID19 esetén az ún. tüskefehérje beültethető egy az embert nem megbetegítő vírusba – az ún. vektorvírusba. A gyártási folyamat során csak a vírusburkot és a beleültett fehérjét hagyják meg, a vírus többi részét eltávolítják. Így egy nem kockázatos vírusburok szolgál vivőanyagként – vektorvírusként – a védőoltás szempontjából fontos más vírusfehérje szervezetbe juttatására (pl. Astra-Zeneca vakcina). |
| vitálkapacitás | Teljes belégzés, majd teljes kilégzés után a kilégzett levegő mennyisége (egészséges felnőttnél nagyjából 4 liter). Tüdőgyulladásnál, vagy valamilyen tüdőt érintő megbetegedésnél jelentősen csökken, ezáltal kevésbé kap levegőt az illető. |
| WHO | World Health Organization, Egészségügyi Világszervezet: az Egyesült Nemzetek Szervezetének (ENSZ) egyik szervezete, a nemzetközi közegészségügy koordináló hatóságaként működik. A világ szinte minden országa a tagja. Együttműködik a kormányokkal a nemzeti egészségügyi programok tervezésében, irányításában és értékelésében. Kutató és iránymutató szerepet játszik fertőző és krónikus betegségek terén is. A WHO hatásköre egy betegséget pandémiává minősíteni, illetve elrendelni a nemzetközi horderejű közegészségügyi szükséghelyzetet. Ezt eddig hatszor tette meg: 2009 sertésinfluenza, 2014 járványos gyermekbénulás és ebola, 2016 zika, 2019 ebola, 2020 Covid19. Székhelye: Genf, Svájc. |
| zoonózis | Állatokról emberre terjedő begegségek, amelyeket például a következő vírusok okoztak: sertésinfluenza, madárinfluenza, koronavírus stb. |
Kapcsolódó anyagok
Az Európai Újraélesztési Társaság (European Resuscitation Council, ERC) irányelvei COVID19-betegek e...
Koronavírus – a szétszóródás és a terjedés megelőzése
A COVID19-betegség kimenetele a Mayo Klinika kezelési és kutatási modelljével
Szkülla és Karübdisz között - Onkológiai döntések a Covid19 idején
London: Intenzív terápia – rövid ajánlás COVID19-re
Mikor használj sebészi maszkot és mikor FFP respirátort?
Gyakran ismételt kérdések a COVID19-vakcinákkal kapcsolatban
COVID-19: citokin felszabadulási szindróma és immunszupresszió mérlegelése
A szuboptimális antitestválaszok veszélyt jelenthetnek a COVID19-betegség során
Mit tudunk a COVID19 rejtett terjesztőiről?
