A COVID19 és a szezonális influenza által okozott halálozások helyzetértékelése

Eredeti cikk dátuma: 2020. május 14.
Eredeti cikk címe: Assessment of Deaths From COVID-19 and From Seasonal Influenza
Eredeti cikk szerzői: Jeremy Samuel Faust, MD, MS, Carlos del Rio, MD
Eredeti cikk elérhetősége: https://jamanetwork.com/journals/jamainternalmedicine/fullarticle/2766121?utm_campaign=articlePDF&utm_medium=articlePDFlink&utm_source=articlePDF&utm_content=jamainternmed.2020.2306
Eredeti cikk státusza:
Fordító(k): Kapa Noémi
Lektor(ok): dr. Serly Julianna
Nyelvi lektor(ok): Rét Anna
Szerkesztő(k): Kovács László

Figyelem! Az oldalon megjelenő cikkek esetenként politikai jellegű megnyilvánulásokat is tartalmazhatnak. Ezek nem tekinthetők a fordítócsoport politikai állásfoglalásának, kizárólag az eredeti cikk írójának véleményét tükrözik. Fordítócsoportunk szigorúan politikamentes, a cikkekben esetlegesen fellelhető politikai tartalommal kapcsolatosan semmiféle felelősséget nem vállal, diskurzust, vitát, bizonyítást vagy cáfolatot nem tesz közzé.

Az oldalon található információk nem helyettesítik a szakemberrel történő személyes konzultációt és kivizsgálást, ezért kérjük, minden esetben forduljon szakorvoshoz!

---

---

2020 május elejéig körülbelül 65 000 ember halt meg az Egyesült Államokban a 2019-es koronavírus-betegségben (COVID19)¹, a súlyos akut légzőszervi szindrómát okozó koronavírus 2 (SARS-CoV-2) által okozott megbetegedésben. Ez a szám látszólag hasonló az Amerikai Járványügyi és Betegségmegelőzési Központ (CDC) által évente bejelentett szezonális influenza okozta halálesetek becsült számához. (https://www.cdc.gov/flu/about/burden/preliminary-in-season-estimates.htm).

A COVID19 és a szezonális influenza okozta halálozások látszólagos egyenértékűsége nem felel meg a tűzvonalban tapasztalt klinikai állapotoknak, különösen a világjárvány néhány olyan krízishelyszínén, amely szűkösen volt ellátva lélegeztetőgépekkel, és ahol sok kórház a kapacitásain felül vált túlterheltté. Korábban még az influenza legrosszabb időszakaiban sem fordult elő az Egyesült Államokban a kórházi erőforrások iránti olyan mértékű igény, amely a koronavírus-válság idején jelent meg. A hivatalos szervek azonban továbbra is egymáshoz hasonlítják a szezonális influenza és a SARS-CoV-2 okozta halálozást, gyakran azért, hogy a kibontakozó világjárvány hatásait minimálisra csökkentsék.

Az ilyen téves összehasonlítások a szezonális influenza, illetve a COVID19 adatainak nyilvánosságra hozatalát érintő ismeretek hiányában gyökereznek. A CDC – a világ számos járványvédelmi hatóságához hasonlóan – a szezonális influenza okozta megbetegedést és halálozást nem nyers számítás, hanem a betegségek nemzetközi osztályozására vonatkozó kódok alapján becsülte meg². 2013–2014 és 2018–2019 között a jelentett évenkénti becsült influenzahalálozások száma 23 000-től 61 000-ig terjedt³. Ugyanezen időszak alatt azonban az influenzával összefüggő halálesetek éves száma 3448 és 15 620 közé esett⁴. Az influenzával összefüggő halálesetekre vonatkozó CDC-becslés átlagosan majdnem 6-szorosa volt a bejelentett számadatoknak. Ezzel szemben a COVID19 miatti halálozásokat jelenleg közvetlenül, nem pedig becsléssel számítják és jelentik. Ebből adódóan megalapozottabb lenne a COVID19 miatti halálesetek és a szezonális influenza okozta halálesetek heti számainak összehasonlítása.

A 2020. április 21-ével végződő héten 15 455 COVID19 miatti halálesetet jelentettek az Egyesült Államokban⁵. Az előző, április 14-ével végződő héten a bejelentett halálesetek száma 14 478 fő volt. Ezzel szemben a CDC szerint 2013–2014 és 2019–2020 között az influenzaszezonok tetőzésének heteiben bekövetkezett halálesetek száma 351-től (2015–2016, 2016 11. hete) 1626-ig (2017–2018, 2018 3. hete) terjedt⁶. A 2013–2020 időszak influenzaszezonjainak tetőzési heteiben bekövetkezett halálesetek száma átlagosan 752,4 (95% CI, 558,8–946,1) volt⁷. Ezek az influenzával összefüggő halálesetekkel kapcsolatos statisztikák arra engednek következtetni, hogy a COVID19 miatti halálozások száma az április 21-ével végződő héten 9,5–44,1-szerese volt az előző 7 influenzaszezon során az influenza okozta halálozások csúcshetében mértnek, és az átlagos növekedés 20,5-szörös volt (95% CI, 16,3–27,7)^5,6.

A CDC a COVID19 miatt bekövetkezett halálozások előzetes számát is közzéteszi, de elismeri, hogy saját bejelentései késésben vannak más nyilvános adatforrásokhoz képest⁷. A 2020. április 11-ével végződő héten az adatok azt mutatják, hogy a COVID19 miatti halálesetek száma 14,4-szerese volt az influenza okozta halálesetek számának a jelenlegi szezon valószínűsíthető tetőzésének hetében (2020. február 29-ével végződő hét) összhangban a CDC statisztikáin alapuló arányokkal⁶. Mivel a bejelentések késedelmeinek figyelembevétele miatt a CDC továbbra is korrigálja a COVID19-re vonatkozó számait, a COVID19 miatti halálozások és az influenza okozta halálozások hányadosa valószínűleg megnő.

Az általunk bemutatott arányok klinikailag nagyobb összhangban vannak a tűzvonalbeli viszonyokkal, mint azok az arányok, amelyek a COVID19 miatti halálesetek számát hasonlítják a becsült szezonális influenza miatti halálesetek számához. Az Egyesült Államokban 2020. április végéig bekövetkezett körülbelül 60 000 COVID19 miatti haláleset adatai alapján ez az arány csak 1,0-2,6-szoros változtatást javasol a CDC által becsült szezonális influenza okozta halálozásokhoz képest, amelyet az előző 7 teljes szezonban számoltak ki³. Elemzésünkből arra következtetünk rá, hogy vagy a CDC éves becslései túlozzák el jelentősen az influenza által okozott halálesetek tényleges számát, vagy a COVID19-nek tulajdonított halálesetek jelenlegi száma lényegesen alacsonyabb a SARS-CoV-2 által okozott halálesetek tényleges számánál, vagy mindkét állítás igaz.

Számos szempontot kell figyelembe venni. A COVID19-cel összefüggő halálesetek száma a vizsgálati kapacitás folyamatos korlátozottsága vagy az álnegatív vizsgálati eredmények miatt lehet alacsony. Ha a páciens a betegség lefolyása során későn jelentkezik, a felső légúti minták kisebb valószínűséggel adnak pozitív teszteredményeket. Ezzel szemben az influenzára vonatkozó számok kevésbé megbízhatók, mivel a felnőttkori influenza okozta halálesetek nem jelenthetők a közegészségügyi hatóságoknak úgy, mint a COVID19 miatti halálozások. Továbbá, mivel a felnőttkori influenzában bekövetkezett halálesetek nem jelenthetők, a járványügyi szakembereknek olyan felügyeleti mechanizmusokra kell támaszkodniuk, amelyek megpróbálják bekalkulálni a lehetséges bejelentés hiányát⁸.

Hasonlóképpen, néhány város, például New York City, elkezdi bejelenteni a COVID19 miatt bekövetkezett valószínű és megerősített haláleseteket. Mind a valószínűsíthető, mind a megerősített halálesetek beszámítása a halandóságra vonatkozó módosított számadatokhoz vezetett, amelyek valójában a COVID19 miatti haláleseteknél az igazolt, illetve becsült számadatok közé esnek. Az is előfordulhat, hogy egyes COVID19 által okozott halálozásként megjelölt esetek nem a COVID19 miatt következtek be. Például az olyan területeken, mint New York City, ahol magas a közösségi terjedés aránya, ha egy beteget szívmegállás miatt sürgősségi osztályra visznek, és pozitív lesz a PCR-tesztje SARS-CoV-2-re és meghal, akkor az a helyi halálozási számokban az COVID19 miatti halálozásnak minősül. Nem lehet megmondani, hogy a halál egyébként is bekövetkezett volna-e. Végső soron hasznos lesz a betegség okozta terhek túlzott halálozásra összpontosító szélesebb körű azonosítása, mindazon halálozásokat beleértve, amelyek közvetlenül, illetve közvetve a COVID19 miatt következtek be. Ez az elemzés akkor lesz a teljes, ha figyelembe veszi az olyan halálesetek lehetséges számát is, amelyek a járvány csúcsán a halasztott ellátás miatt, valamint a túlterhelt kórházakban a SARS-CoV-2-fertőzés nélküli betegek ellátásához szükséges kapacitás hiánya miatt következnek be.

Az eseti halálozási arány ugyancsak a félreértések egyik tárgya. A SARS-CoV-2 és az influenza eseti halálozási arányainak összehasonlítása még korai lenne. A COVID19 halálozási arányaira vonatkozó becslések egyes országok esetében 1%-nál alacsonyabb, míg mások esetében nagyjából 15%-os arányt mutatnak. Ez a széles skála az eseti halálozási arány kiszámításában rejlő korlátozottságot tükrözi. Ezek közé tartozik a tesztelés hiányának figyelmen kívül hagyása (ezáltal tévesen csökkentve a nevezőt), és a kritikus állapotú, de a legutolsó vizsgálatkor még életben lévő emberek elégtelen utánkövetési információja (csökkentve ezzel a számlálót). Végső soron a szerológiai vizsgálatok eredményei segítenek majd a SARS-CoV-2 eseti halálozási arány nevezőjének pontosabb meghatározásában.

Jelenleg a Diamond Princess szállodahajón bekövetkezett járványkitörés az egyike azon kevés eseteknek, amelyekre vonatkozóan teljes körű adatok állnak rendelkezésre. A járvány kitörésekor az eseti halálozási arány 2020 áprilisának végén 1,8% volt (712 esetből 13 haláleset); az átlagpopulációt tükröző életkorral a számok közelítettek volna a 0,5%-hoz^1,9. A 0,5%-os eseti halálozási arány még mindig 5-szöröse lenne a felnőttkori szezonális influenza gyakran említett eseti halálozási arányának^3,10.

Két különböző betegség adatainak közvetlen összehasonlítása úgy, hogy a halálozási statisztikákat különböző módszerekkel nyerik, téves információhoz vezet. Ezenkívül az, hogy a hivatalos szervek és a társadalom más tagjai újra és újra figyelmen kívül hagyják ezeket a statisztikai megkülönböztetéseket, veszélyezteti a közegészségügyet. A kormányzati hivatalos szervek az ilyen összehasonlításokra hagyatkozhatnak – a CDC adatait így tévesen értelmezve –, amikor a gazdaság újbóli megnyitására és a kockázatcsökkentő stratégiák eszkalációjának megszüntetésére törekednek. Habár a hivatalos szervek azt állíthatják, hogy a SARS-CoV-2 „csak egy újabb influenza”, ez nem igaz.

Összefoglalva, elemzésünk azt javasolja, hogy a SARS-CoV-2 és a szezonális influenza mortalitását úgy kell összehasonlítani, mint almát az almával, nem pedig mint almát a körtével. Így jobban kimutatható a COVID19 okozta halálozások valódi közegészségügyi veszélye.

Irodalomjegyzék

1. Johns Hopkins Coronavirus Resource Center. COVID-19 map. Accessed April 28, 2020. https://coronavirus.jhu.edu/map.html
2. Centers for Disease Control and Prevention. US influenza surveillance system: purpose and methods. Accessed April 12, 2020. ttps://www.cdc.gov/flu/weekly/overview.htm
3. Centers for Disease Control and Prevention. Disease burden of influenza. Accessed April 12, https://www.cdc.gov/flu/about/burden/index.html
4. Centers for Disease Control and Prevention. NHSN reports. Accessed May 5, 2020. https://www.cdc.gov/nhsn/datastat/index.html
5. Worldometer. United States. Accessed April 28, https://www.worldometers.info/coronavirus/country/us/
6. National Center for Health Statistics Mortality Surveillance System, Centers for Disease Control and Prevention. Pneumonia and influenza mortality surveillance from the National Center for Health Statistics Mortality Surveillance System. Accessed April 28, 2020. https://gis.cdc.gov/grasp/fluview/mortality.html
7. Centers for Disease Control and Prevention. Provisional death counts for coronavirus disease (COVID-19): daily updates of totals by week and state. Accessed April 12, 2020. https://www.cdc.gov/nchs/nvss/vsrr/COVID19/index.htm
8. Doshi P. Are US flu death figures more PR than science? BMJ. 2005;331(7529):1412. doi:10.1136/bmj.331.7529.1412
9. The COVID Tracking Project. US historical data. Accessed April 27, 2020. https://covidtracking.com/data/us-daily/
10. World Health Organization. Coronavirus disease 2019 (COVID-19): situation report—46. Accessed April 27, 2020. https://www.who.int/docs/default-source/coronaviruse/situation-reports/20200306-sitrep-46-covid-19.pdf?sfvrsn=96b04adf_4