Eredeti cikk dátuma: 2020. július 6.
Eredeti cikk címe: Prevalence and Predictors of Stress, anxiety, and Depression among Healthcare Workers Managing COVID-19 Pandemic in India: A Nationwide Observational Study
Eredeti cikk szerzői: William Wilson (1), Jeffrey Pradeep Raj (2), Seema Rao (3), Murtuza Ghiya (4), Nisanth Menon Nedungalaparambil (5), Harshit Mundra (6), Roshan Mathew (7)
Eredeti cikk elérhetősége: https://journals.sagepub.com/doi/10.1177/0253717620933992
Eredeti cikk státusza: megjelent
Fordító(k): Kós Anna
Lektor(ok): dr. Loboda Éva
Nyelvi lektor(ok): Rét Anna
Szerkesztő(k): Vinkovits Mária

Figyelem! Az oldalon megjelenő cikkek esetenként politikai jellegű megnyilvánulásokat is tartalmazhatnak. Ezek nem tekinthetők a fordítócsoport politikai állásfoglalásának, kizárólag az eredeti cikk írójának véleményét tükrözik. Fordítócsoportunk szigorúan politikamentes, a cikkekben esetlegesen fellelhető politikai tartalommal kapcsolatosan semmiféle felelősséget nem vállal, diskurzust, vitát, bizonyítást vagy cáfolatot nem tesz közzé.

Az oldalon található információk nem helyettesítik a szakemberrel történő személyes konzultációt és kivizsgálást, ezért kérjük, minden esetben forduljon szakorvoshoz!



1Dept. of Emergency Medicine, Kasturba Medical College, Manipal , Manipal Academy of Health Sciences, Manipal, Karnataka, India.
2Dept. of Clinical Pharmacology, Seth GS Medical College and King Edward Memorial Hospital, Mumbai, Maharashtra, India.
3Dept. of Palliative Medicine and Supportive Care, Kasturba Medical College, Manipal, Manipal Academy of Health Sciences, Manipal, Karnataka, India.
4Dept. of Emergency Medicine, DYPatil University Hospital, Navi Mumbai, Maharashtra, India.
5Dept. of Emergency Medicine, Amala Institute of Medical Sciences, Thrissur, Kerala, India.
6Dept. of Emergency Medicine, St Johns Medical College, Bangalore, Karnataka, India.
7Dept. of Emergency Medicine, All India Institute of Medical Sciences, New Delhi, India

ABSZTRAKT

Háttér: A 2019-es koronavírus-betegség (COVID19) okozta világjárvány nagy pénzügyi és pszichológiai pusztítást okozott. Az egészségügyi szakdolgozók azon számos embercsoport közé tartoznak, akik a fronton vannak és szembesülnek a vírusnak való közvetlen kitettség kockázatával. Ennek a vizsgálatnak a célja a stressz, a depressziós és a szorongásos tünetek előfordulásának és előrejelzőinek értékelése az indiai egészségügyi szakdolgozók körében.

Módszerek: Keresztmetszeti, online felmérést végeztünk 2020 áprilisában a COVID19-betegek és COVID19-gyanús emberek triázsában, szűrésében, diagnosztizálásában és kezelésében közvetlenül érintett egészségügyi szakdolgozók körében. A stresszt Cohen Észlelt stressz kérdőívével (PSS) becsültük meg.

A depressziót és a szorongást a betegek egészségi állapotát felmérő Patient Health Questionnaire-9 (PHQ-9) kérdőívvel és a generalizált szorongásos zavart mérő Generalized Anxiety Disorder-7 (GAD-7) kérdőívvel mérték. Az előrejelzőket egyváltozós és többváltozós bináris logisztikus regresszióval elemeztük.

Eredmények: Összesen 433 online válasz érkezett, és végül N = 350 került be az elemzésbe. A magas szintű stresszt tapasztaló egészségügyi szakdolgozók prevalenciája (95% CI) 3,7% (2,2, 6,2) volt, míg a kezelést igénylő depressziós tüneteket és további értékelést igénylő szorongásos tüneteket mutató egészségügyi dolgozók előfordulási rátája 11,4% (8,3, 15,2), illetve 17,7% (13,9, 22,1) volt. A nők esetében körülbelül kétszer nagyobb az esély a közepes vagy magas szintű stressz, a kezelést igénylő depressziós tünetek és a további értékelést igénylő szorongásos tünetek kialakulására. Hasonlóképpen, a szállóban/ideiglenes szálláshelyen tartózkodó nők esetében kétszer nagyobb volt az esély a depresszió vagy a szorongásos tünetek kialakulására.

Következtetés: Az indiai egészségügyi szakdolgozók körében a stressz, a depresszió és a szorongás tüneteinek előfordulása a világjárvány idején összemérhető más országokéval.

Kulcsszavak: Világjárvány, COVID19, stressz, szorongás, depresszió, prevalencia, kockázati tényezők

Főbb észrevételek: A COVID19-pandémia a frontvonalban dolgozó egészségügyi szakdolgozókat a pszichológiai stressz nagy kockázatának teszi ki. A magas szintű stressz, a kezelést igénylő depressziós tünetek és a további értékelést igénylő szorongásos tünetek prevalenciaértéke 3,7%, 11,4% és 17,7% volt; ezek az értékek összemérhetők más országokéival, és nem magasak, tekintettel hazánk más nemzetekhez viszonyított viszonylag gyenge egészségügyi infrastruktúrájára. Ez a pandémia korai szakaszának és az indiai egészségügyi szakdolgozók ellenálló képességének tudható be.

Az újfajta koronavírus, a súlyos akut légzőszervi szindrómát okozó koronavírus 2 (SARS-CoV-2) megjelenése, amely a 2019-es koronavírus-betegség (COVID19) okozója a 2020-as év fordulóján, pusztítást végzett az egészségügyi rendszerekben az egész világon. 2020 áprilisának végéig több mint 2 800 000 esetről számoltak be a világban, és ez a szám napról napra nő.1 Ez óriási nyomás alá helyezte az egészségügyi szakdolgozókat, mivel sok változóval néznek szembe, többek között a hosszabb munkaidővel, az egyéni védőfelszerelés hiányával, a specifikus gyógyszerek és protokollok hiányával, valamint a családtól való távolléttel. Korábbi vizsgálatok szerint a súlyos akut légzőszervi szindróma (SARS) és a közel-keleti légzőszervi tünetegyüttes (MERS) kitörése során a fronton dolgozó orvosi személyzet magas szintű stresszről számolt be, amely poszttraumás stressz szindrómát (PTSD) okozott.2,3 Azt is megállapították, hogy az egészségügyi szakdolgozók felmondást fontolgattak, megbélyegzéssel szembesültek,4 és tartottak a fertőzéstől, annak a családra és a barátokra való átterjedésétől, ami magas szintű stresszt, depressziót és szorongásos tüneteket váltott ki.5 Rengeteg olyan jelentés érkezett Kínából, amely részletesen ismerteti a fertőzött, sőt a betegség által legyűrt egészségügyi szakdolgozók számát.6 Akárcsak korábban, aggodalmak merülnek fel a világjárvány pszichológiai hatásai miatt. Ez olyan intézkedéseket eredményezett, mint például telefonon és interneten keresztül elérhető, valamint alkalmazásalapú foglalkozások keretében megvalósuló pszichológiai segítségnyújtási szolgáltatások létrehozása.

2020. április 11-én India a világjárvány legkritikusabb szakaszával nézett szembe úgy, hogy a közösségi terjedés még nem tetőzött.7 Az egészségügyi szakdolgozók országszerte olyan küzdelemmel néztek szembe, mint még soha. Mivel sérülékenyek vagyunk a pszichológiai hatások szempontjából, célunk a stressz, a szorongás és a depresszió fokának értékelése, valamint az ezekhez kapcsolódó lehetséges kockázati tényezők felmérése a pandémia korai szakaszában. Ez elősegítené a megfelelő intervenciók megtervezését a korai szakaszban, hogy megakadályozzuk a bátor egészségügyi szakdolgozók számára káros következményeket.

Anyagok és módszerek

Etika

A vizsgálatot az intézményi etikai bizottság jóváhagyta. Az összes potenciális résztvevőtől online írásbeli beleegyező nyilatkozatot szereztünk.

Vizsgálati elrendezés és alkalmassági követelmények

Ez egy kérdőív alapú online keresztmetszeti vizsgálat, amely 2020 áprilisában készült Indiában. Az online kérdőívet a Google Formson terveztük meg, és több WhatsApp-csoportban terjesztettük, azon orvosokat és ápolókat célozva, akik részt vettek a triázsban, szűrésben, diagnosztizálásban és feltételezett vagy bizonyított COVID19-betegek kezelésében. Azokat, akik épp a gyakorlatukat végezték, kizártuk ebből.

A vizsgálat menete

Az online kérdőívre mutató linket 2020. április 10-én kezdtük el terjeszteni, és a megcélzott mintaelemszámot 2020. április 25-én értük el. Az összes WhatsApp-csoportban legfeljebb három emlékeztetőt küldtünk ki. Annak érdekében, hogy korlátozzuk azon egészségügyi szakdolgozók számát, akik véletlenül megválaszolják a kérdőívet anélkül, hogy részt vennének a COVID19-et érintő munkában, egy konkrét igen/nem kérdést tettünk fel nekik, amely megerősítette a COVID19-et érintő munkájukat. Azok, akik az „Igen”-t jelölték meg válaszként, folytathatták a kérdőív kitöltését. A kérdőív öt szakaszból állt, nevezetesen a kiindulási szociodemográfiai jellemzőkből, a generalizált szorongásos zavar kérdőívéből (Generalized Anxiety Disorder-7, GAD-7), a betegek egészségi állapotának kérdőívből (Patient Health Questionnaire-9, PHQ-9), az észlelt stressz skála kérdőívből (Perceived Stress Scale-10, PSS-10) és különböző pszichoszociális kérdésekből. Az adatokat névtelenül gyűjtöttük, személyenként csak egyszeri kitöltés volt engedélyezett.

A PHQ-9 egy 9 tételes, saját bevalláson alapuló kérdőív, amelyet a klinikai gyakorlatban a depresszió szűrésére, diagnosztizálására, monitorozására és súlyosságának mérésére használnak. A PHQ esetében a 10-es vagy annál nagyobb pontszámok érzékenysége 88% és specificitása 88% a súlyos depresszió esetén, és ezek kezelést igényelnek.8 A PSS-10 egy olyan eszköz, amelynek célja annak mérése, hogy az egyén az életében milyen helyzeteket értékel stresszesnek. Megállapították, hogy a PSS-tételek szoros összefüggést mutatnak más stresszmértékekkel, a saját bevallás szerinti egészséggel és az egészségügyi szolgálat mértékével, az egészséggel kapcsolatos magatartásra vonatkozó mértékkel, a dohányzási státusszal és a segítségkérő magatartással.9 A GAD-7 egy 7 tételes, saját bevalláson alapuló kérdőív, amelyet a klinikai gyakorlatban a generalizált szorongásos zavar szűrésére és súlyosságának értékelésére használnak. Az 5, 10 és 15 határértékek enyhe, középsúlyos és súlyos szorongási szintként értelmezhetők a GAD-7 skáláján. A 10 feletti pontszám további értékelést igényel.10

Mintaelemszám-becslés

Zhu és mtsai tanulmánya alapján 13,5%-nak tekintve az egészségügyi szakdolgozók körében a depresszió becsült prevalenciáját (p), a (Zα)2pq/d2 képlet alapján 5%-os alfa-hibával és 5% abszolút pontossággal (d) számolva a becsült mintaelemszám 179 volt. Bár más eszközt használunk, de ha a stressz (p = 29,8%) és a szorongás (p = 24,1%) prevalenciáját figyelembe véve becsüljük meg úgy, hogy a többi feltételezés konstans marad, a mintaelemszám 322, illetve 281. Figyelembe véve a legnagyobb értéket a három közül, és feltételezve, hogy a kérdőívek hozzávetőlegesen 10%-a hiányos lesz, úgy döntöttünk, hogy a mintaelemszámot 350-re növeljük.

Adatkezelés

Az adatokat a Google Formsból Microsoft Excel (Microsoft Corporation, Redmond, Washington, USA, 2016) táblázatba exportáltuk és kódoltuk. A statisztikai elemzéseket a Statistics Package for Social Sciences (SPSS) Statistics for Windows 20.0-s verziójú programmal (IBM Corp., USA, 2011) végeztük.

Statisztikai adatelemzési terv

A demográfiai jellemzőket olyan leíró statisztikákkal összegeztük, mint a frekvencia és a százalékok a diszkrét adatok esetében vagy az átlag és a szórás (SD) a folytonos változók esetében. A magas szintű stressz, a további értékelést igénylő szorongásos tünetek és a kezelést igénylő depressziós tünetek előfordulási rátáját arányszámokként fejeztük ki 95% konfidenciaintervallum (CI) mellett. Ezeknek a jelenségeknek, nevezetesen a stressznek, a szorongásnak és a depressziónak a feltételezett tényezőit/előrejelzőit – mint az életkor, nem, orvosi foglalkozás, többéves tapasztalat, szálló/ideiglenes szállás, mentális betegség a kórtörténetben, társbetegségek megléte, szorongás elviselésére való képtelenség, foglalkoztatás a kormányzati szektorban – egyváltozós bináris logisztikus regressziónak vetettük alá. Azok, amelyek esetében az egyváltozós elemzésben a szignifikancia P < 0,2 volt, bekerültek a többváltozós bináris logisztikus regressziós modellbe.

Eredmények

Összesen 433 válasz érkezett. Ezek közül 83 válaszadó nem vett részt a COVID19-hez kapcsolódó tevékenységben, ezért őket kizártuk. A fennmaradó 350 válasz, amelyek tíz államból és egy szövetségi területről érkeztek be, bekerültek az elemzésbe. Összesen 344 résztvevő hozta nyilvánosságra, hogy mely intézményben dolgozik; a résztvevő intézmények száma összesen 98 volt. A 350 résztvevő 84,3%-a (n = 295/350) orvos, a fennmaradó 15,7% (n = 55/350) ápoló volt. A résztvevők életkorának átlaga (SD) 30,21 (5,22) év volt. A demográfiai jellemzőket az 1. táblázat foglalja össze.

indiajo1

A résztvevők foglalkozásával kapcsolatos részletek a 2. táblázatban találhatók. A junior rezidensek voltak a legnagyobb arányban (n = 168/350; 48,0%). A résztvevők átlagos (SD) munkatapasztalata 5,52 (4,79) év volt.

india2

A magas szintű stresszről beszámoló egészségügyi szakdolgozók prevalenciája (95% CI) 3,7% (2,2, 6,2) volt. A kezelést igénylő depressziós tüneteket és további értékelést igénylő szorongásos tüneteket mutató egészségügyi szakdolgozók előfordulási rátája (95% CI) 11,4% (8,3, 15,2), illetve 17,7% (13,9, 22,1) volt. A stressz, a depressziós és a szorongásos tünetek különféle kategóriáinak részleteit, valamint a szabadidős tevékenységek részleteit a 3. táblázat mutatja be. A túlnyomó többség (n = 273/350, 78,0%) komolyan aggódott, hogy a fertőzést átadja a barátainak vagy családtagjainak. Ezenkívül a legtöbb résztvevő (n = 151/350; 43,2% és n = 175/350; 50,0%) nem volt elégedett az intézmény adminisztratív támogatásával és az egyéni védőfelszerelés rendelkezésre állásával.

india3

A közepes és magas szintű stressz előrejelzőinek azonosítására szolgáló elemzésből kiderült, hogy a női nem (esélyhányados [OR] = 2,008, 95% CI = 1,122, 3,594 és P-értéke = 0,019) volt az egyetlen szignifikáns előrejelző az összes feltételezett tényező közül, ezáltal nem volt szükség többváltozós regresszió-analízisre. A kezelést igénylő depressziós tünetek tekintetében a szignifikáns előrejelzők (korrigált OR; 95% CI; P-érték) a női nem (2,023; 1,021, 4,010; 0,044) és a szálló/ideiglenes szállás (2,355; 1,180, 4,702; 0,015) voltak. Hasonlóképpen a további értékelést igénylő szorongásos tünetek szignifikáns előrejelzői (korrigált OR vagy 95% CI; P-érték) a női nem (2,180; 1,230, 3,862; 0,008) és a szálló/ideiglenes szállás (1,926; 1,046, 3,548; 0,035) voltak. A stressz, a depresszió és a szorongás előrejelzőinek azonosítására szolgáló egyváltozós és többváltozós regresszió-analízis részleteit a 4. táblázat foglalja össze.

india4

Megbeszélés

A magas szintű stressz előfordulása alacsony volt (3,7%), a kezelést igénylő depressziós tünetek és a további értékelést igénylő szorongásos tünetek aránya pedig viszonylag magasabb (11,4%, illetve 17,7%) volt. A depressziós és szorongásos tünetek előfordulási aránya összhangban áll a Kínában zajló, COVID19-pandémia során bekövetkezett pszichológiai hatást felmérő hasonló vizsgálatok eredményeivel, de a vizsgálatunkban a magas szintű stressz előfordulása viszonylag alacsony. Résztvevőink túlnyomó többsége (78,9%) azonban továbbra is mérsékelten magas stressz miatt szenved, ami klinikailag releváns. Zhu és mtsai Vuhanból, Kínából, a vírus kitörésének epicentrumából arról számoltak be, hogy 5062 egészségügyi szakdolgozó esetében a stressz, a depresszió és a szorongás előfordulási aránya 29,8%, 13,5% és 24,1% volt. Egy másik kínai vizsgálatban, amelyet 1257 egészségügyi szakdolgozón végeztek, arról számoltak be, hogy a súlyos szorongás, a kezelést igénylő depressziós tünetek és a további értékelést igénylő szorongásos tünetek előfordulási aránya 10,5% (n = 132/1257), 14,8% (n = 186/1257) és 13,3% (n = 154/1257). A szerzők legjobb tudása szerint 2020. április 20-áig még nem tettek közzé Indiából vagy más országokból származó vizsgálati eredményeket, amelyek a COVID19 pszichológiai hatásait mutatták be az egészségügyi szakdolgozók körében.

Az egészségügyi szakszemélyzet körében a stressz, a depresszió és a szorongás kiindulási prevalenciájának alaposabb áttekintése rámutatott arra, hogy az előfordulási ráta a pandémia nélkül is hasonló. A Grover és mtsai által a pandémiát megelőző időszakban a chandigarhi orvosok körében végzett vizsgálat szerint a közepes vagy súlyos depresszió előfordulása 13,2% (n = 59/445), a közepes vagy magas szintű stressz előfordulása pedig 80,2% (n = 357/445) volt. A vizsgálat során ugyanazokat az eszközöket használták, amelyeket mi is.13 Swapnil és mtsai arról számoltak be, hogy a szorongás és a depresszió előfordulási aránya 64,60% és 14,18% volt a 28 tételes általános egészségügyi kérdőív alapján.14 Ez arra utal, hogy a pandémia nem befolyásolta nyíltan az indiai egészségügyi szakdolgozók pszichológiai jólétét. Az egyik ok az lehet, hogy a közösségi terjedés ellenőrzés alatt áll a folyamatban lévő országos kijárási korlátozás miatt, ezáltal csökkentve a betegszámot.15 Egy másik tényező lehet a reziliencia, amely az indiai orvosokban a szakmai életük során kialakult.16 Az orvosi posztgraduális képzés Indiában nagyon kompetitív,17 általában nagyon lendületes, és a munkaidő hosszú,18 így kiégéssel és a különböző fertőző betegségeknek való rutinszerű kitettséggel jár.19 Továbbá Indiában a közszférában működő kórházakban mindig nagyon sok eset fordul elő pandémia nélkül is, ugyanakkor a személyzet és az infrastruktúra nagyon korlátozott.20 Ilyen stresszoroknak kitéve az egészségügyi szakdolgozók hozzáállása a jelenlegi válság alatt paradox módon kevésbé fejvesztett. Habár arról beszélünk, hogy a pszichológiai problémák jelenleg nem nagyon különböznek a nem pandémiás napokéitól, a fertőzés családra és barátokra való átterjesztése, valamint az adminisztratív támogatás és a megfelelő egyéni védőfelszerelések hiánya miatti aggodalom nagyon magas, mint ahogyan azt megfigyelték világszerte az egészségügyi szakdolgozók körében.21

A stressz, a depresszió és a szorongásos tünetek kockázati tényezőinek elemzéséből kiderült, hogy a női nem jelentős előrejelző. A nőknek körülbelül kétszer nagyobb volt az esélyük arra, hogy ezen betegségek kialakuljanak. Ez a megállapítás összhangban van a Lai és mtsai által közölt megállapításokkal, azaz hogy a nőknél nagyobb az esély a pszichés distressz (OR: 1,45; P = 0,01), a depresszió (OR: 1,94; P = 0,003) és a szorongás (OR: 1,69; P = 0,001) kialakulására.12 A szállóban vagy más ideiglenes, rögtönzött szálláson való tartózkodás egy másik szignifikáns előrejelző volt, a résztvevők esetében kétszeresen nőtt az esélye a depresszió vagy a szorongásos tünetek kialakulásának. Az otthonuktól távol élők nagy valószínűséggel magányosnak érzik magukat, ami szintén a pszichiátriai tünetek fontos kockázati tényezője.22 A női nem egy újabb kockázati tényező a pszichiátriai tünetek kialakulásában, ha ez idő alatt magányosnak érzik magukat.22 Bár más országokból származó vizsgálatok a pszichológiai tünetetek számos más előrejelzőjét azonosították,12,21 úgy gondoljuk, hogy a szakmai pályafutás kezdeti napjaiban kialakult reziliencia, mint ahogyan azt korábban említettük, segített leküzdeni az indiai egészségügyi szakdolgozóknak azt a pszichológiai válságot, amelyet a pandémia okozott volna.

Vizsgálatunknak van néhány korlátja. A kialakításának következtében, azaz hogy személyes interjúk nélküli online kérdőívről van szó, nehéz klinikai diagnózist felállítani a tüneteket mutató résztvevők esetében. A klinikailag diagnosztizált pszichológiai problémák tényleges előfordulási aránya változhat, mindamellett hogy ebben a vizsgálatban validált szűrőeszközöket alkalmaztunk. Az önszelekciós torzítás is egy lehetőség. Továbbá az ápolókon és orvosokon kívül az egészségügyi szakdolgozók más csoportja nem vett részt a vizsgálatban. Egy másik korlátozás az, hogy India területét tekintve nagy ország, a COVID19-cel diagnosztizált betegek miatti teher változó, és a nagyvárosokra nagyobb teher nehezedik a pandémia következtében, mint a belső területekre. Így a megállapítások nem feltétlenül tükrözik az egész nemzetet e vizsgálat ideje alatt. Mindemellett a vizsgálat fő erőssége, hogy a pszichológiai hatást felmérte, miközben a kiváltó esemény valójában még mindig tart, és a veszély fenyegető árnyékként még mindig fölénk tornyosul.

Következtetés

A magas szintű stressz, a kezelést igénylő depressziós tünetek és a további értékelést igénylő szorongásos tünetek előfordulási aránya 3,7%, 11,4% és 17,7% volt. Ezek nagyjából hasonlók más országok adataihoz. A női nem és a családtól való távolmaradás szignifikáns előrejelző volt. Az indiai kormány már rengeteg kezdeményezést tett a társadalom és az egészségügyi szakdolgozók pszichológiai szükségleteinek kielégítésére, és javasoljuk, hogy ezek az intézkedések továbbra is érvényben legyenek, amíg a pandémia teljesen meg nem szűnik.

Összeférhetetlenségi nyilatkozat

A szerzők nem jelentettek potenciális összeférhetetlenséget a kutatással és e cikk szerzőségével és/vagy publikációjával kapcsolatban.

Finanszírozás

A szerzők nem kaptak pénzügyi támogatást a kutatáshoz és e cikk szerzőségéhez és/vagy publikációjához.

Hivatkozások

1.Coronavirus update (live) . https://www.worldometers.info/coronavirus. Accessed April 25, 2020.
Google Scholar
2.Tam, CWC, Pang, EPF, Lam, LCW Severe acute respiratory syndrome (SARS) in Hong Kong in, 2003: stress and psychological impact among frontline healthcare workers. Psychol Med 2004; 34(7): 1197–1204.
Google Scholar
3.Lee, SM, Kang, WS, Cho, A Psychological impact of the, 2015 MERS outbreak on hospital workers and quarantined hemodialysis patients. Compr Psychiatry 2018; 87: 123–127.
Google Scholar
4.Maunder, R, Hunter, J, Vincent, L The immediate psychological and occupational impact of the 2003 SARS outbreak in a teaching hospital. CMAJ 2003; 168(10): 1245–1251.
Google Scholar
5.Lee, AM, Wong, JG, McAlonan, GM Stress and psychological distress among SARS survivors 1 year after the outbreak. Can J Psychiatry 2007; 52(4): 233–240.
Google Scholar
6.Wu, P, Fang, Y, Guan, Z The psychological impact of the SARS epidemic on hospital employees in China: exposure, risk perception, and altruistic acceptance of risk. Can J Psychiatry 2009; 54(5): 302–311.
Google Scholar
7.Hindustan Times . “No community transmission of Covid-19 in India,” WHO rectifies error in report, 2020. https://www.hindustantimes.com/india-news/no-community-transmission-of-covid-19-in-india-who-rectifies-error-in-report/story-akxjThGS55OF2u32BYaHYJ.html. Accessed April 27, 2020.
Google Scholar
8.Kroenke, K, Spitzer, RL, Williams, JB. The PHQ-9: validity of a brief depression severity measure. J Gen Intern Med 2001; 16: 606–613.
Google Scholar
9.Cohen, S, Kamarck, T, Mermelstein, R. A global measure of perceived stress. J Health Soc Behav 1983; 24: 385–396.
Google Scholar
10.Spitzer, RL, Kroenke, K, Williams, JB A brief measure for assessing generalized anxiety disorder: the GAD-7. Arch Intern Med 2006 May 22; 166(10): 1092–1097.
Google Scholar
11.Zhu, Z, Xu, S, Wang, H COVID-19 in Wuhan: immediate psychological impact on 5062 health workers. medRxiv, 2020 Jan 1.
Google Scholar
12.Lai, J, Ma, S, Wang, Y Factors associated with mental health outcomes among health care workers exposed to coronavirus disease 2019. JAMA Netw Open 2020 Mar 2; 3(3): e203976.
Google Scholar
13.Grover, S, Sahoo, S, Bhalla, A Psychological problems and burnout among medical professionals of a tertiary care hospital of North India: a cross-sectional study. Indian J Psychiatry 2018; 60: 175–188.
Google Scholar
14.Swapnil, B, Harshali, R, Snehal, C. Prevalence of low mental health among nurses in medical intensive care units. Int J Contemp Med Res 2016; 3(8): 2444–2447.
Google Scholar
15.News18 India . India has delayed community transmission, lockdown will help us if rules are followed: ICMR scientist. https://www.news18.com/news/india/india-has-delayed-community-transmission-lockdown-will-help-us-if-rules-are-followed-icmr-scientist-2554139.html. Accessed April 25, 2020.
Google Scholar
16.Zwack, J, Schweitzer, J. If every fifth physician is affected by burnout, what about the other four? Resilience strategies of experienced physicians. Acad Med 2013 Mar 1; 88(3): 382–389.
Google Scholar
17.Diwan, V, Minj, C, Chhari, N Indian medical students in public and private sector medical schools: are motivations and career aspirations different? Studies from Madhya Pradesh, India. BMC Med Educ 2013 Sep 15; 13: 127.
Google Scholar
18.Kaur, S, Sharma, R, Talwar, R A study of job satisfaction and work environment perception among doctors in a tertiary hospital in Delhi. Indian J Med Sci 2009 Apr; 63(4): 139–144.
Google Scholar
19.Wilson, W, Raj, JP, Narayan, G Quantifying burnout among emergency medicine professionals. J Emerg Trauma Shock 2017; 10(4): 199–204.
Google Scholar
20.Bajpai, V. The challenges confronting public hospitals in India, their origins, and possible solutions. Adv Public Health 2014; 2014: 898502.
Google Scholar
21.Cai, H, Tu, B, Ma, J Psychological impact and coping strategies of frontline medical staff in Hunan between January and March 2020 during the outbreak of coronavirus disease 2019 (COVID-19) in Hubei, China. Med Sci Monit 2020 Apr 15; 26: e924171.
Google Scholar
22.Mushtaq, R, Shoib, S, Shah, T Relationship between loneliness, psychiatric disorders and physical health? A review on the psychological aspects of loneliness. J Clin Diagn Res 2014; 8(9): WE01–WE4.
Google Scholar