Eredeti cikk dátuma: 2020. március 26.
Eredeti cikk címe: Report 12 - The global impact of COVID-19 and strategies for mitigation and suppression
Eredeti cikk szerzői: Patrick GT Walker, Charles Whittaker, Oliver Watson, Marc Baguelin, Kylie E C Ainslie, Sangeeta Bhatia, Samir Bhatt, Adhiratha Boonyasiri, Olivia Boyd, Lorenzo Cattarino, Zulma Cucunubá, Gina Cuomo-Dannenburg, Amy Dighe, Christl A Donnelly, Ilaria Dorigatti, Sabine van Elsland, Rich FitzJohn, Seth Flaxman, Han Fu, Katy Gaythorpe, Lily Geidelberg, Nicholas Grassly, Will Green, Arran Hamlet, Katharina Hauck, David Haw, Sarah Hayes, Wes Hinsley, Natsuko Imai, David Jorgensen, Edward Knock, Daniel Laydon, Swapnil Mishra, Gemma Nedjati-Gilani, Lucy C Okell, Steven Riley, Hayley Thompson, Juliette Unwin, Robert Verity, Michaela Vollmer, Caroline Walters, Hao Wei Wang, Yuanrong Wang, Peter Winskill, Xiaoyue Xi, Neil M Ferguson, Azra C Ghani
Eredeti cikk elérhetősége: https://www.imperial.ac.uk/mrc-global-infectious-disease-analysis/covid-19/report-12-global-impact-covid-19/
Eredeti cikk státusza:
Fordító(k): dr. Eszterbauer Márta
Lektor(ok): dr. Serly Julianna
Nyelvi lektor(ok): Papp Eszter, PhD
Szerkesztő(k): Novák Zsuzsanna
Figyelem! Az oldalon megjelenő cikkek esetenként politikai jellegű megnyilvánulásokat is tartalmazhatnak. Ezek nem tekinthetők a fordítócsoport politikai állásfoglalásának, kizárólag az eredeti cikk írójának véleményét tükrözik. Fordítócsoportunk szigorúan politikamentes, a cikkekben esetlegesen fellelhető politikai tartalommal kapcsolatosan semmiféle felelősséget nem vállal, diskurzust, vitát, bizonyítást vagy cáfolatot nem tesz közzé.
Az oldalon található információk nem helyettesítik a szakemberrel történő személyes konzultációt és kivizsgálást, ezért kérjük, minden esetben forduljon szakorvoshoz!
Összefoglalás
A világ egy súlyos és akut közegészségügyi vészhelyzettel néz szembe az aktuális COVID19 világjárvány miatt. Az egyes kormányok reagálása a következő hetekben kritikus fontosságú abból a szempontból, hogy az országos járványok lezajlását hogyan tudják befolyásolni. Itt a korspecifikus kontaktmintázatot és a COVID19 súlyosságának adatait kapcsoljuk össze, hogy előrevetítsük a világjárvány egészségügyi hatásait 202 országban. Összehasonlítjuk a beavatkozások elmaradása és a spontán társadalmi távolságtartás esetén bekövetkező előre jelezhető hatást a halálozásra azokkal az elérhető stratégiákkal, amelyek célja az átvitel mérséklése vagy gátlása. A halálozásra és az egészségügyi ellátási igényre vonatkozó becsléseink kínai és magas jövedelemmel rendelkező országok adatain alapulnak; a társbetegségek és az egészségügyi ellátórendszer kapacitásában látható különbségek valószínűleg eltérő mintázatot eredményeznek az alacsony jövedelmű országok esetében.
Úgy becsüljük, hogy a korlátozó intézkedések nélkül világszerte 7 milliárd COVID19-fertőzés és 40 millió haláleset történne idén. Az enyhítési stratégiák, amelyek az idősek védelmére összpontosítanak (a személyes kontaktusok csökkentése 60%-kal), és az átvitelt lassító, de nem megszakító stratégiák (a személyes kontaktusok csökkentése 40%-kal a szélesebb népesség körében) felére csökkenthetik ezt a hatalmas számot, megmentve 20 millió életet, de előre jelezzük, hogy minden ország egészségügyi ellátórendszere gyorsan túlterhelődik még ebben az esetben is.
Ez a hatás valószínűleg az alacsonyabb jövedelmű országokban lesz a legsúlyosabb, ahol a kapacitás is a legalacsonyabb: az enyhítő hatású forgatókönyv szerint az intenzíves ágyak iránti igény a tipikusan alacsony jövedelmű országokban a járvány csúcspontján 25-szörösen meghaladja a forrásokat, ezzel szemben a tipikusan magas jövedelmű országokban ez csak 7-szeres különbséget jelent. Ennek következtében arra számítunk, hogy az enyhítési stratégiát (mitigációt) követő alacsony jövedelmű országokban a valós teher lényegesen meghaladhatja a becsléseinkben bemutatott mértéket.
Elemzésünkben ezért azt feltételezzük, hogy az egészségügy terhelése csak úgy tartható kezelhető szinten, ha az átvitel visszaszorítására hozott közegészségügyi intézkedéseket gyorsan alkalmazzák (beleértve a tesztelést, az esetek izolálását és szélesebb körű távolságtartási intézkedéseket), hasonlóan azokhoz, amelyeket jelenleg sok ország alkalmaz. Ha egy visszaszorításra irányuló stratégiát korán alkalmaznak (0,2 halálozás 100 000 főre hetente) és ezt fenntartják, akkor 38,7 millió élet menthető meg, míg ha ezt magasabb halálozási számnál kezdik meg (1,6 halálozás 100 000 főre hetente), akkor 30,7 millió életet lehet megmenteni. A terjedés elnyomására irányuló stratégiák késedelmes bevezetése rosszabb kimenetelhez vezet, és kevesebb életet lehet vele megmenteni.
Itt nem vesszük figyelembe a visszaszorítás szélesebb szociális és gazdasági költségeit, amelyek magasak lesznek, és aránytalanul magasabbak lehetnek az alacsonyabb jövedelmű országokban.Ráadásul a visszaszorításra irányuló stratégiát fenn kell tartani valamilyen mértékben, ameddig oltóanyag vagy hatékony kezelés nem áll rendelkezésre, hogy elkerüljük egy későbbi járvány kockázatát. Elemzésünk rávilágít a kihívást jelentő döntésekre, amelyekkel minden kormány szembesül a következő hetekben és hónapokban, de bemutatja, hogy a gyors, határozott és együttes cselekvés most életek millióit mentheti meg.
További információk a világjárvány hatásairól itt.
Az Imperial College London összes jelentése itt. (angol)