Eredeti cikk dátuma: 2020. március 3.
Eredeti cikk címe: Clinical predictors of mortality due to COVID-19 based on an analysis of data of 150 patients from Wuhan, China
Eredeti cikk szerzői: Qiurong Ruan, Kun Yang, Wenxia Wang, Lingyu Jiang, Jianxin Song
Eredeti cikk elérhetősége: https://doi.org/10.1007/s00134-020-05991-x
Eredeti cikk státusza:
Fordító(k): dr. Benedek-Kováts Emese
Lektor(ok): dr. Fodor Hanna
Nyelvi lektor(ok):
Szerkesztő(k): Kovács László
Figyelem! Az oldalon megjelenő cikkek esetenként politikai jellegű megnyilvánulásokat is tartalmazhatnak. Ezek nem tekinthetők a fordítócsoport politikai állásfoglalásának, kizárólag az eredeti cikk írójának véleményét tükrözik. Fordítócsoportunk szigorúan politikamentes, a cikkekben esetlegesen fellelhető politikai tartalommal kapcsolatosan semmiféle felelősséget nem vállal, diskurzust, vitát, bizonyítást vagy cáfolatot nem tesz közzé.
Az oldalon található információk nem helyettesítik a szakemberrel történő személyes konzultációt és kivizsgálást, ezért kérjük, minden esetben forduljon szakorvoshoz!
A COVID-19 gyors megjelenése a kínai Vuhan városban ezrek halálához vezetett [1]. Sok fertőzött ugyanakkor csak enyhe, influenzaszerű tüneteket mutatott és hamar meggyógyult [2]. Hogy a források hatékonyan eljussanak a legnagyobb kockázatú betegekhez is, enyhe és súlyos betegségkimenetel klinikai prediktorokat határoztunk meg.
A Jin Yin-tan és a Tongji kórházak adatbázisait felhasználva retrospektív multicentrikus tanulmányt végeztünk 68 elhunyt (68/150, 45%) és 82 gyógyult (82/150, 55%), laboratórium által igazolt SARS-CoV-2 fertőzött páciens adatai alapján. Az elbocsátási kritériumok: legalább 3 nap láztalanság, szignifikánsan javult légzésfunkció, illetve kettő egymást követő negatív SARS-CoV-2 laboratóriumi teszt. Az esetek kapcsán vizsgáltuk a demográfiai adatokat, a klinikai jellemzőket, a laboratóriumi eredményeket, a kezelési lehetőségeket és a kimenetelt. Statisztikai analízisre Student-féle t próbát vagy Mann-Whitney-Wilcoxon tesztet végeztünk. A kategorikus változókat számban fejeztük ki (%) és χ2 teszttel vagy Fisher-egzakt teszttel hasonlítottuk össze.
A vizsgálatba bevont betegek kor szerinti eloszlását az 1A ábra mutatja. Szignifikáns különbség volt az elhunytak és meggyógyultak kora között (p<0,001), de a nemi megoszlás érdemben nem különbözött (p=0,43). Az elhunytak 63%-nak (43/68), illetve a hazabocsátottak 41%-ának (34/82) volt alapbetegsége (p=0,0069). Meg kell jegyeznünk, hogy a kardiovaszkuláris betegségben szenvedők esetében szignifikánsan nagyobb a halálozási rizikó (p<0,001), amennyiben SARS-CoV-2 vírussal fertőződtek. Az elhunytak 16%-ának (11/68), illetve az elbocsátottak 1%-ának (1/82) volt másodlagos fertőzése (p=0,0018). A két csoport laboratóriumi leleteiben szignifikáns különbség mutatkozott fehérvérsejtszám, abszolút lymphocytaszám, thrombocytaszám, albumin, totál bilirubin, karbamid, kreatinin, myoglobin, kardiális troponin, C-reaktív protein (CRP) és interleukin-6 (IL-6) tekintetében (1B ábra).
Vizsgálatunk során elemeztük az elhunytak túlélési idejét. A betegség kialakulásától a halál időpontjáig a túlélési idő eloszlása két csúcsot mutatott, az első csúcs kb. 14 napnál (22 eset), a második kb. 22 napnál (17 eset) volt (1C ábra). A halál okát is elemeztük. A 68 halálos esetet vizsgálva 36 beteg (53%) légzési elégtelenség, 5 beteg (7%) szívizom károsodás kapcsán bekövetkezett keringési elégtelenség, 22 beteg (33%) pedig légzési és keringési elégtelenség miatt halt meg. Öt beteg esetén a halál oka nem tisztázódott (1D ábra). A klinikai adatok elemzése alapján tehát kiderült, hogy néhány SARS-CoV-2 fertőzött beteg fulmináns myocarditisben hunyt el, mely összefüggést mi publikáljuk először. Mivel a fulmináns myocarditis egy gyorsan progrediáló, súlyos betegség, eredményeink a légzés diszfunkció jeleinek vizsgálata mellett a myocardiumkárosodás tüneteinek vizsgálatára is felhívják a figyelmet.
Vizsgálatunk megerősítéséhez további nagyobb esetszámú tanulmányok és a kórboncolás eredményeinek vizsgálata szükséges.
Összefoglalva elmondhatjuk, hogy a COVID-19 fertőzés fatális kimenetelének prediktorai a kor, a fennálló társbetegségek, a másodlagos fertőzések és az emelkedett gyulladásos paraméterek. E tanulmány eredményei arra utalnak, hogy a COVID-19 okozta mortalitás hátterében vírus-aktivált „citokin vihar szindróma” vagy fulmináns myocarditis is állhat.
1A ábra: Igazolt COVID-19 betegek kor szerinti eloszlása
1B ábra: A kulcsfontosságú labor paraméterek
1C ábra: A betegség kezdete és a halál között eltelt idő
1D ábra: A 68 haláleset okainak összegzése
Referenciák
1. Mahase E (2020) Coronavirus: covid-19 has killed more people than SARS and MERS combined, despite lower case fatality rate. BMJ 368:m641.
https://doi.org/10.1136/bmj.m641
2. Chen N, Zhou M, Dong X, Qu J, Gong F, Han Y, Qiu Y, Wang J, Liu Y, Wei Y, Xia J, T Yu, Zhang X, Zhang L (2020) Epidemiological and clinical characteristics of 99 cases of 2019 novel coronavirus pneumonia in Wuhan, China: a descriptive study. Lancet. https://doi.org/10.1016/s0140-6736(20)30211-7
3. Wang D, Li S, Jiang J, Yan J, Zhao C, Wang Y, Ma Y, Zeng H, Guo X, Wang H, Tang J, Zuo H, Lin L, Cui G, Section of Precision Medicine Group of Chinese Society of Cardiology, Editorial Board of Chinese Journal of Cardiology, Working Group of Adult Fulminant Myocarditis (2019) Chinese society of cardiology expert consensus statement on the diagnosis and treatment of adult fulminant myocarditis. Sci China Life Sci 62(2):187–202.
https://doi.org/10.1007/s1142 7-018-9385-3