Fordító: Martin Anna.

1. COVID-19 vagy más légzőszervi megbetegedéssel jelentkező betegek esetében, ha a beteg állapota nem teszi a kórházi elhelyezést feltétlenül szükségessé, fontoljuk meg az otthoni ápolás lehetőségét. Erre van lehetőség, ha a beteg általános állapota jó, és az otthonápolás feltételei adottak. 

2. Ha a beteg állapota szükségessé teszi a kórházi elhelyezést, az elhelyezés ajánlott módja: külön fürdőszobával ellátott egyszemélyes kórteremben, az ajtó zárva tartása mellett. Bizonyos fertőző aeroszol képződéssel járó (pl. a beteg köhögését kiváltó) beavatkozások szükségessé tehetik a beteg negatív nyomású izolációs kórteremben történő elhelyezését. Ezekből az elszívott levegő direkt a külső környezetbe kerül, vagy HEPA szűrön keresztül van recirkuláltatva, 6-12-szeres óránkénti légcserével. Ha az egyágyas kórteremben történő elhelyezés nem lehetséges, a fertőzés betegről-betegre történő terjedésének megakadályozására a következő stratégiák adottak: 

a. Levegőben terjedő vírusok átadásának teljes meggátlása a betegek egymástól való lehető legalaposabb izolálását teszi szükségessé. Egy ilyen rendszer nagyobb kórtermekben a következő módon hozható létre: a betegágyakat üveg vagy plexi válaszfalakkal, esetleg a plafontól padlóig érő műanyag függönnyel választjuk el egymástól és a külső tértől. A leválasztott térben enyhe negatív nyomást hozunk létre a kórokozók kijutásának meggátlására. A belső térből a levegő folyamatos elszívásra kerül. A kórokozókat ebből egy HEPA filter kiszűri, majd a levegő visszajuthat az izolált térrészen kívülre. A fertőző partikulumok kiszűrésének hatékonysága ezzel a módszerrel akár a 99%-ot is elérheti. Cikk: Johnson, David L., Robert A. Lynch, and Kenneth R. Mead. “Containment effectiveness of expedient patient isolation units.” American journal of infection control 37.2 (2009): 94-100. 

b. Amennyiben sem az egyágyas kórteremben történő elhelyezés, sem a betegágyak negatív nyomásos izolációja nem megvalósítható, a fertőzés átadásának valószínűsége csökkenthető különböző fizikai barrierek segítségével. A betegágyak függönnyel való részleges elválasztása egy kétágyas kórteremben akár 65%-kal csökkentheti a második beteg fertőző partikulumoknak való kitettségét. Négyágyas kórterem esetében ez az arány a fertőzés forrását jelentő beteghez képesti térbeli elhelyezkedéstől függően 58-13%. Cikk: Ching, W-H., et al. “Reducing risk of airborne transmitted infection in hospitals by use of hospital curtains.” Indoor and Built Environment 17.3 (2008): 252-259. 

c. A fertőzés átadásának valószínűsége akár 56%-kal csökkenthető, ha az egy kórteremben elhelyezett betegek folyamatosan sebészi maszkot viselnek. Cikk: Dharmadhikari, Ashwin S., et al. “Surgical face masks worn by patients with multidrug-resistant tuberculosis: impact on infectivity of air on a hospital ward.” American journal of respiratory and critical care medicine 185.10 (2012): 1104-1109. 

A COVID-19 fertőzött betegek többszemélyes kórteremben történő elhelyezésénél az ágyak között javasolt a minél nagyobb távolság, ami az ellátó személyzet szabad mozgását lehetővé teszi, a megengedett minimális távolság 1m. Ha lehetséges, előnyt jelent a kórterembe vezető külön be- és kijárat kialakítása, a tiszta ill. potenciálisan kontaminálódott használt személyi védőfelszerelések és eszközök megfelelő elkülönítésének érdekében. Álljon rendelkezésre zárható szemetes a szennyezett eldobható védőeszközök számára, ill. megfelelő, lezárható tároló a többször használatos, fertőtlenítésre váró eszközök gyűjtésére. 

3. A beteggel kontaktusba kerülő egészségügyi dolgozók kitettségének minimalizálása és limitált mennyiségben elérhető egyéni védőeszközökkel való takarékosság érdekében ajánlott a COVID-19 megbetegedéseket ellátó dolgozók más EÜ személyzettől való elválasztása. Ez azt jelenti, hogy a COVID-19 betegeket ellátó egészségügyi dolgozók műszakjuk során más, nem COVID-19 fertőzéssel kezelt beteg ellátásában ne vegyenek részt. Mivel a COVID-19 fertőzöttek és más légzőszervi megbetegedésben szenvedő betegek a tesztelést megelőzően nem különböztethetőek meg, a különböző légzőszervi kórokozókkal fertőzött betegek ellátása a kórházon belül ugyanazon a helyen történik. A betegek kórházi ágyakon történő elhelyezésénél ugyanakkor figyelembe kell venni, hogy egy szobában csak ugyanazzal a kórokozóval fertőzött betegek helyezhetőek el. Ennek értelmében egy COVID-19 pozitív beteg nem helyezhető el ugyanabban a szobában, hol egy diagnosztizálatlan légúti fertőzéssel kezelt beteg fekszik. 

4. A betegek ápolásában résztvevő EÜ személyzet számára ajánlott a kesztyű mellett a védőköpeny vagy kötény, védőszemüveg vagy pajzs és a filteres (FFP3) maszk viselése. Amennyiben nem áll rendelkezésre megfelelő mennyiségű filteres maszk, azok viselését korlátozzuk a várhatóan fertőző aeroszol képződéssel járó beavatkozásokat végzőkre. Tartsuk szem előtt, hogy a sebészi maszk a fröccsenés és cseppfertőzés ellen véd, míg a filteres maszkok a levegőben lebegő kórokozók kiszűrésére is alkalmasak. A védőköpenyek vagy kötények esetében, amennyiben csak korlátozott számban elérhetőek, a viselésüket korlátozzuk azokra a dolgozókra, akik fertőző aeroszol képződéssel járó beavatkozást végeznek, vagy a beteggel az ellátás során várhatóan szorosabb kontaktusba kerülnek. A személyi védőeszközök korlátozott elérhetősége szükségessé teheti, hogy az egészségügyi dolgozók két ugyanazon kórokozóval fertőzött beteg (pl. két teszttel megerősített COVID-19 fertőzött) ellátása között ne cseréljék le a védőszemüveget és arcmaszkot. Ilyen esetben a két beteg ellátása között a kesztyű (és ha van, védőköpeny vagy kötény) cseréje és kézmosás szükséges. A maszkok és védőszemüvegek cseréjének elhagyása a a vírus átadásának szempontjából nem jelent magas kockázatot. Az egészségügyi dolgozók figyelmét fontos kiemelten felhívni arra, hogy az arcmaszkokat és védőszemüvegeket ne érintsék meg. A maszkot cseréljük le, ha megsérül vagy szennyeződik, illetve dobjuk el, amikor a dolgozó a betegellátás helyéről távozik. A többször használatos védőszemüveget szennyeződés esetén, vagy a betegek ellátásának befejeztével fertőtlenítsük. Az egészségügyi személyzet tartsa be szigorúan a fertőzés terjedését gátló szabályokat, különös tekintettel a megfelelő kézmosásra, illetve a közösen használt eszközök tisztán tartására és fertőtlenítésre vonatkozó előírásokra. 

5. A betegek szállítását illetve kórtermen kívüli mozgását korlátozzuk a lehetséges minimumra. A feltételezhető, vagy diagnosztizált COVID-19 fertőzéssel kezelt betegek kórházi tartózkodásuk alatt lehetőleg maradjanak végig ugyanabban a kórteremben elhelyezve. 

6. Szállításkor a betegek viseljenek arcmaszkot a fertőző váladékok terjedésének megakadályozására. Amennyiben maszk nem áll rendelkezésre, fedjük el zsebkendővel a beteg orrát és száját. 

7. A kórterembe csak megfelelő védőfelszereléssel ellátott személy léphet be. 

8. Ha lehetséges, a vizsgálatok és kisebb beavatkozások a beteg szállítása nélkül, helyben a kórteremben történjenek. 

9. A beteg távozását vagy áthelyezését követően a kórterembe ne menjen senki addig, amíg a fertőző részecskék kiszellőzéséhez szükséges idő el nem telt. A megfelelő idő (lásd táblázat) leteltét követően a kórterem takarítás és felületi fertőtlenítés után újra használatba vehető. 

óránkénti légcserék számaa kórokozók 99%-ának eltávolításához szükséges idő (perc)a kórokozók 99,9%-ának eltávolításához szükséges idő (perc)
2138207
469104
6+4669
83552
10+2841
12+2335
15+1828
201421
5068

Felhasznált források: 

https://www.cdc.gov/coronavirus/2019-ncov/infection-control/control- recommendations.html?CDC_AA_refVal=https%3A%2F%2Fwww.cdc.gov%2Fcoronavirus% 2F2019-ncov%2Fhcp%2Finfection-control.html#Patient_Placement 

Cikkek: Johnson, David L., Robert A. Lynch, and Kenneth R. Mead. “Containment effectiveness of expedient patient isolation units.” American journal of infection control 37.2 (2009): 94-100. Ching, W-H., et al. “Reducing risk of airborne transmitted infection in hospitals by use of hospital curtains.” Indoor and Built Environment 17.3 (2008): 252-259. 

Dharmadhikari, Ashwin S., et al. “Surgical face masks worn by patients with multidrug- resistant tuberculosis: impact on infectivity of air on a hospital ward.” American journal of respiratory and critical care medicine 185.10 (2012): 1104-1109.