Kategória: Betegút-menedzsment

A COVID19-betegséggel összefüggő szív- és érrendszeri elváltozások és azok kimenetelének összefoglaló áttekintése

Bár a COVID19 elsősorban a légzőrendszert érinti, összefüggésbe hozható szív- és érrendszeri (CV) elváltozások széles skálájával is, amelyek rendkívül rossz prognózist mutatnak. A CV-érintettség fő hipotézise a közvetlen myocardiuminfekció és a szisztémás gyulladás. Szisztematikusan áttekintettük a jelenlegi irodalmat, hogy alapot biztosítsunk a COVID19 okozta CV-elváltozások és azok kimenetelének megértéséhez.

Olvass tovább

A COVID19 miokarditisz aktualitásai

A COVID19 egyre gyakrabban felismert szövődménye a miokarditisz, amit kiválthat a vírus okozta direkt miokardium-károsodás, valamint a szervezet fokozott immunválasza is.A diagnózis felállítása az egyéb ok-okozati összefüggések meghatározásához hasonlóan történik, és a részletes anamnézisfelvételen, betegvizsgálaton, laboratóriumi leleteken és nem-invazív képalkotó vizsgálatok eredményein alapul.

Olvass tovább

Renális szövődmények a 2019-es koronavírus-betegségben – szisztematikus áttekintés

A SARS-CoV-2 megfertőzi a gazdatestet, receptorként használva az angiotenzin-konvertáló enzim 2-t (ACE2), amely több szervben is expresszálódik, ideértve a tüdőt, a szívet, a veséket és a beleket. A veséket érintő szövődmények relatíve gyakoriak, a COVID19-betegek esetében az akut vesekárosodás (AVK) életet veszélyeztető szövődmény. Ebben az összefoglaló közleményben részletesen leírtuk a COVID19-betegség renális szövettani mintázatát és az AVK hátterében álló lehetséges mechanizmusokat.

Olvass tovább

Posztakut COVID19 kezelése az alapellátásban

A cikk az alapellátásban dolgozó klinikusoknak szól, azokra a betegeikre vonatkozik, akiknek posztakut felépülése elhúzódó az otthon, vagy egy standard kórházi osztályon kezelt COVID19-betegségből. Általánosságban ezeket a betegeket fel lehet osztani olyanokra, akiknél súlyos következmények alakulnak ki (például tromboembóliás szövődmények) és olyanokra, akiknél nem specifikus a klinikai kép, amit gyakran fáradékonyság és légszomj ural. Speciális rehabilitációt igényel a harmadik csoport, azok a COVID19-betegek, akik az akut betegség során intenzív ellátást igényeltek és másutt épültek fel.

Olvass tovább

Rehabilitációs programok COVID19-betegek számára: a Tajvani Kardiovaszkuláris és Pulmonológiai Rehabilitációs Akadémia konszenzusos megállapításai

A Tajvani Kardiovaszkuláris- és Tüdőrehabilitációs Akadémia tagjaiból álló szakértői testület online konszenzus ülést tartott, hogy ajánlásokat dolgozzon ki a COVID19 mind az öt szakaszának rehabilitációs protokolljaihoz, nevezetesen (1) járóbetegek enyhe betegséggel, kockázati tényezők nélkül, (2) járóbetegek enyhe betegséggel és epidemiológiai kockázati tényezőkkel, (3) kórházi betegek középsúlyos vagy súlyos betegséggel, (4) lélegeztetőgéppel támogatott, megtartott kognitív funkciójú betegek és (5) lélegeztetőgéppel támogatott, károsodott kognitív funkciójú betegek. A gyógyszerek és az életmentő beavatkozások mellett, ki kell alakítani azt a megfelelő rehabilitációs protokollt, amely megkönnyíti a COVID19-betegek gyógyulását és erre kell hangsúlyt fektetni a klinikai gyakorlatban.

Olvass tovább

Szkülla és Karübdisz között – Onkológiai döntések a Covid19 idején

Ahogy a halálesetek száma emelkedett és általánossá vált, hogy nyilvánosságra hozzák a halálozási arányt is, sok betegemnél láttam, hogy igyekeznek a vészjósló adatokat beilleszteni azokba a statisztikai összefüggésekbe, amelyeket tőlem hallottak. Kínai vizsgálatvezetők jelentése alapján a Covid19-fertőzött rákbetegeknél az invazív lélegeztetés, az intenzív osztályra kerülés és a halál összetett végpontok esélye ötször akkora, mint a rákbetegségben nem érintett betegeknél. Az egymással versengő fenyegetésekkel folytatott veszélyes zsonglőrködés során a fertőzés miatti aggodalom sem újdonság az onkológián.

Olvass tovább

Asztmás rohamok és COPD-exacerbáció diagnózisa és kezelése a COVID19-járvány alatt az Egyesült Királyságban

A jelenleg érvényes irányelvek azt javasolják, hogy az összes asztmás beteg használjon ICS-t (inhaled corticosteroids, inhalációs kortikoszteroidok), kivéve azokat, akik egy év alatt átlagosan kevesebb, mint 3 adag SABA-t (short-acting β2-agonist; rövid hatású β2-agonista) használnak hetente. Az irányelvek alapján az asztmás betegek mindenképpen folytassák a fenntartó terápia részeként alkalmazott ICS használatát. Jelenleg nincs arra vonatkozó bizonyíték, hogy kapcsolat lenne az ICS használata és a SARS-CoV-2-fertőzés között.

Olvass tovább

Súlyos SARS-COV-2 fertőzések: Gyakorlati megfontolások és menedzsment stratégiák intenzív osztályon dolgozók számára

A szerzők szerint a hospitalizált betegek 11%-ának állapota rövid időn belül súlyosbodott, és többszervi elégtelenség következtében elhunytak [6]. Bár ezen előzetes adatok nem elegendőek ahhoz, hogy ezen embereknél újszerű vírusos légzőszervi megbetegségben szenvedő betegekről klinikai áttekintést nyerjünk, az nyilvánvaló, hogy a COVID19 súlyos, intenzív osztályos felvételre szoruló légzési elégtelenséget okozhat.

Olvass tovább

COVID19 Beteg gyerekek az olaszországi gyermekgyógyászati sürgősségi osztályokon

A COVID19 beteg gyerekek a betegek teljes számának csak 1% -át tették ki; e gyermekek 11%-a került kórházba, és egyikük sem halt meg.2 A ’Koronavírus-fertőzés a gyermekgyógyászati sürgősségi osztályokon’ (CONFIDENCE) nevű tanulmányt 100 olasz, 18 évnél fiatalabb gyermekből álló kohorszon végezték,

Olvass tovább
Betöltés