Eredeti cikk dátuma: 2021. január 13.
Eredeti cikk címe: The COVID-19 Effect: World’s nurses facing mass trauma, an immediate danger to the profession and future of our health systems
Eredeti cikk szerzői: International Council of Nurses
Eredeti cikk elérhetősége: https://www.icn.ch/news/covid-19-effect-worlds-nurses-facing-mass-trauma-immediate-danger-profession-and-future-our
Eredeti cikk státusza: megjelent
Fordító(k): Pappné Tumpek Orsolya
Lektor(ok): dr. Berta Gabriella
Nyelvi lektor(ok): Rét Anna
Szerkesztő(k): Vinkovits Mária

Figyelem! Az oldalon megjelenő cikkek esetenként politikai jellegű megnyilvánulásokat is tartalmazhatnak. Ezek nem tekinthetők a fordítócsoport politikai állásfoglalásának, kizárólag az eredeti cikk írójának véleményét tükrözik. Fordítócsoportunk szigorúan politikamentes, a cikkekben esetlegesen fellelhető politikai tartalommal kapcsolatosan semmiféle felelősséget nem vállal, diskurzust, vitát, bizonyítást vagy cáfolatot nem tesz közzé.

Az oldalon található információk nem helyettesítik a szakemberrel történő személyes konzultációt és kivizsgálást, ezért kérjük, minden esetben forduljon szakorvoshoz!


Az International Council of Nurses (Ápolók Nemzetközi Tanácsa, ICN) által gyűjtött bizonyítékok arra engednek következtetni, hogy a koronavírus tömeges traumát okoz a világ ápolói körében. Az ápolók között bekövetkezett igazolt halálozások száma már meghaladja a 2200-at, és ahogy az ápolókból álló munkaerő-állomány magas szintű fertőződése folytatódik, a túlterhelt személyzet egyre nagyobb pszichológiai problémákkal néz szembe a folyamatosan növekvő munkamennyiség, valamint az oltásellenesek által elkövetett bántalmazásoknak és tüntetések miatt.

Az ICN a több mint 130 nemzeti szervezetének (National Nurses Associations, NNAs) bevonásával folytatott új kutatásából és az NNA-k által készített tanulmányokból, illetve más forrásokból származó előzetes megállapítások azt mutatják, hogy a Covid-hatás a trauma egy különleges és összetett formája, amely pusztító következményekkel járhat mind rövid, mind pedig hosszú távon egyéni szinten és az egészségügyi rendszer számára is.

A világjárvány generációkon átívelő károkat okozhat az ápolói szakmában, hacsak a kormányok nem tesznek lépéseket a Covid-hatás kezelésére, amely a jelen tanulmány szerint a szakmabeliek exodusát is magával vonhatja. A világban már így is 6 millió ápolóval van kevesebb a kelleténél, további 4 millió ápoló pedig az elkövetkező 10 évben éri el a nyugdíjas kort. Mivel a Covid-hatás következtében még több ápoló hagyhatja el a szakmát, a kormányoknak azonnal cselekedniük kell, hogy megvédjék az ápolói szakmát és a már amúgy is törékeny egészségügyet, különben kockára teszik nemzetük egészségét, valamint azt, hogy elérjük az Egészségügyi Világszervezet (WHO) által felállított célt, az Egyetemes Egészségügyi Ellátást.

Howard Catton, az ICN vezérigazgatójának elmondása szerint:

„Egy különleges és összetett foglalkozásbeli traumának vagyunk a szemtanúi, amely világszinten érinti az ápolókat. Az ápolóknak a betegeik szüntelen, sosem látott szükségleteit kell kielégíteniük, ami fizikai kimerüléshez vezet. Azonban a mentális egészségükre is hatalmas nyomás nehezedik, ami komoly pszichológiai problémákkal jár. A COVID19-betegek kezelése világszerte magába foglalja, hogy az ápolóknak megnövekedett számú halállal kell szembe nézniük, helyettesíteniük kell a rokonokat, akik nem lehetnek a szeretteikkel, még ha haldokolnak is, aggódnak az egyéni védőfelszerelés hiánya miatt, a közösségük tagjai és a járványtagadók bántalmazzák őket és félnek, hogy átadják a vírust otthon a szeretteiknek.”

Az ICN adatai azt mutatják, hogy a világjárvány első hulláma óta a mentális egészségügyi problémáról beszámoló ápolók aránya sok országban 60%-ról 80%-ra emelkedett. Az ICN a világ minden területéről gyűjtött össze tanulmányokat, amelyek alátámasztják, hogy növekszik a trauma, a szorongás és a kiégés az ápolói szakmában.

Mr. Catton hozzátette:

„Ennek a különleges tömeges traumának van egy azonnali és komoly hatása, de nagyon valószínű, hogy jelentős hosszú távú hatása is lesz, mivel hozzájárul a poszttraumás stressz zavar (PTSD), a depresszió és a szorongás hullámhoz, amelynek a szintjét még nem tudjuk meghatározni.

Nem kérdés, hogy a Covid-hatás hatással lesz az ápolói munkaerő-állomány méretére, amely már most közel 10 millió fős hiánnyal küzd. Még ha csak a jelenlegi ápolók 10-15%-a is lép ki a Covid-hatás következtében, akkor is egy potenciális 14 millió fős ápolóhiánnyal nézünk szembe 2030-ra, amely a jelenlegi ápolói munkaerő-állomány fele. Ez a mértékű hiány akkora hatással lehet a COVID19 utáni időszakban mindennemű egészségügyi szolgáltatásra, hogy merem állítani, az ápolói munkaerő-állomány egészsége lehet az elkövetkező évtizedben a legfontosabb meghatározója a világszintű népegészségnek.

Az új, erősen fertőző vírusvariánsok megjelenésével és a hosszan tartó COVID hatásairól szóló adatok növekedésével az ICN azt szorgalmazza, hogy a kormányok ne becsüljék alá ennek a krízisnek a mértékét: A COVID19 felfedte az egészségügyben megbújó hajszálrepedéseket, és ha a nemzetek nem tesznek azonnal lépéseket ezek kijavítására, feneketlen mélységek nyílhatnak meg és okozhatnak megsemmisítő károkat”.

A Covid-hatás – nemzetközi pillanatkép:

  • A Japanese Nursing Association szerint a japán kórházak 15%-ában vannak munkahelyüket otthagyó ápolók, és az ápolók körülbelül 20%-a jelentette, hogy diszkriminációval vagy előítéletekkel találkozott a világjárvány első hulláma alatt.
  • Az American Nurses Association 51%-os túlterheltségről beszél. Más egyesült államokbeli jelentések azt mutatják, hogy az egészségügyi dolgozók 93%-a stresszes, 76%-a kimerült és kiégett, valamint hogy az ápoló-beteg arány háromszorosára nőtt.
  • Brazília – Az ápolók 49%-a számol be szorongásról és 25%-a depresszióról.
  • Kína – Az ápolók 60%-a számol be kimerültségről és 90%-a szorongásról.
  • Afrika – Egy 13 afrikai országban végzett kutatás szerint a kutatásban részt vevő egészségügyi dolgozók 20%-a tapasztalja napi szinten a depresszió tüneteit a világjárvány alatt, míg ez 2% volt a világjárvány előtt.
  • Spanyolország – Az ápolók 80%-a számol be a szorongás tüneteiről és növekvő kiégésről.
  • Izraelben az ápolók több mint 40%-a fél gondozni a beteg és SARS-CoV-2-fertőzött pácienseket.
  • Ausztrália – az egészségügyi dolgozók 61%-a számol be kiégésről és 28%-a depresszióról.

Megj.: Az International Council of Nurses (ICN) egy több mint 130 nemzeti ápolói egyesületből álló szövetség, amely világszerte ápolók millióit képviseli. Az ápolók által vezetett és az ápolókat nemzetközileg vezető ICN azért dolgozik, hogy mindenki magas szintű ellátást kapjon, és hogy az egészségügyi szabályozások globálisan biztos alapokon álljanak.

További cikkeink a témában: