Eredeti cikk dátuma: 2020. augusztus 24.
Eredeti cikk címe: Not just antibodies: B cells and T cells mediate immunity to COVID-19
Eredeti cikk szerzői: Rebecca J. Cox, Karl A. Brokstad
Eredeti cikk elérhetősége: https://www.nature.com/articles/s41577-020-00436-4
Eredeti cikk státusza:
Fordító(k): dr. Serly Julianna
Lektor(ok): Furka Tünde
Nyelvi lektor(ok): Rét Anna
Szerkesztő(k): Vinkovits Mária
Figyelem! Az oldalon megjelenő cikkek esetenként politikai jellegű megnyilvánulásokat is tartalmazhatnak. Ezek nem tekinthetők a fordítócsoport politikai állásfoglalásának, kizárólag az eredeti cikk írójának véleményét tükrözik. Fordítócsoportunk szigorúan politikamentes, a cikkekben esetlegesen fellelhető politikai tartalommal kapcsolatosan semmiféle felelősséget nem vállal, diskurzust, vitát, bizonyítást vagy cáfolatot nem tesz közzé.
Az oldalon található információk nem helyettesítik a szakemberrel történő személyes konzultációt és kivizsgálást, ezért kérjük, minden esetben forduljon szakorvoshoz!
Nemrégiben napvilágot látott jelentések szerint aggodalomra okot, hogy a SARS-CoV-2 ellen termelt antitestek nem maradnak fenn a szérumban a vírusfertőzés utáni felépülést követően. A szérumbeli specifikus antitestek hiánya azonban nem feltétlenül jelenti azt, hogy az immunológiai memória hiányzik. Ebben a tanulmányban azt mutatjuk be, hogy a B- és a T-sejtek relatíve mennyire járulnak hozzá a SARS-CoV-2 elleni immunitáshoz, valamint hogyan befolyásolhatják az eredményes kezelés és a COVID19 elleni vakcina kifejlesztését.
A COVID19-et a koronavírusok családjába tartozó SARS-CoV-2-vírusfertőzés okozza. Jelenleg négy humán koronavírust (HCoV-ot) tartanak számon, amelyek légzőszervi fertőzéseket vagy „közönséges náthát” okoznak (a 229E, az NL63, az OC43 és a HKU1 vírusok), valamint további három koronavírust, amelyek zoonotikus eredetűek, és súlyos betegséget okoznak emberben, ezek a SARS-CoV, a MERS-CoV és a SARS-CoV-2, amelyek 2003-ban, 2012-ben, illetve 2019-ben bukkantak fel. A koronavírus-fertőzés utáni immunitás hónapokig vagy akár évekig is fennmarad1. Érdekes, hogy a HCoV-ok elleni keresztreaktív immunválaszt a súlyos fertőzés fokozhatja, 20-ból 12 SARS-CoV-val megfertőződött betegnél négyszeres növekedést mértek az IgG-szintben, amely keresztreaktivitást mutatott az OC43-mal és/vagy a 229E HCoV-okkal2. Még mindig nem világos, milyen hosszan marad fenn az immunitás, miután valaki felépült a SARS-CoV-2-fertőzésből. Egy friss jelentés alapján valószínű, hogy a vírus elleni antitestek csak 2 hónapig maradnak fenn, és ebből arra következtetnek, hogy a vírus elleni „immunitás” nem lehet hosszú életű3. Ezzel egybecseng az a jelentés, amelyben enyhe esetekben4 gyors antitestszint-csökkenést mértek, ami az IgG körülbelül 21 napos féléletideje alapján várható is volt. Fontos feleleveníteni, hogy a memória B- és T-sejtek még akkor is fennmaradhatnak, ha nem mérhető a szérumbeli antitestek szintje. Alább a SARS-CoV-2 elleni B- és T-sejtes immunitást mutatjuk be jelenlegi ismereteink alapján, valamint azt, hogy a védelem mennyire korrelál az immunitással, ami hasznos lehet a vakcinahatásossági vizsgálatokban (1. ábra).
a | A SARS-CoV-2-fertőzés a veleszületett immunitás és a dendritikus sejtek (DC-k) aktiváláshoz vezet, ami kiváltja a vírusspecifikus T- és B-sejtes válaszokat. Jelenleg keveset tudunk a SARS-CoV-2-re adott memóriajellegű immunválaszról, amely viszont fontos lesz a hatásos vakcina kifejlesztésében. b | A SARS-CoV-2 elleni adaptív immunitás valószínűsíthető időbeli lezajlása. CTL, citotoxikus T-limfocita; TFH, follikuláris segítő T-sejt; TH, segítő T-sejt; Treg, regulátor T-sejt.
A SARS-CoV-2-fertőzésnek sokféle kimenetele lehetséges, beleértve a nagy arányban fellépő tünetmentes fertőzést, a súlyos tüdőgyulladást, az akut légzési distressz szindrómát (ARDS), a többszervi elégtelenséget és a halált. Habár a SARS-CoV-2-fertőzés antitestválaszt vált ki, az antitestek szintje a betegség súlyosságától, valamint a kiindulási vírusmennyiségtől függhet. A víruseliminációt követően a B-sejteket már nem stimulálja vagy bírja osztódásra semmi a továbbiakban. Az IgG és az IgM antitesteket olyan tünetmentes hordozókban is megtalálták, akik SARS-CoV-2 tesztje pozitív lett, de ezek az antitestek jelentősen alacsonyabb szinten voltak jelen, mint a COVID19-betegekben (ref.5); ezeket az eredményeket még kiterjesztett vizsgálatokban ellenőrizni kell. A tüskefehérje és a receptorkötő domén (RBD) elleni antitestek a neutralizáló ellenanyagok legfontosabb célpontjai, mivel meggátolják azt, hogy a vírus a légutakban az epitélsejtekhez kötődjön az ACE2 belépési receptor segítségével. Hatékony neutralizáló antitestválaszt mutattak ki kórházban kezelt COVID19-betegekben, és az ezekből a betegekből nyert humán monoklonális antitestek (mAbs) a tüskefehérje többféle epitópját célozták6, ami ígéretes lehet a kezelés szempontjából. Ezekben a neutralizáló antitestekben nem mutatható ki jelentős szomatikus hipermutáció, ami biztató a tüskefehérje-alapú vakcinafejlesztésben. Továbbá a rekonvaleszcens plazma alapú terápia a vizsgálatok alapján a súlyos állapotú betegekben csökkenti a halálozást. Még nem világos, hogy a SARS-CoV-2 indukálta antitestek vagy az antitesttiterek, amelyek védenek az újrafertőződéstől, mennyire hosszú életűek; a laboratóriumi módszerek közötti eltérések nagyon bonyolulttá teszik ennek meghatározását.
A SARS-CoV-2-re specifikus memória B- és T-sejtek termelésének kiváltása (a keringő antitestekkel szemben) fontos a hosszú távú védelem szempontjából. A follikuláris segítő T-sejtek (TFH) váltják ki a humorális immunválaszok érését, és hozzájárulnak a specifikus memória B-sejtek létrehozásához, hogy az esetleges újrafertőződéskor gyorsan reagálni tudjanak. A SARS-CoV-2-re specifikus T-sejtek olyan véletlenszerűen alakult és előre összeállított T-sejt-poolból gyűlnek össze, amelynek tagjai képesek felismerni a specifikus vírusepitópokat. A specifikus CD4+ T-sejtek a potens B-sejtes válaszok kiváltásában fontosak, amely az antitestek affinitáséréséhez vezet, és a tüskespecifikus T-sejt szintje korrelál a szérum IgG és IgA titerekkel7. Nagymértékű immunválaszt fedeztek fel SARS-CoV-2-fertőzésből felépült egyénekben, amelyben a tüskespecifikus neutralizáló ellenanyagok, a memória B-sejtek és a cirkuláló TFH-sejtek is részt vesznek8. Habár a tüskespecifikus CD4+ T-sejteket kimutatták COVID19-betegekben, egészséges egyének esetében, akikben a SARS-CoV-2-fertőzést nem lehetett detektálni, 30-50%-ban szintén találtak CD4+ T-sejteket, és 20%-ukban CD8+ citotoxikus T-sejteket7. Ezek a T-sejtek elképzelhető, hogy keresztreaktivitást mutatnak más HCoV-okkal, de azt még nem bizonyították, hogy ez védelmet nyújt a COVID19-betegséggel szemben. Továbbá SARS-CoV-2-re specifikus CD4+ és CD8+ T-sejteket találtak enyhe COVID19-esetekben a konvaleszcens fázisban, és úgy tűnik, ezek a T-sejtek felismerik a virális tüske, a nukleoprotein és a mátrix eredetű peptideket, valamint egyéb virális fehérjéket is7. Ahogy egyre többet tudunk a SARS-CoV-2 vírus elleni többirányú immunválaszról, elkezdjük megérteni, hogyan korrelál a védelemmel, és a már létező HCoV-okkal szembeni immunitás hogyan befolyásolja a fertőzés kimenetelét.
A CD4+ és CD8+ T-sejtek csökkenésével járó limfopénia jelzi a COVID19-betegség súlyosságát, és gyakran összefüggésbe hozzák a kimerült T-sejtekkel, amelyekben csökkent a proliferációs képesség és emelkedett a proinflammatorikus citokinek szintje. SARS-CoV-val fertőzött betegek 2003-as vizsgálatában azt találták, hogy a fertőzés hosszan tartó T-sejt-válaszokat vált ki, és ez legalább 6 évig tart, de nem keletkeznek hosszú távú memória B-sejtek9. Fontos megjegyezni, hogy ezek a T-sejtek keresztreaktivitást mutattak a SARS-CoV-2-vel még 17 évvel később is10, de még nem ismert, hogy milyen mértékű védelmet nyújtanak. Ennél még fontosabb megjegyezni, hogy a tudományos adatok idejében történő megosztása globálisan alapvető fontosságú, hogy megérthessük a SARS-CoV-2 elleni B- és T-sejtes válaszokat, és hogy kiderítsük, melyik immunválasz biztosít védelmet az első fertőzés és az újrafertőződés ellen is.
Jelenleg sok vakcinát fejlesztenek, és a SARS-CoV-, de különösen a MERS-vakcinák fejlesztése során gyűjtött tapasztalatok hasznosak a SARS-CoV-2 elleni vakcinajelöltek gyors fejlesztéséhez. Biztató eredményekről számoltak be sok különböző vakcinaplatform esetében, ahol gyakran az antitestválaszokat mérték (például a nukleinsav- és a vírusvektor-vakcinák esetében), és ezek a vakcinák már a humán klinikai vizsgálatok későbbi fázisába léptek. A 2009-es sertésinfluenza-világjárvány során a nyugati világban 6 hónap alatt tették elérhetővé az első vakcinát, amely a szezonális influenzavakcina-termelésen alapult. Mivel jelenleg nem áll rendelkezésre szabadalmaztatott CoV-vakcina, de a jelenlegi világjárvány sürgető, egészséges fiatal önkénteseken folynak kontrollos humán vizsgálatok, hogy megtalálják a kapcsot a védelemmel, amely fontos lehet a vakcinák értékelésének felgyorsítása végett, és azért, hogy végleges adatokkal szolgáljanak arra, melyik immunválasz nyújt hosszú távú védelmet. Végső soron az immunmemória-válaszok kihasználása a hatásos vakcinák kifejlesztéséhez szükséges, és a vakcinákat a világ minden részén elérhetővé kell tenni azért, hogy a világjárványt meg lehessen fékezni.
References
- 1.
Huang, A. T. et al. A systematic review of antibody mediated immunity to coronaviruses: antibody kinetics, correlates of protection, and association of antibody responses with severity of disease. Preprint at medRxiv https://doi.org/10.1101/2020.04.14.20065771 (2020).
Article PubMed PubMed Central Google Scholar
- 2.
Chan, K. H. et al. Serological responses in patients with severe acute respiratory syndrome coronavirus infection and cross-reactivity with human coronaviruses 229E, OC43, and NL63. Clin. Diagn. Lab. Immunol. 12, 1317–1321 (2005).
- 3.
Seow, J. et al. Longitudinal evaluation and decline of antibody responses in SARS-CoV-2 infection. Preprint at medRxiv https://doi.org/10.1101/2020.07.09.20148429 (2020).
- 4.
Ibarrondo, F. J. et al. Rapid decay of anti–SARS-CoV-2 antibodies in persons with mild Covid-19. N. Engl. J. Med. https://doi.org/10.1056/NEJMc2025179 (2020).
Article PubMed PubMed Central Google Scholar
- 5.
Long, Q. et al. Clinical and immunological assessment of asymptomatic SARS-CoV-2 infections. Nat. Med. 26, 1200–1204 (2020).
- 6.
Liu, L. et al. Potent neutralizing antibodies against multiple epitopes on SARS-CoV-2 spike. Nature 584, 450–456 (2020).
- 7.
Grifoni, A. et al. Targets of T cell responses to SARS-CoV-2 coronavirus in humans with COVID-19 disease and unexposed individuals. Cell 181, 1489–1501 (2020).
- 8.
Juno, J. A. et al. Humoral and circulating follicular helper T cell responses in recovered patients with COVID-19. Nat. Med. https://doi.org/10.1038/s41591-020-0995-0 (2020).
- 9.
Tang, F. et al. Lack of peripheral memory B cell responses in recovered patients with severe acute respiratory syndrome: a six-year follow-up study. J. Immunol. 186, 7264–7268 (2011).
- 10.
Le Bert, N. et al. SARS-CoV-2-specific T cell immunity in cases of COVID-19 and SARS, and uninfected controls. Nature 584, 457–462 (2020).
Köszönetnyilvánítás
R.J.C. vezeti az Influenzaközpontot a Department of Microbiology tanszéken (Haukeland University Hospital) és a University of Bergen egyetemen Norvégiában. K.A.B. a Department of Safety, Chemistry and Biomedical laboratory sciences tanszéken is dolgozik a Western Norway University of Applied Sciences egyetemen Norvégiában. Az Influenzaközpontot (Influenza Centre) a norvégiai Ministry of Health and Care Services; Helse Vest (F-11628), a Trond Mohn Stifftelse, a Norwegian Research Council Globvac (284930); az Európai Unió (EU IMI115672, FLUCOP, H2020 874866 INCENTIVE); és a Nanomedicines Flunanoair (ERA-NETet EuroNanoMed2 i JTC2016) támogatja.
Szerzői információk
A szerzők munkahelyei
- Influenza Centre, Department of Clinical Science és Department of Microbiology, University of Bergen és Haukeland University Hospital, Bergen, Norvégia
Eredeti cikk dátuma: 2020. augusztus 24.
Eredeti cikk címe: Not just antibodies: B cells and T cells mediate immunity to COVID-19
Eredeti cikk szerzői: Rebecca J. Cox, Karl A. Brokstad
Eredeti cikk elérhetősége: https://www.nature.com/articles/s41577-020-00436-4
Eredeti cikk státusza:
Fordító(k): dr. Serly Julianna
Lektor(ok): Furka Tünde
Nyelvi lektor(ok): Rét Anna
Szerkesztő(k): Vinkovits Mária
Figyelem! Az oldalon megjelenő cikkek esetenként politikai jellegű megnyilvánulásokat is tartalmazhatnak. Ezek nem tekinthetők a fordítócsoport politikai állásfoglalásának, kizárólag az eredeti cikk írójának véleményét tükrözik. Fordítócsoportunk szigorúan politikamentes, a cikkekben esetlegesen fellelhető politikai tartalommal kapcsolatosan semmiféle felelősséget nem vállal, diskurzust, vitát, bizonyítást vagy cáfolatot nem tesz közzé.
Az oldalon található információk nem helyettesítik a szakemberrel történő személyes konzultációt és kivizsgálást, ezért kérjük, minden esetben forduljon szakorvoshoz!
Rebecca J. Cox
- Broeglemann Research Laboratory, Department of Clinical Science, University of Bergen, Bergen, Norvégia
Karl A. Brokstad
Levelező szerző
Levelező szerző: Rebecca J. Cox.
Etikai nyilatkozatok
Összeférhetetlenségi nyilatkozat
A szerzőknél nem áll fenn összeférhetetlenség.
