A COVID19 és a következő influenzaszezon

Eredeti cikk dátuma: 2020. május 29.
Eredeti cikk címe: COVID-19 and the next influenza season
Eredeti cikk szerzői: Benjamin D. Singer
Eredeti cikk elérhetősége: https://advances.sciencemag.org/content/early/2020/05/28/sciadv.abd0086
Eredeti cikk státusza:
Fordító(k): Mélypatakiné Áfra Júlia
Lektor(ok): dr. Fekete Zsuzsanna
Nyelvi lektor(ok): Kormos Bálint
Szerkesztő(k): Kovács László

Figyelem! Az oldalon megjelenő cikkek esetenként politikai jellegű megnyilvánulásokat is tartalmazhatnak. Ezek nem tekinthetők a fordítócsoport politikai állásfoglalásának, kizárólag az eredeti cikk írójának véleményét tükrözik. Fordítócsoportunk szigorúan politikamentes, a cikkekben esetlegesen fellelhető politikai tartalommal kapcsolatosan semmiféle felelősséget nem vállal, diskurzust, vitát, bizonyítást vagy cáfolatot nem tesz közzé.

Az oldalon található információk nem helyettesítik a szakemberrel történő személyes konzultációt és kivizsgálást, ezért kérjük, minden esetben forduljon szakorvoshoz!

Még világjárványmentes időszakban is az influenza és a tüdőgyulladás egyéb okai a nyolcadik leggyakoribb halálozási oknak számítanak az Egyesült Államokban, a légúti vírusok pedig a leggyakrabban azonosított kórokozók a kórházban kezelt, közösségben szerzett tüdőgyulladásban szenvedő betegek között (1). A szezonális influenzajárványok évente fordulnak elő. Az Egyesült Államokban a 2019/2020-as szezonális influenzajárvány során több tízmillió esetről számoltak be, melynek legnagyobb része még a COVID19 okozta koronavírus-járvány előtt jelent meg. A COVID19-járvány, amelyet az új, súlyos akut légzőszervi tünetegyüttest okozó koronavírus 2 (SARS-CoV-2) okoz, egy folyamatban lévő, elhúzódó világjárványt okozott és bizonyos helyszíneken az egészségügyi rendszer túlterheltségéhez vezetett. Mire számíthatunk, ha a COVID19-világjárvány továbbfejlődik és jön az influenzaszezon? Hogyan lehet felkészülni ezen fertőzések epidemiológiájára és biológiájára?

A legutóbbi influenzaszezon

A legutóbbi H1N1pdm09 vírus által okozott influenzajárvány 2009 tavaszán kezdődött, és körülbelül 61 millió fertőzöttet érintett, 274 000-en kerültek kórházba és 12 500-an haltak meg az Egyesült Államokban az azt követő évben (2). Annak ellenére, hogy 2010 óta beillesztik az influenza elleni oltásba, a H1N1pdm09 vírus évente cirkulál a közösségben, ezenkívül a 2019/2020-as influenza A vírus okozta járvány fő kiváltó okaként is ismert.

Ezzel szemben a legutóbbi humán koronavírus-járvány (SARS-CoV) hatása még a védőoltás kifejlesztése előtt csökkent az agresszív elszigetelési eljárások miatt; a SARS-CoV vírus közösségbeli terjedéséről nem számoltak be 2004 óta. A COVID19-járvány eddigi lefolyása és a védőoltások fejlesztési üteme alapján világos, hogy a SARS-CoV-2 vírus nem fogja követni a korábbi SARS-CoV hirtelen véget érő pályáját. Inkább az a valószínű, hogy a SARS-CoV-2 közösségben történő terjedése folytatódni fog, ahogy belépünk a következő influenzajárványba. Számos tényező, még ha csak részben is, de meghatározza majd a következő szezon légúti vírusainak súlyosságát, és a felkészüléshez is információt ad:

• Terjedés. Az influenza vírusok és a SARS-CoV-2 is alapvetően cseppfertőzés útján terjednek, elsősorban zárt közösségben. Ebből következik, hogy a közösségi távolságtartásra vonatkozó szabályok nemcsak a COVID19, hanem az influenza terjedése ellen is hatásosak (3). Tehát ha a COVID19 esetek száma eléri a csúcsot 2020 őszére, akkor a közösségi távolságtartás újbóli bevezetése csökkenthetné az influenza korai terjedését is, így mindkét kórképnek laposodna az esetszámot mutató járványgörbéje.

• Védőoltás. Az határozza meg a vakcina hatékonyságát, hogy az adott évi influenzavakcinában található antigének mennyire hasonlítanak a következő influenzaszezonban cirkuláló vírushoz. A 2019/2020-ban az Egyesült Államokban az influenza elleni védőoltás 45%-os hatékonyságú volt a a magas számú volt antigén-vírustörzs párosítású évekhez képest (4). Azt fontos kiemelni, hogy az előző szezonban az influenza elleni oltási lefedettség az egyetemes oltási ajánlás ellenére az Egyesült Államokban csupán 45%-os volt a felnőttek körében (5). Így amíg a SARS-CoV-2 elleni vakcinák vizsgálati eredményeire várunk, a légzőszervi megbetegedés teljes terhének enyhítésére szóló tervek között szerepelnie kell olyan erőfeszítéseknek is, amelyek fokozzák az influenza elleni oltási arányt, főleg az idősebbek között, akik sokkal fogékonyabbak mind az influenzára, mind a COVID19-re.

• Társfertőzés. A COVID19-járvány korai szakaszában légzőszervi vírusos tünetegyüttessel jelentkező, SARS-CoV-2-pozitív esetek több, mint 20%-ánál fordult elő egyéb légzőszervi patogénnel való társfertőzés (pl. influenza) (6). A társfertőzés lehetősége diagnosztikai következményekkel bír, mivel egy légzőszervi kórkép alternatív okának kimutatását nem tudjuk arra használni, hogy kizárjuk a COVID19 fertőzöttséget olyan területeken, ahol alacsony a SARS-CoV-2-tesztek száma. Az orvosoknak lehet, hogy módosítania kell a terápiás rendeket a specifikus társkórokozók függvényében (pl. oszeltamivir alkalmazása influenza esetén). A fenti eredmények kiemelik, hogy szükség van a SARS-CoV-2 és egyéb légzőszervi kórokozók gyors diagnosztikai tesztelésének széleskörű elérhetőségére.

• Eltérések. Afro-amerikai, latin-amerikai és indián betegek esetén magasabb számban diagnosztizáltak COVID19-fertőzést és halálesetet (7-9). Hasonlóképpen, az influenza elleni oltási arányok is régóta eltérőek a különböző kisebbségi populációkban(10). Az egészségügyi eltérések kóroktana összetett és régi keletű. A COVID19-világjárvány kiemelte ezeket a kirívó eltéréseket, és fő feladattá tette, hogy a közegészségügy erejével csökkentsük a vírus terjedését, növeljük a védőoltások számát, szorgalmazzuk a gyorstesztek alkalmazását, valamint terjesszük ki az egészségügyi szolgáltatások körét a sebezhető populációk (pl. eltérő bőrszínű, szegény és idős emberek) felé is.

Ezen közegészségügyi kezdeményezések mellett az influenzához és a COVID19-hez kötődő eltérések, és általánosságban az egészségügyi következmények közti eltérések legyőzése nagyobb társadalmi szintű változásokat igényel a régóta fennálló faji és gazdasági egyenlőtlenségek kezelésére, amelyek befolyásolják a társbetegségek és fertőzések kockázatát, és az időben történő magasszintű egészségügyi ellátáshoz való hozzáférést.

Az emberek évezredek óta szenvednek az influenzától, és várható, hogy a COVID19 újabb hulláma csak komplikálni fogja a következő influenzaszezont. A légúti vírusfertőzések csökkentésére tett intézkedések, mint például a közösségi távolságtartás, a magasabb oltási arányok, a diagnosztika elérhetősége, valamint az egészségügyi eltérések rendezése a legfontosabbak az előttünk álló hónapok megtervezése során. Ezenfelül a fenti tényezők gondos értékelése és módosítása fokozza majd a vírus okozta világjárvány elleni felkészültséget.

Ez a Creative Commons Attribution licenc feltételei alapján terjesztett nyílt hozzáférésű cikk, amely lehetővé teszi a terjesztést és a reprodukciót bármilyen felületen, feltéve, hogy a felhasználás nem kereskedelmi előnyök szerzésére szolgál, és az eredeti műre helyesen hivatkoznak.

Irodalom és megjegyzések

1. S. Jain, W. H. Self, R. G. Wunderink, S. Fakhran, R. Balk, A. M. Bramley, C. Reed, C. G. Grijalva, E. J. Anderson, D. M. Courtney, J. D. Chappell, C. Qi, E. M. Hart, F. Carroll, C. Trabue, H. K. Donnelly, D. J. Williams, Y. Zhu, S. R. Arnold, K. Ampofo, G. W. Waterer, M. Levine, S. Lindstrom, J. M. Winchell, J. M. Katz, D. Erdman, E. Schneider, L. A. Hicks, J. A. McCullers, A. T. Pavia, K. M. Edwards, L. Finelli; CDC EPIC Study Team, CDC EPIC Study Team, Community-acquired pneumonia requiring hospitalization among U.S. Adults. N. Engl. J. Med. 373, 415–427 (2015). doi:10.1056/NEJMoa1500245pmid:26172429
2. S. S. Shrestha, D. L. Swerdlow, R. H. Borse, V. S. Prabhu, L. Finelli, C. Y. Atkins, K. Owusu-Edusei, B. Bell, P. S. Mead, M. Biggerstaff, L. Brammer, H. Davidson, D. Jernigan, M. A. Jhung, L. A. Kamimoto, T. L. Merlin, M. Nowell, S. C. Redd, C. Reed, A. Schuchat, M. I. Meltzer, Estimating the burden of 2009 pandemic influenza A (H1N1) in the United States (April 2009-April 2010). Clin. Infect. Dis. 52 (Suppl 1), S75–S82 (2011). doi:10.1093/cid/ciq012pmid:21342903
3. M. W. Fong, H. Gao, J. Y. Wong, J. Xiao, E. Y. C. Shiu, S. Ryu, B. J. Cowling, Nonpharmaceutical measures for pandemic influenza in nonhealthcare settings-social distancing measures. Emerg. Infect. Dis. 26, 976–984 (2020). doi:10.3201/eid2605.190995pmid:32027585
4. F. S. Dawood, J. R. Chung, S. S. Kim, R. K. Zimmerman, M. P. Nowalk, M. L. Jackson, L. A. Jackson, A. S. Monto, E. T. Martin, E. A. Belongia, H. Q. McLean, M. Gaglani, K. Dunnigan, A. Foust, W. Sessions, J. DaSilva, S. Le, T. Stark, R. J. Kondor, J. R. Barnes, D. E. Wentworth, L. Brammer, A. M. Fry, M. M. Patel, B. Flannery, Interim estimates of 2019-20 seasonal influenza vaccine effectiveness – United States, February 2020. MMWR Morb. Mortal. Wkly. Rep. 69, 177–182 (2020). doi:10.15585/mmwr.mm6907a1pmid:32078591
5. Centers for Disease Control and Prevention, Flu vaccination coverage, United States, 2018–19 influenza season. [cited 2020 May 1]. Available from: https://www.cdc.gov/flu/fluvaxview/coverage-1819estimates.htm
6. D. Kim, J. Quinn, B. Pinsky, N. H. Shah, I. Brown, Rates of co-infection between SARS-CoV-2 and other respiratory pathogens. JAMA 323, 2085 (2020). doi:10.1001/jama.2020.6266pmid:32293646
7. C. W. Yancy, COVID-19 and African Americans. JAMA 323, 1891 (2020). doi:10.1001/jama.2020.6548pmid:32293639
8. New York City Health Department, Rates of cases, hospitalizations and deaths by race/ethnicity group. [cited 2020 May 1]. Available from: https://www1.nyc.gov/assets/doh/downloads/pdf/imm/covid-19-deaths-race-ethnicity-04302020-1.pdf
9. Arizona Department of Health Services, Data dashboard: Demographics. [cited 2020 May 1]. Available from: https://www.azdhs.gov/preparedness/epidemiology-disease-control/infectious-disease-epidemiology/covid-19/dashboards/index.php
10. K. Fiscella, Commentary—Anatomy of racial disparity in influenza vaccination. Health Serv. Res. 40, 539–549 (2005). doi:10.1111/j.1475-6773.2005.0w372.xpmid:15762906