Eredeti cikk dátuma: 2020. augusztus 8.
Eredeti cikk címe: Summary of respiratory rehabilitation and physical therapy guidelines for patients with COVID-19 based on recommendations of World Confederation for Physical Therapy and National Association of Physical Therapy
Eredeti cikk szerzői: Yuetong Zhu, PT, DS (1)* Zimin Wang, PT, MS (1) Yue Zhou, PT (2) Ko Onoda, PT, PhD (1) Hitoshi Maruyama, PT, PhD (1) Chunying Hu, PT (2) és Zun Liu,, MS (3)
Eredeti cikk elérhetősége: https://www.ncbi.nlm.nih.gov/pmc/articles/PMC7443542/
Eredeti cikk státusza: doi: 10.1589/jpts.32.545
Fordító(k): dr. Eszterbauer Márta
Lektor(ok): dr. Pettendi Éva
Nyelvi lektor(ok): Ladó Klára
Szerkesztő(k): Vinkovits Mária
Figyelem! Az oldalon megjelenő cikkek esetenként politikai jellegű megnyilvánulásokat is tartalmazhatnak. Ezek nem tekinthetők a fordítócsoport politikai állásfoglalásának, kizárólag az eredeti cikk írójának véleményét tükrözik. Fordítócsoportunk szigorúan politikamentes, a cikkekben esetlegesen fellelhető politikai tartalommal kapcsolatosan semmiféle felelősséget nem vállal, diskurzust, vitát, bizonyítást vagy cáfolatot nem tesz közzé.
Az oldalon található információk nem helyettesítik a szakemberrel történő személyes konzultációt és kivizsgálást, ezért kérjük, minden esetben forduljon szakorvoshoz!
1) Graduate School of Health and Welfare Sciences, International University of Health and Welfare: 2600-1 Kitakanemaru, Ohtawara-shi, Tochigi 324-8501, Japan
2) School of Rehabilitation Medicine, Capital Medical University, China
3) CangZhou Medical College, China
Absztrakt [Cél] A World Confederation for Physical Therapy és az Associations of Physical Therapy által a különböző országokban kiadott meglévő hivatalos irányelvek összefoglalása, valamint a 2019-es koronavírus-betegség (COVID19) különböző szakaszaiban szenvedő betegek körében a légzőszervi rehabilitáció és fizioterápia ajánlott módszereinek tisztázása. [Módszerek] A bevezető szakirodalmi keresést a „COVID19”, „légzési rehabilitáció”, „fizioterápia” és egyéb kulcsszavak felhasználásával végezték el a Fizioterápiás Egyesület adatbázisában. [Eredmények] 12 COVID19-rehabilitációval kapcsolatos cikk felhasználásával foglaltuk össze a fizioterápia (FT) kiértékelésére, a kezelésre, a javallatokra, az ellenjavallatokra és a kezelés befejezésére vonatkozó adatokat akut, stabil és a kibocsátás utáni stádiumban lévő betegek esetében. [Következtetés] A COVID19-ben szenvedő betegek fizioterápiáját a betegség stádiumának és a betegek állapotának megfelelően kell kialakítani.
Kulcsszavak: COVID19, légzési rehabilitáció, fizioterápia
(This article was submitted Apr. 28, 2020, and was accepted May 5, 2020)
BEVEZETÉS
Az új koronavírus (SARS-CoV-2) okozta járvány 2019 decemberében tört ki, amely változatos klinikai tünetek kialakulásához vezetett, mely szindróma a „Koronavírus betegség 2019” (COVID19) nevet kapta1). A COVID19 olyan tünetek kialakulásához vezethet, mint a láz, a köhögés, a fokozott légúti váladék, a légszomj és egyéb tünetek. A betegeknél gyengeség, izomsorvadás és csökkent terhelési tolerancia alakul ki az elkülönítés alatti tartós ágynyugalomnak vagy az intenzív osztályos kezelésnek köszönhetően. A COVID19-es betegek biztonságos rehabilitálásának módszere olyan kérdés, amely jelenleg a fizioterapeuták körében aggodalomra ad okot. Ez a dokumentum összefoglalja a World Confederation for Physical Therapy (WCPT) és más hatóságok által kiadott meglévő irányelveket, beleértve az Association of Physical Therapy 2020. április 16-án kiadott irányelvét, és leírja a légzési rehabilitáció és fizioterápia ajánlott módszereit a COVID19-betegek számára a betegség minden szakaszában.
MÓDSZEREK
A cél az volt, hogy tanulmányozzák és összegezzék a COVID19-es felnőtt (18 év feletti) betegek fizioterápiájáról szóló cikkekben található megállapításokat. A következő beválasztási kritériumokat vették figyelembe: (i) angol nyelven írt cikkek; (ii) A visszakereshető és teljes mértékben olvasható cikkek teljes szöveges változatai. Cikkeket a következő kritériumok alapján zártak ki: (i) a rehabilitáció vagy a fizikoterápia területén kívüli cikkek. (ii) Nem betegekkel foglalkozó cikkek (például vírusvizsgálatok vagy állatkísérletek). A kereséseket olyan adatbázisokban végezték, mint a Medline (PubMed), a Cochrane könyvtár, az Ovid, az Embase, a WCPT és az Associations of Physical Therapy in Europe and America hivatalos honlapja. A következő kulcsszó-kombinációkat használták az adatbázisokban történő kereséskor: „COVID19”, „koronavírusos tüdőgyulladás”, „pulmonális rehabilitáció”, „fizikai kezelés”, „légzőszervi fizioterápia”, „fizioterápia” és „légzőszervi rehabilitáció”. Az „és”/„vagy” logikai operátorokat minden kombinációban használták. A vizsgálat kiválasztási folyamata során két kutató független módon elemezte az eredményeket. Az utolsó keresés 2020. április 16-án volt.
EREDMÉNYEK
Fizioterápia COVID19-betegek számára akut stádiumban (ITO, kritikus szakasz): Az ITO-ra felvett betegeknél a funkcióképesség, fogyatékosság és egészség nemzetközi osztályozása (ICF) mindhárom területén károsodás alakul ki (beleértve a testi funkciókat és struktúrákat, a tevékenységek korlátozottságát, és a részvételi megszorításokat). Ezek közé a károsodások közé tartozott a csökkent légzésfunkció, a hatperces járás-távolság csökkenése, a légző- és végtagizmok csökkent ereje, a mindennapi tevékenységekre való csökkent képesség2). A COVID19 főként a légzőrendszert károsítja, nagy jelentőséget adva a légzésrehabilitációnak és a fizioterápiás beavatkozásoknak. A légzőszervi fizioterápia fő célja a nehézlégzés tüneteinek csökkentése, a tüdő kapacitásának javítása, a légzési elégtelenségből és az immobilizációból eredő szövődmények kiküszöbölése, a szorongás szintjének csökkentése és a depresszió megakadályozása3).
Státuszfelmérés: A súlyos és kritikus betegek fizioterápiájának megkezdése előtt el kell végezni a betegek átfogó státuszfelmérését, különös tekintettel a tudatállapotra, a légzőrendszer, a szív-érrendszer és a vázizomrendszer állapotára. A fizioterápiás beválasztási kritériumoknak megfelelő betegek kezelését a lehető leghamarabb meg kell kezdeni. A beválasztás legfőbb szempontjai: (1) alapvető életjelek: légzésszám, pulzusszám, vérnyomás, testhőmérséklet, a vér oxigénszaturációja; (2) ízületek mozgásterjedelme (passzív és aktív); (3) a nehézlégzés mértéke.
Kezelés: A kezelési stratégia a következőket tartalmazza: (1) Testhelyzet-változtatás: A testhelyzet-változtatás csökkentheti a felfekvés előfordulását, elősegítheti a köpet kiürülését és csökkentheti a légszomj mértékét. A rossz testhelyzet elkerülése lényeges. Fél-ülő (45-60 fokos) vagy ülő helyzet kívánatos, amikor csak lehetséges. Ha a beteg nem képes ülni, az ágy feji végét kell 30-45 fokos szögben megemelni. A testhelyzetváltoztatást naponta háromszor, legalább 20 perc hosszan kell végezni. (2) Hasra fordított helyzetben végzett lélegeztetés: Sok súlyos COVID19-beteg alkalmas a hasra fordított helyzetben végzett lélegeztetésre. A hasra fordított helyzetben végzett lélegeztetés pozitív hatással lehet az oxigenizációra és a légzésmechanikára. A hasra fordított helyzetben végzett lélegeztetés rutinszerű stratégiaként ajánlott azoknál a betegeknél, ahol PaO2/FiO2 kevesebb, mint 150 Hgmm. Az ilyen betegeket naponta legalább 16 órán keresztül javasolt hason lélegeztetni, és nem indokolt tovább folytatni, ha az Horowitz-index (PaO2/FiO2) nagyobb, mint 150 Hgmm, a pozitív kilégzésvégi nyomás (PEEP) kisebb vagy egyenlő, mint 10 vízcm, vagy a belégzett levegő oxigénkoncentrációjának aránya (FiO2) kisebb vagy egyenlő 60%-kal. (3) Légzési fizioterápia: Ülő vagy félig fekvő pozícióban a beteg légzési segédizmait (különösen a felső végtagokon és a nyakon) ellazítva történik. A beteg az orrán keresztül (meleg és párásított levegőt) lélegzik be lassan és elnyújtva, utána kifújja a levegőt. Könnyed, lassú, nyugodt légzésmintázat alakul ki. A kilégzés történhet ajakcsücsörítéssel (pursed-lip breathing) A módszert lehet alkalmazni pihenés vagy testmozgás közben. A pontos frekvenciát és az alkalmazást maguk a betegek szabályozzák, hogy elkerüljék a gyakorlat által okozott fokozott légzési munkát. (4) Passzív mozgatás. (5) Izomnyújtás. (6) Neuromuszkuláris elektromos ingerlés. (7) Ágy melletti álló edzés (azoknál a betegeknél, akiknek az alsó végtagi izomerőssége 3-as foknál nagyobb). (8) Járás gyakorlatok (azoknál, akik önállóan felállnak, kevés segítséget igényelnek). (9) A fizikai erőnlét fenntartása és állóképeségi gyakorlat. Amikor a betegek öntudata megfelelő és viszonylag stabil állapotban vannak, használható a motoros ágykerékpár, alsó végtagi gyakorlatok javasoltak és az ágyból a székbe történő átszállás is szóbajön.
Óvintézkedések: A kezelés megkezdése előtt fontos ellenőrizni a következőket: (1) A fizioterápia során az elektrokardiogramot (EKG), az oxigénszaturációt (SaO2), az artériás középnyomást (MAP) és egyéb vitális jeleket monitorozni kell4). (2) Fenn kell tartani a 95–100%-os SpO2-t, de a hiperkapnia kockázatának kitett betegeknél (azaz a krónikus obstruktív tüdőbetegségben szenvedő betegeknél, COPD), az oxigénszaturáció célértéke 88–89%3). (3) Fontos vigyázni arra, hogy a beteghez csatlakoztatott vezetékeket ne húzza szét, beleértve a húgyhólyag-katétert és a vizeletgyűjtő zsákot, a kardiális monitorozó eszközöket, centrális vénás katétereket, gyomorszondát vagy gasztrosztomát (perkután, endoszkópos gastrostoma, PEG) stb. (4) Egyes fizioterápiás kezelések által okozott légúti terhelés súlyosbodásának elkerülése érdekében ajánlatos a túl intenzív légzési gyakorlatok elkerülése (mint például a légzési állóképesség edzése, a mellkas nyújtása, a légutak öntisztulásának segítése, a légzőizmok erejének erőteljes edzése és az ellenállással szemben végzett izomerősítés), mivel a betegek légzésfunkciója ebben az időszakban instabil.
Beválasztási kritériumok: Az akut szakaszban a terápia megkezdése előtt a következő tényezők fennállásáról meg kell bizonyosodni: FiO2 ≤60%, SpO2 ≥93%, légzésszám ≤30/perc, PEEP ≤10 vízcm, szisztolés vérnyomás ≥90 Hgmm és ≤180 Hgmm, MAP ≥65 Hgmm és ≤110 Hgmm, Pulzusszám ≥40/perc és ≤120/perc (BPM), testhőmérséklet <38,5°. Nem észlelhető új aritmia vagy szívizom iszkémia, új instabil mélyvénás trombózis és tüdőembólia, aorta szűkület, súlyos hepatorenális betegség, a máj- és vesefunkció új, progresszív károsodása.
Ellenjavallatok: Ellenjavallt a kezelés, amennyiben: Hőmérséklet >38°C, súlyos légszomj észlelhető, nyugalmi pulzusszám >120 BPM, röntgenképen a mellkasi infiltráció progressziója >50% 24-48 órán belül, SpO2 <95%, vérnyomás <90/60 Hgmm vagy >140/90 Hgmm.
A kezelés befejezésének indikátorai: A kezelés leállítása szükséges, amennyiben: SpO2: <93% vagy a kiindulási értékhez képest >4% csökken, légzésszám >30/min, szisztolés vérnyomás <90 Hgmm vagy >180 Hgmm, MAP <65 Hgmm vagy >110 Hgmm, vagy a kiindulási értékhez képest több mint 20%-ot változik, aritmia vagy szívizom iszkémia, szorongás, kifáradás vagy a fizikai aktivitás elviselhetetlensége jelentkezik.
Fizioterápia COVID19-betegek számára stabil stádiumban (általános felvétel, izoláció): Az izoláció hatékony módja a vírusterjedés megelőzésének, de korlátozza a beteg életterét és csökkenti természetes aktivitását. Ez az izomerő csökkenéséhez, a köpetürítés hatékonyságának csökkenéséhez, a fizikai aktivitás megszűnéséhez és mentális problémákhoz vezethet5).
Státuszfelmérés: Ebben a fázisban a kezelés megkezdése előtt ajánlott a következőket felmérni: (1) Alapvető életjelek: légzésszám, pulzusszám, vérnyomás, testhőmérséklet, oxigénszaturáció; (2) Izomerő: a kéz szorítóereje, izozmotikus izomerő teszt; (3) Ízületi mozgás terjedelme (passzív és aktív); (4) Az egyensúly-képesség (különösen azoknál a betegeknél, akik már régóta ágyban vannak); (5) Fizikai erő és állóképesség (6 perces sétateszt); (6) Szorongás vagy depresszió jelenléte.
Kezelés6): A javasolt kezelési stratégiák ebben a stádiumban a következőket foglalják magukban: (1) Légzésgyakorlatok és légzőizom gyakorlatok: A kezelés következtében az akut stádiumban légzési kontroll elérése, valamint a beteg légzésfunkciójának megfelelő mérsékelt légzőizomerősítő gyakorlatok végzése; (2) A légúti váladék clearance: a váladék távozásának kézzel történő segítése, poszturális drainage (a fej lebicsaklásának elkerülésével); a légzési technikák aktív ciklusa (ACBT); indukált vagy asszisztált köhögési és egyéb technikák; (3) Hasi légzés- és rekeszizom gyakorlat7). (4) Testmozgás-terápia: könnyű gyakorlatokkal végzett edzés (a Borg score 3-4 pontszám vagy vizuális analóg skála (VAS) 5-6 pontszám fenntartása), 1-2 alkalommal naponta, 30 percig minden alkalommal. Megpróbálni a járást, a szobabiciklizést és egyéb gyakorlatokat, amelyek intenzitása kevesebb, mint 3 MET; (5) Ellenállással szemben végzett tréning: Progresszív ellenállással szemben végzett tréning, három csoport naponta, csoportonként 10-szer, egy ismétlés maximum 50-70%-ával; (6) Ülő és álló egyensúlygyakorlat; (7) Pszichológiai támogatás.
A kezelés befejezésének indikátorai: A gyakorlatokat abbahagyták, ha a betegnél (1) az SpO2 4 százalékponttal csökkent; vagy (2) a betegnél izzadás, hányinger és hányás, szédülés, homályos látás stb. (3) súlyos hirtelen légszomj; (4) mellkasi szorítás vagy fájdalom; (5) szapora szívverés vagy aritmia jelentkezett; (6) a beteg nem volt képes megtartani az egyensúlyát.
A kezelés megkezdésének kritériumai, ellenjavallatai és a fizioterápiára vonatkozó óvintézkedések ugyanazok, mint az akut fázisban.
Fizioterápia COVID19-betegek számára a felépülés időszakában (hazabocsátás, otthoni elkülönítés, feltételezett eset): Ezen betegeknél a hosszas kórházi tartózkodás vagy elkülönítés jelentősen csökkentette a testmozgás mennyiségét izomgyengeséget, gyenge állóképességet, gyengeséget vagy fáradékonyságot eredményezve. A társadalmi és családi tevékenységektől való tartós elszakadás miatt is elszigeteltnek érezhetik magukat a betegek. A hosszan tartó izoláció is negatív pszichológiai hatásokhoz vezethet (depresszió, szorongás) ideértve a PTSD-t is8). Az elbocsátott betegek fizioterápiájának célja, hogy képessé tegye a betegeket a társadalomba való visszatérésre, a szervi funkcióikat helyreállítsa és megelőzze a pszichológiai rendellenességek kialakulását. Az otthoni fizioterápia elsősorban távolból történő tanácsadást jelent, pszichológiai támogatással, szociális oktatással és egyéb eszközökkel segít megértetni a betegekkel a fizioterápia fontosságát, brosúrákkal vagy videókkal mutatja meg a betegeknek a légzési rehabilitációt, az egészséges életmód alkalmazását, és támogatja visszatérésüket a családba és a társadalomba.
Státuszfelmérés: A beteg állapotának felmérése ebben a fázisban a következőket tartalmazza: (1) Általános klinikai felmérés: fizikális vizsgálat, laboratóriumi mikrobiológiai vizsgálat, tüdőfunkciós vizsgálat, tápláltsági állapot; (2) Tüneti vizsgálat: nehézlégzés, fáradékonysági teszt, szorongás és depresszió skála; (3) Izomerő: általános izomerő és légzőizom-erő vizsgálat; (4) Aktív és passzív ízületi mozgásvizsgálat; (5) Funkcionális vizsgálat: Time Up and Go (TUG) teszt, 6 perces sétateszt. (6) Az egyensúlyi funkciók értékelése. (7) Állóképesség és fizikai erőnlét felmérése; (8) A mindennapi élet aktivitásának értékelése.
Kezelés: Ebben a fázisban a következő kezelések javasoltak: (1) Oxigénigényes mozgás: lépcsőn járás fel és le, járkálás otthon, táncolás. A kezelés legalább 6 hétig tartson, hetente ötször, 30–60 perc/nap időtartamban, és alacsony intenzitású gyakorlattal kell kezdődnie. Az kezelés intenzitása minden héten 10%-kal emelkedjen. A felső határ a maximális pulzusszám 70%-a. (2) Ellenállással szemben végzett gyakorlat: Guggolás vagy közepes súlyú tárgyak emelése elfogadható. A progresszív ellenállással szemben végzett gyakorlati módszert csoportokban alkalmazzák, 1-3 alkalommal naponta, mértéke maximumin 8–12 ismétlés, minden csoportban 8–12 gyakorlattal, legalább 6 hétig, 2–3 alkalommal hetente; (3) egyensúlygyakorlat: keresztakadályok; (4) légzési gyakorlat: normál légzés a légzési gyakorlatokban; hasi légzés; kilégzés összeszűkített ajakkal; mellkasi tágulási gyakorlat és más gyakorlatok javasoltak. (Rendkívül fontos vigyázni arra, hogy a kezelés ne okozzon légzőizom-kifáradást és légzőrendszeri problémákat); (5) A légút tisztán tartása; (6) ADL tréning: olyan útmutató küldése, mely segít a napi higiénia fenntartásában (fürdés, WC, stb.) ösztönző ebben a fázisban. Ellenjavallatok: A kezelés nem javasolt, amennyiben: (1) nyugalmi pulzusszám >120/perc, (2) vérnyomás ≥140/90 Hgmm vagy ≤90/60 Hgmm, (3) SpO2 ≤95%, (4) olyan társuló betegség fennállása, amely nem teszi lehetővé a testmozgást.
A kezelés befejezésének indikátorai: A következő esetekben a kezelést be kell fejezni: (1) Hőmérséklet >38,2 fok; (2) pihenés után sem enyhülő légzési nehézség vagy légszomj; (3) mellkasi fájdalom, mellkasi szorító érzés, nehézlégzés, súlyosbodó köhögés, szédülés, fejfájás, homályos látás, szívdobogásérzés, éjszakai izzadás, az egyensúly megtartásának képtelensége stb.
A fizioterápia megkezdésének feltételei és az óvintézkedések ugyanazok, mint fentebb.
MEGBESZÉLÉS
Japánban ez az első bevezető cikk a koronavírus-betegek légzőszervi rehabilitációjáról és a fizioterápiájáról. A COVID19 epidemiológiai helyzete jelenleg nagy kihívást jelent minden gyakorló orvos számára. A cikk célja, hogy elősegítse a koronavírusos betegek fizioterápiás kezelésének lehetőségeit. A betegeknek minden szakaszban szükségük van rehabilitációra. Hatékonyan javíthatja a betegek légzésfunkcióját, a testedzés tartósságát és fizikai erejét, gátolja a különböző szövődmények vagy szokatlan tünetek kialakulását. A különböző fizikai és pszichológiai rendellenességek megelőzése megkönnyítheti a betegek mielőbbi visszatérését a családba, a munkába és a társadalomba, és javíthatja életminőségüket.
De még fontosabb a rehabilitációs szakemberek biztonságának és egészségének megóvása. A távoktatás vagy a technikai videós útmutatók még új módszerek a rehabilitációban, azon az elven alapulnak, hogy védik a fizioterapeutákat is. Ez a módszer nem csak a kórházakban használható, hanem hazabocsátást követően családi útmutatásként és utókezelésként is.
A COVID19 nagy hatással volt a világgazdaságra. A betegek és családjaik várható gazdasági veszteségei nagyobbak lesznek. Az Egyesült Államokban egy COVID19-beteg kórházi ellátásának teljes költsége 72 000 dollár. Másrészről, ha egy beteg meghal a betegség következtében, az legalább 350 000 dollár társadalmi nyereség elvesztését eredményezi9). Egyes tudósok becslése szerint a COVID19 2020-ban várhatóan mintegy 1 billió dolláros gazdasági veszteséget okoz a világnak, ami jelentősen meghaladja a 2008-as pénzügyi válságot10). Ezért a betegek halálozási arányának csökkentése, a betegek ITO-n és kórházban történő kezelési idejének csökkentése, a betegek állapotának a betegség előttihez hasonló szinten tartása, valamint a társadalomba és a munkába való mielőbbi visszatérésre való ösztönzése nemcsak a további egészségügyi erőforrások és kiadások csökkentését, hanem a társadalomra, az országra és a világgazdaságra gyakorolt negatív hatást is csökkenti. Dokumentálták, hogy a betegek légzésfunkciója negatív korrelációt mutatott a bent fekvés alatti halálozással, és az intenzív osztályos kezelési időtartam átlagosan 20,4 napról 12,8 napra csökkent a légzésfunkció javulását követően11). Ezenkívül a rehabilitációs beavatkozások 20%-kal rövidíthetik meg a bent fekvési időt, és csökkenthetik az összes egészségügyi költséget12.
Április 19-ig Japánban az összes megbetegedés száma 10 437, ebből 8348-an kerültek kórházi felvételre. A rendelkezésre álló ágyak kihasználtsága Japánban elérte a 112%-ot. Ezen belül Tokióban a koronavírus-betegek száma elérte a 261%-ot a kijelölt ágyakhoz képest13). A tokiói kormány április 3-án azt mondta, hogy Tokió az „egészségügyi összeomlás” szélén áll. Amint az egészségügyi összeomlás bekövetkezik, nemcsak az egészségügyi rendszer, hanem a nemzetgazdaság, a politika és az infrastruktúra is komoly kihívásokkal néz szembe az országban. Az egészségügyi összeomlás kialakulásának enyhítésére irányuló intézkedések egyike az egészségügyi erőforrások ésszerű elosztása és a beteg állapotának mielőbbi javítása14). Összefoglalva, a fizioterápia közvetlenül befolyásolja a betegek fizikai működését, különösen a légzésfunkciót. Az ITO-n való tartózkodás alatt alkalmazott fizioterápiás kezelés segítheti a betegek korábbi átadását általános osztályokra15). Az ADL és az állóképesség javítása lehetővé teszi az elbocsátott betegek számára, hogy visszatérjenek a szociális teendőkhöz. A fizioterápia közvetve csökkenti az egészségügyi összeomlás valószínűségét és segíthet a nemzeti és társadalmi stabilitás fenntartásában.
Összefoglalva, a COVID19-betegek fizioterápiája nemcsak a betegek halálozási arányát, a kórházi felvétel idejét és az orvosi költségeket csökkenti, hanem egészségügyi forrásokat takarít meg, csökkenti a személyes és nemzeti gazdasági veszteségeket, valamint a társadalom stabilitását kedvezőtlenül befolyásoló események valószínűségét, így az egészségügy összeomlását is. Ezért a fizioterápiát a koronavírusos betegek általános kezelésébe a lehető leghamarabb be kell vezetni.
Összeférhetetlenség
A szerzők kijelentik, hogy nem áll fenn összeférhetetlenség ezzel a munkával kapcsolatban.
HIVATKOZÁSOK
1) Borges do Nascimento IJ, Cacic N, Abdulazeem HM, et al.: Novel coronavirus infection (COVID-19) in humans: a scoping review and meta-analysis. J Clin Med, 2020, 9: 941. [Medline] [CrossRef]
2) Ohtake PJ, Lee AC, Scott JC, et al.: Physical impairments associated with post-intensive care syndrome: systematic review based on the World Health Organization’s international classification of functioning, disability and health framework. Phys Ther, 2018, 98: 631–645. [Medline] [CrossRef]
3) Cieloszczyk A, Lewko A, Śliwka A, et al.: Recommendations for physiotherapy of adult patients with COVID-19. https://www.wcpt.org/sites/wcpt.org/files/ files/wcptnews/images/Recommendations%20for%20physiotherapy%20of%20adult%20patients%20with%20COVID-19_POLISH.pdf.
4) Harari SA, Vitacca M, Blasi F, et al.: European Respiratory Society. Managing the respiratory care of patients with COVID-19. 2020. https://www.ersnet.org/ covid-19-blog/sharing-italian-recommendations (Accessed Mar. 23, 2020)
5) Hough A: Hough’s cardiorespiratory care: an evidence-based, problem-solving approach, 5th ed. London: Elsevier Health Sciences, 2018.
6) Enrico C, Michele V, Mauro C, et al.: Joint statement on the role of respiratory rehabilitation in the COVID-19 crisis: the Italian position paper. 2020. https:// www.ersnet.org/covid-19-blog/rehabilitation-with-covid19–italian-guidance (Accessed Mar. 30, 2020)
7) Thomas P, Baldwin C, Bissett B, et al.: Physiotherapy management for COVID-19 in the acute hospital setting: clinical practice recommendations. J Physiother, 2020, 66: 73–82. [Medline] [CrossRef]
8) Jiménez-Pavón D, Carbonell-Baeza A, Lavie CJ: Physical exercise as therapy to fight against the mental and physical consequences of COVID-19 quarantine: Special focus in older people. Prog Cardiovasc Dis, 2020, 24: S0033-0620(20)30063-3. [Medline]
9) Kirigia JM, Muthuri RN: The fiscal value of human lives lost from coronavirus disease (COVID-19) in China. BMC Res Notes, 2020, 13: 198. [Medline] [CrossRef]
10) Kabir M, Afzal MS, Khan A, et al.: COVID-19 pandemic and economic cost; impact on forcibly displaced people. Travel Med Infect Dis, 2020, 6: 101661. [Medline] [CrossRef]
11) Kumar A, Rahman M, Trivedi AN, et al.: Comparing post-acute rehabilitation use, length of stay, and outcomes experienced by medicare fee-for-service and medicare advantage beneficiaries with hip fracture in the United States: a secondary analysis of administrative data. PLoS Med, 2018, 15: e1002592. [Medline] [CrossRef]
12) Duarte A, Bojke C, Cayton W, et al.: Impact of specialist rehabilitation services on hospital length of stay and associated costs. Eur J Health Econ, 2018, 19: 1027–1034. [Medline] [CrossRef]
13) COVID-19 Japan: Anti-coronavirus dashboard. https://www.stopcovid19.jp/ (Accessed Apr. 19, 2020)
14) Coccolini F, Sartelli M, Kluger Y, et al.: COVID-19 the showdown for mass casualty preparedness and management: the Cassandra Syndrome. World J Emerg Surg, 2020, 15: 26. [Medline] [CrossRef]
15) Lazzeri M, Lanza A, Bellini R, et al.: Respiratory physiotherapy in patients with COVID-19 infection in acute setting: a Position Paper of the Italian Association of Respiratory Physiotherapists (ARIR). Monaldi Arch Chest Dis, 2020, 90. [Medline] [CrossRef]
*Levelező szerző. Yuetong Zhu (E-mail: zhuyuetong2018@gmail.com)
©2020 The Society of Physical Therapy Science. Published by IPEC Inc.