Eredeti cikk dátuma: 2021. augusztus 11.
Eredeti cikk címe: COVID FAQ Summer 2021, Part 1
Eredeti cikk szerzői: Tomas Pueyo
Eredeti cikk elérhetősége: https://unchartedterritories.tomaspueyo.com/p/covid-faq-summer-2021-part-1?token=eyJ1c2VyX2lkIjoxNTgzMzgyOSwicG9zdF9pZCI6Mzk4NTA1ODEsIl8iOiJMYk1EMSIsImlhdCI6MTYyODY4NjA5MywiZXhwIjoxNjI4Njg5NjkzLCJpc3MiOiJwdWItMzQ3NTMzIiwic3ViIjoicG9zdC1yZWFjdGlvbiJ9.ZKY57tfrFeltKvvjc6unrNYcRt6EaVSH0Y856XlHIyA
Eredeti cikk státusza: megjelent
Fordító(k): Györkei Ádám
Lektor(ok): Szemők Ildikó
Nyelvi lektor(ok): Papp Eszter PhD.
Szerkesztő(k): dr. Szabó Edit, Vinkovits Mária
Figyelem! Az oldalon megjelenő cikkek esetenként politikai jellegű megnyilvánulásokat is tartalmazhatnak. Ezek nem tekinthetők a fordítócsoport politikai állásfoglalásának, kizárólag az eredeti cikk írójának véleményét tükrözik. Fordítócsoportunk szigorúan politikamentes, a cikkekben esetlegesen fellelhető politikai tartalommal kapcsolatosan semmiféle felelősséget nem vállal, diskurzust, vitát, bizonyítást vagy cáfolatot nem tesz közzé.
Az oldalon található információk nem helyettesítik a szakemberrel történő személyes konzultációt és kivizsgálást, ezért kérjük, minden esetben forduljon szakorvoshoz!
Az előző, delta variánsról szóló cikk megosztásával hozzájárult ahhoz, hogy majdnem 400 000 emberhez eljusson. Köszönjük, hogy segíti az információk terjedését egy ilyen fontos ügyben. Számos remek kérdést is kaptam, ezekből minél többre próbálok választ adni ebben a cikkben, ami olyan hosszúra sikerült, hogy két részre osztottam. Az első rész az alábbi kérdésekre fókuszál:
1. Mi a helyzet a delta variáns esetszámainak alakulásával világszerte?
2. Biztonságban vagyok, ha beoltattam magam? Milyen tevékenységeket folytathatok? Miért vannak továbbra is újabb esetek a jó átoltottsággal rendelkező országokban?
3. Be vagyok oltva. Részt vehetek beltéri eseményeken, ha viselek maszkot?
4. Mikor hagyhatjuk már magunk mögött ezt az egészet? Amikor mind be leszünk oltva?
5. Megállíthatják a védőoltások a világjárványt?
6. Többet tudunk már a védőoltások hatékonyságáról?
7. Érdemes fél adagokat alkalmazni a védőoltásokból?
8. Vegyek fel emlékeztető oltást?
9. Keverjem a védőoltásokat?
A második részt holnap küldöm a prémium tagjaink részére. Az alábbi kérdésekre adok benne választ:
10. Mi a védőoltások mellékhatása?
11. Van bizonyos csoportok esetében értelme nem fölvenni az oltást?
12. Kötelezővé kell tenni a védőoltásokat?
13. Mit tehetünk az immunhiányos emberek esetében?
14. Miért csökkent Indiában az esetszám? Mi történt ott valójában?
15. Meg kell próbálnunk teljesen eliminálni a COVID19-et?
16. Európába/Amerikába akarok utazni. Karanténba kell vonulnom?
17. Működik az ivermektin?
18. Úgy tűnik, mintha a legtöbbünk így is, úgy is elkapná a koronavírust. A vakcinák csökkentik a kockázatot. Miért viseljek maszkot?
Reményeim szerint hamarosan közölhetek egy cikket az elhúzódó koronavírus-fertőzésről és egy másikat a gyerekkel kapcsolatban. Iratkozzon föl, ha meg akarja kapni ezeket!
Mi a helyzet a delta variáns esetszámainak alakulásával világszerte?
A vírus számos országban tovább terjedt. Néhányban, mint az Egyesült Királyság, Portugália vagy Spanyolország, az esetszámok még mindig nagyon magasak, de az új esetek száma naponta már kevesebb, mint a csúcsponton volt. Viszont például az Egyesült Királyságban nem úgy tűnik, mintha teljesen lecsengett volna a vírusgörbe.
Bizonyos országokban miért csökkennek az esetszámok, míg másokban nem? Jelenleg ezt nehéz megmondani. Túl sok a zavaró tényező. Néhány régióban közelebb jutottak a nyájimmunitás kialakulásához a védőoltások, illetve a fertőzések számának köszönhetően, vagy a kettő kombinációja által. A cikk augusztusban íródott, amikor az európaiak nagyobb része nyaralt, tehát több időt töltött a szabadban, így nagyobb eséllyel kerülték el a vírusfertőzést Vagy mivel utaztak, különösen elővigyázatosak voltak. Vagy nem teszteltették magukat. Vagy lehetséges, hogy mindez a néhány helyen bevezetett óvintézkedések következménye volt. Előfordulhat, hogy az emberek a delta variánstól való félelmükben visszatértek a maszk viseléséhez… Alighanem az összes eddig említett dolog együttese lehet a háttérben, valamint további tényezők.
Akkor végül is mi a helyzet? Ez az animáció jól érzékelteti az európai régiókban tapasztalt incidenciát (egy adott időtartam alatt újonnan keletkező esetek gyakoriságát) 2021. június végétől augusztus 7-ig.
Tavaly szeptemberig kellett várnunk, hogy ilyen mértékű fertőzöttséget tapasztaljunk.
Ilyen sok ellentmondásos bizonyíték mellett hogy is tudhatnánk pontosan, hogy milyen súlyos a delta variáns?
Leginkább úgy, hogy megnézzük azokat az országokat, ahol a járvány kezdete óta kevés fertőzött volt.
Thaiföld és Japán például egy éven át kordában tudta tartani a vírusfertőzést, ugyanezen folyamatok és a lakosság 20–50%-os átoltottsága ellenére jelenleg a fertőzöttség mégis történelmi csúcson van.
Ez nekem azt mutatja, hogy a delta variáns ténylegesen gyorsabban terjed és az alacsony átoltottságú országokra nehéz idők várnak, különösen amikor az északi féltekén beköszönt az ősz.
Az esetszámok gyors csökkenése bizonyos országokban azonban azt jelzi, hogy ha elég embert beoltunk és elővigyázatosak maradunk, a vírus legyőzhető. Nem lehet véletlen, hogy Portugáliában, Spanyolországban és az Egyesült Királyságban az esetszámok csökkennek: mindhárom ország lakosságának több mint 70%-a be van oltva, továbbá jelentős részük már felgyógyult a vírusfertőzésből. Ez már elég közel lehet a nyájimmunitáshoz.
2. Biztonságban vagyok, ha beoltattam magam? Milyen tevékenységeket folytathatok? Miért vannak továbbra is új esetek a jól átoltott országokban?
A nagy átoltottsággal rendelkező országokban azért vannak még mindig új esetek, mert nincs beoltva elég ember, továbbá részben az áttörő fertőzések miatt.
Vegyünk például egy régiót, ahol az emberek kétharmada be van oltva. Tegyük föl, hogy az emberek 20%-a korábban elkapta a vírust1. Ez azt jelenti, hogy a lakosság közel 75%-a rendelkezik valamilyen szintű immunitással.
Most pedig tegyük föl, hogy a védőoltások és a korábbi fertőzöttség 60%-kal csökkenti az új fertőzés valószínűségét. Tehát a terjedési ráta a védett csoportban 60%-kal alacsonyabb. A teljes lakosságra nézve tehát 45%-kal alacsonyabb. A nem védettek esetében a csökkenés ugyanakkor 0%.
Ha az R0 a delta variáns esetében 62, a 60%-os csökkenés azt jelenti, hogy minden fertőzött átlagosan 2,5 másik embert fertőz meg. Ha ehhez hozzávesszük a nyári kültéri tevékenységeket és a maszkhasználatot, ez könnyen 1 alá mehet, megállítva a terjedést.
De az átlagok nem írják le pontosan, hogy mi történik a valóságban. Egy oltatlan emberekből álló csoport esetén az R még mindig 6.
Például az emberek 25%-a között, akik nem védettek, sok lehet a fiatal. Ha 1000 veszélyeztetett, 18 és 30 év közötti, maszk nélküli ember elmegy egy beltéri összejövetelre, ez egy szuperterjesztési esemény és az esetszámok robbanásszerű növekedése várható.
Még ha a résztvevők nagy része védett is, az összejövetel válhat szuperterjesztő eseménnyé, amennyiben beltéri, és a résztvevők nem viselnek maszkot. Beltéren minél jobb a helyiség szellőzése, vagy egy esemény minél inkább szabadtéren zajlik, a résztvevők közül minél többen hordanak maszkot vagy minél nagyobb az oltottak aránya, annál alacsonyabb a valószínűsége annak, hogy az eseményből szuperterjesztő esemény lesz, illetve annak, hogy valaki elkapja a vírust.
Ez azonban mind a vírus általi megfertőződésre vonatkozik, nem pedig a súlyos végkimenetelre. Amennyiben az R helyett az elhalálozás valószínűségét (fertőzési halálozási arány, IFR) tekintjük, mást is látunk.
Amennyiben egy többnyire védett emberekkel zajló összejövetelen valaki elkapja a vírust és be van oltva, az elhalálozás valószínűsége kb. 0,2–0,3%, ha azonban nincs beoltva, 2%–3% – átlagban.
Ha Ön 40 éves és be van oltva, annak a valószínűsége, hogy belehal a fertőzésbe: 0,01%. A védőoltás nélkül ez kb. 0,1%. Mindkét esetben elég alacsony valószínűségről beszélünk.
A kérdés itt azonban a hosszú Covid: ha ugyan valószínűtlen, hogy elhalálozik egy ilyen összejövetelen való részvétel következtében, de kialakul egy krónikus betegsége, akkor is elmenne? Épp most tájékozódom a hosszú Coviddal kapcsolatban, remélhetőleg hamarosan közzé tudom tenni a cikkemet.
3. Be vagyok oltva. Részt vehetek beltéri eseményeken, ha viselek maszkot?
Az előző kérdésből látható, hogy a beoltott, maszkot viselő emberek körében az R 1 körül mozog. A kulcsváltozó a környezet. A következő esetekben magasabb a Covid19-fertőzés valószínűsége:
- ha beoltatlan emberek veszik körül,
- ha több ezren vannak az eseményen,
- ha az emberek jönnek-mennek,
- ha rossz a helyiség szellőzése,
- ha az emberek beszélgetnek,
- ha az emberek énekelnek,
- ha az emberek hanyagabbul állnak a megfelelő maszkviseléshez,
- ha Ön idősebb,
- ha az adott területen magasak az esetszámok.
Például ha ötven másik emberrel néz meg egy másfél órás filmet egy moziban, egy alacsony esetszámú régióban, ahol sok az oltott, akkor nagyobb biztonságban lesz, mint egy 100 000 ember részvételével zajló, háromnapos kül- és beltéri eseményen, ahol az emberek beszélgetnek és énekelnek.
Ha Ön valamilyen eseményre készül, de nincs tisztában ezekkel a részletekkel, kérdezze ki a szervezőket. Minél több mindenre tudnak válaszolni, annál jobb. Ha pedig nincsenek tisztában ezekkel a dolgokkal, nagy valószínűséggel nem is érdekli őket, tehát nem is veszik komolyan a biztonságot, ami egy újabb értékelendő szempont.
4. Mikor hagyhatjuk már magunk mögött ezt az egészet? Amikor mind be leszünk oltva?
Attól függ mit értünk az alatt, hogy „magunk mögött hagyjuk”.
Emlékezzünk rá, ha mind be leszünk oltva, a terjedési ráta csak kb. 60%-kal csökken. Tehát ha feloldunk minden intézkedést, és a delta variáns R0 értéke alapból kb. 6, az R érték még mindig kb. 2,5 lesz, akkor is, ha mindenki be van oltva. Így a vírus még mindig végigszalad az egész lakosságon. :/
Azonban még ha így is történik, nem végez akkora pusztítást. Ha csak az emberek kb. 0,2%-a hal meg, a végeredmény egy katasztrofális influenzaszezonéra fog hasonlítani, ami talán kibírható lesz.
Ekkor talán korlátozások nélkül újranyithatunk… kivéve ha a hosszú Covid nagyon rossz lesz; remélhetőleg erről egy-két héten belül többet tudok (iratkozzon föl!).
Mindebből arra következtetek, hogy a legvalószínűbb forgatókönyv az, hogy folytatjuk az emberek oltását, mások természetes immunitást szereznek, továbbra is hordunk maszkot és megpróbáljuk elkerülni a legrosszabb szuperterjesztő eseményeket, míg más eseményeket megtartunk és így lépkedünk szép lassan előre még hónapokig.
Persze akkor, ha a védőoltások nem oldják meg ezt az egészet.
5. Megállíthatják a védőoltások a világjárványt?
Igen.
Képzeljük el, hogy több milliárd adag védőoltást tudunk gyártani évente, az új variánsok megjelenéséhez képest néhány héten belül engedélyezzük őket és szétosztjuk az egész világon. Az ilyen típusú védőoltások hatékonysága akár a 95%-ot is elérheti, ami az R értékét jóval 0 alá csökkentené, megállítaná a járványt és a vírus gyors mutálódását is megakadályozná.
Ez megoldható. Nézzük meg ezt a gyönyörű ábrát!
8 hónapon belül a világ népességének beoltottsága 0%-ról 30%-ra nőtt. Hát nem gyönyörű? Ez is azt bizonyítja, hogy az emberiség mennyi mindenre képes megfelelő együttműködéssel (ez esetben kapitalizmussal, amelybe néhol beleszólt az állam).
Ha a mutációk kialakulása elég lassú, az oltakozás pedig elég gyors, akár csírájukban elfojthatjuk az új variánsok kialakulását, vagy a fertőzéseket korlátozhatjuk az oltatlan/immunszuppresszált emberek csoportjaira.
A bizonytalansági tényezőt itt az állatok jelentik: ha a vírus könnyedén ugrik más fajokra, ahol terjed és mutálódik, majd visszaugrik az emberre, nem biztos, hogy meg tudjuk állítani. Tudjuk, hogy ilyen ugrás történt a múltban, de azt nem tudnám megmondani, hogy ez a rémálomszerű forgatókönyv mennyire valószínű.
6. Többet tudunk már a védőoltások hatékonyságáról?
Sokan kérdeztek már „a védőoltások igazi hatékonyságáról”, ez a szám azonban ebben a formában nem létezik. A vakcinák hatékonysága számos tényezőn múlik: az illető milyen védőoltást kapott, hány adagot, mennyi idő telt el a két oltás között, milyen variánsról beszélünk, milyen idős, melyik országban él, mennyire reprezentatív a mintavételezés stb. Ezért adok meg inkább körülbelüli számokként 50%-os csökkenést a tünetes fertőzésre és kb. 90%-os csökkenést a kórházba kerülésre és elhalálozásra.
A delta variánsról szóló cikkem óta megjelent egy fontos tanulmány az Egyesült Királyságban, az ebben említett legfrissebb adatok szerint a védőoltások hatékonysága kb. 50% a fertőzés, illetve 60% a tünetes fertőzés megakadályozására. A kórházba kerülés és elhalálozás valószínűsége pedig továbbra is 90%-kal kisebb.
A Mayo Klinika jóvoltából pedig friss adatok érhetők el a Moderna és a Pfizer mRNS vakcináival kapcsolatban. Ezek alapján a delta variáns esetében is jól védenek a kórházba kerülés és az elhalálozás ellen, de a fertőzés kockázatát a Moderna 75%-kal, a Pfizer pedig 40%-kal csökkenti. Ez lehet az egyik oka annak, hogy Izraelben nagyobb a gond, mint az Egyesült Királyságban.
Őszintén szólva, szerintem most túl sokat foglalkozunk a védőoltások hatékonyságával kapcsolatos újabb és újabb adatokkal (tudjuk, hogy nagy vonalakban 50%-kal csökkentik a fertőzést és 90%-kal a komoly következményeket), és nem eleget azzal, hogy milyen gyorsan érkeznek az új vakcinák.
Például a Novavax úgy tűnik, hogy 90%-ban hatásos, még az új variánsok ellen is, és enyhébb mellékhatásokat okoz. Ez lehet az eddigi legjobb védőoltás. Nagyon híján vagyunk az új variánsok elleni mRNS-vakcinákról szóló új információknak. Ezt orvosolni kell!
7. Érdemes fél adagokat alkalmazni?
Egy érdekes tanulmány3 szerint több laboratóriumi és egy, a való életben végzett vizsgálat arra utal, hogy fél dózis a védőoltásból is majdnem annyira hatékony, mint egy egész. Ezért feltehetően fél adagokat kellene alkalmazni. Különösen a fejlődő országokban, amelyek nem kapnak eleget belőlük. De a fejlett országokban is, ha az így nyert felesleg hozzájárul a helyi vagy nemzetközi oltakozás felgyorsításához.
8. Vegyek fel emlékeztető oltást?
Nem tudom. Itt találgatásokba kell bocsátkoznunk. De ezen el kell gondolkoznunk, mert – akarjuk vagy sem – kevés adat alapján vagyunk kénytelenek döntést hozni. Ha nem hozunk döntést, azzal eldöntjük, hogy nem csinálunk semmit.
Úgy néz ki, hogy a védőoltások adta védelem elkopik, de nem világos, hogy miért. Feltehetően két oka van: az új variánsok megjelenése és egyszerűen az idő múlása4. Az én meglátásom az, hogy több köze van az új variánsokhoz, mint idő múlásához5, de mindkét hatás jelentős lehet.
Ez azt jelenti, hogy az emlékeztető oltás ugyanazzal a vakcinával segíthet valamennyit, különösen, ha az azt megelőzőt nagyon régen kapta az illető. De ami igazán sokat dob a helyzeten, az az új variánsok ellen is működő védőoltás.
Addig is, egy másfajta védőoltásból adott emlékeztető oltás hatékonyabb lehet, mint az eredeti védőoltásból adott6.
9. Keverjem a védőoltásokat?
A WHO szerint ne.
Szerintem azonban a WHO téved.
Honnan lehet ezt tudni? Onnan, ha alaposan odafigyelünk a részletekre abból, amint mondanak.
„A WHO nem javasolja a különböző gyártóktól származó COVID19-védőoltások keverését az egyes embereknek, ezeket a döntéseket a közegészségügyi hatóságoknak kell meghozniuk” (általam kiemelve)
Látható, hogy azt nem mondják, hogy ártalmas lenne. Azt mondják, hogy ezt a döntést nem az egyes embereknek kell meghozniuk. Miért? Ezért:
„Kaotikus helyzetet eredményezne, ha egy ország állampolgárai döntenék el, hogy ki és mikor veszi föl a második, harmadik vagy negyedik oltását” – Soumya Swaminathan, a WHO tudományos főtanácsadója.
Ő nem amiatt aggódik, hogy a védőoltások keverése nem használna! A politikai és logisztikai káosztól tart.
Tulajdonképpen a valóság ennek pont az ellenkezője. A védőoltások keverése logisztikailag egyszerűbb, mint azt biztosítani, hogy valaki legközelebb is ugyanazt a védőoltást kapja: így nincs szükség ugyanarra a vakcinára adott időben az adott embernek, amitől az időpontok és a készletek menedzselése jóval könnyebbé válik.
A főtanácsadó továbbá összemossa az emlékeztető oltásokat a védőoltások keverésével is. Majd hozzáteszi:
„A különböző védőoltások keveréséről szóló tanulmányok adataira még várni kell, hiszen az immunogenitást (azaz azt, hogy a vakcina mennyire indítja be a szervezet vírusellenes reakcióját – a szerk.) és biztonságosságot mind ellenőrizni kell.”
Tehát vagy nincs tisztában a már közölt adatokkal, vagy a korai döntéshozatalok során nem használja ezeket az új eredményeket7. Ez pont az a hiba, amit a WHO már korábban is elkövetett: a legnagyobb bizonyosságú vizsgálatokra vártak, nem törődve az éppen zajló világjárványban elpazarolt idő fontosságával.
A cikk említi is, hogy a WHO bizonyos esetekben javasolja a védőoltások keverését.
„A WHO vakcinákkal foglalkozó szakértői stratégiai tanácsadó csoportja júniusban azt mondta, hogy a Pfizer (PFE.N) védőoltás használható emlékeztető oltásként egy AstraZeneca (AZN.L) oltás után, ha ez utóbbi már nem érhető el.”
A WHO elkésett a Covid19 világjárvánnyá nyilvánításával, a maszkhasználat támogatásával, és még mindig nem ismeri el a vírus levegőben terjedésének lehetőségét8. Így most is kritikusan kell hozzáállnunk ahhoz, amit mondanak. Sajnos úgy látszik, hogy ismét hiba csúszott a gépezet működésébe.
Tehát mit is tudunk akkor igazából? A jelenleg rendelkezésünkre álló információk alapján igenis érdemes kevernünk a védőoltásokat.
Észre kell vennünk, hogy azért tesszük kötelezővé bizonyos védőoltásokból két adag felvételét, mert erre vonatkozóan történtek vizsgálatok, és akkor ez volt az, ami működött.
Ez nem azt jelenti, hogy a két dózis a legjobb megoldás.
Nem is azt jelenti, hogy ez a mennyiség az ideális.
És azt sem jelenti, hogy három hét eltelte a két oltás között az ideális.
Akkor fölmerül a kérdés: mi a legjobb megoldás? Nem vizsgálhatunk minden kombinációt randomizált, kontrollos klinikai vizsgálatokkal (RCT), amelyek a tudományosan elfogadott legbiztosabb vizsgálatok. Így is elég nehéz a védőoltások vizsgálata.
Ehelyett a korábbi vizsgálatok tapasztalataira kéne támaszkodnunk, illetve azokat továbbfejlesztenünk az új adatok tükrében. Mik a korábbi tapasztalataink?
A világban zűrzavar uralkodik. Az RCT során vizsgált variánsok nem foglalják magukban az összes olyan variánst, amelyekkel az emberek találkoznak. A dolgok változnak. Ön szerint melyik kombináció lesz a hatásosabb: ha valakit kétszer készítünk fel arra, hogy ugyanazzal az ellenséggel küzdjön, vagy ha különböző ellenségekkel is szembesítjük?
Minél változatosabbak ezek az ellenségek, a testünk annál jobban megtanul általánosságban harcolni ellenük, nem csak egy specifikus fajtájuk ellen. Így a kiindulási alapnak annak kéne lennie, hogy a védőoltások keverése hatékonyabb, mint ugyanannak a vakcinának a beadása kétszer.
Ezt az intuitív előzményt már vizsgálták korábban, és a Covid19 kapcsán szerzett bizonyítékok is arra utalnak, hogy a védőoltások egymással való keverése hatékonyabb védelmet biztosító antitesteket eredményez.
Ami pedig a kockázatokat illeti, úgy tűnik, hogy a védőoltások keverése nem vezet több kórházi felvételhez vagy halálesethez. Az emberek rosszabbul érzik magukat tőle, ami azt is jelentheti, hogy az immunrendszer keményebben dolgozik. A tapasztalatainkból hasonló következtetéseket vonhatunk le, mint amikre az előzmények alapján számíthatnánk.
Végül pedig az immunválaszt több laboratóriumban, legalább három különböző vizsgálat keretében vizsgálták, és úgy tűnik, hogy egy hajszálnyival erősebb a védőoltások keverésével, mint anélkül. Íme, egy részlet az egyikből:
Eredmények A heterológ ChAdOx/BNT (az oxfordi egyetem és az AstraZeneca által kifejlesztett rekombináns csimpánz adenovírus-vektor/BioNTech–Pfizer-vakcina) emlékeztető oltást döntő többségében jól tolerálták, és a reaktogenitás (egy védőoltás által kiváltott immunreakciók összessége – a szerk.) nagyrészt hasonló volt a homológ BNT/BNT oltásokéhoz. A szisztémás reakciók a leggyakoribbak akkor voltak, ha az immunizáció ChAdOx vakcinával történt (86%, 95 CI: 79–91) és ritkábbak, ha homológ BTN/BTN oltással (65%, 95 CI: 56–72) vagy a heterológ ChAdOx/BNT emlékeztető oltással (48%, 95 CI: 36–59). A szérumantitest-válasz és a T-sejt-reaktivitás nagy mértékben nőtt mind a homológ, mind a heterológ oltások esetén, és az immunogenitás általánosan erős volt, összevethető mértékben mindkét kezelés esetén; kis különbség volt kimutatható az S1-IgG összhatékonyságában és a T-sejtválaszban a heterológ emlékeztető oltás javára.
Emiatt számos országban már engedélyezték is, mint például Kanadában, Spanyolországban, Franciaországban, az Egyesült Királyságban, Németországban, Olaszországban, Svédországban vagy Dél-Koreában…
Ha többet szeretne megtudni erről, valamint képben szeretne maradni a legfrissebb információkkal, keressen rá a „heterologous prime-boost” kifejezésre.
Összegezve:
- A védőoltások keverése valószínűleg nem veszélyesebb.
- Az immunizáció szempontjából valószínűleg kicsit hatékonyabb.
- Logisztikailag egyszerűbb megvalósítani.
- Ezek alapján engedélyezni kellene.
Remélem, tetszett ez az írás! Folytatása következik. Hamarosan írok az elhúzódó Covidról is, valamint a gyerekekről és az őszi iskolakezdés hatásáról is. Iratkozzon fel, ha érdekli!
1 És hogy a védőoltások és a korábbi fertőzések függetlenek egymástól.
2 Hány fertőzést okoz egy ember, ha nincsenek óvintézkedések és nyájimmunitás. Azaz egy ember hat másikat fertőz meg, ha nincsenek óvintézkedések és immunitás, amely korán megállítaná a fertőzést. Ez a delta variánsról szóló cikkből származik.
3 Köszönöm Tom Raggettnek a Twitter bejegyzést, amely elvezetett ehhez a cikkhez!
4 Miért gondolhatjuk ezt? Először is tudjuk, hogy az új variánsok csökkentik a hatékonyságot, az alapján, ahogy a delta variáns csökkentette az Egyesült Királyságban. De honnan tudjuk, hogy vajon az idő múlása is csökkenti-e a hatékonyságot? Mert tudjuk, hogy az AstraZeneca (az elsődleges védőoltás az Egyesült Királyságban) eredetileg alacsonyabb hatékonysággal bírt, mint a Pfizer (az elsődlegesen használt oltás Izraelben), de Izraelben alacsonyabb a védőoltások hatékonysága, ahol hamarabb kezdték el használni őket. Ha azt feltételezzük, hogy mindkét ország egyformán volt kitéve a delta variánsnak, az egyetlen oka annak, hogy a védőoltások hatékonyságának csökkenése nagyobb Izraelben, mint az Egyesült Királyságban, a hosszabb eltelt időben keresendő.
5 A hatékonyság csökkenésében tapasztalható különbség (amelyet az időnek tulajdonítunk) Izrael és az Egyesült Királyság között nem nagy mértékű, és az adatok elég zajosak, így azt feltételezhetjük, hogy az idő hatása nem túl nagy.
6 Ezeket a tanácsokat az egyes embereknek szánom, nem a kormányzatoknak. A kormányzatoknak mérlegelniük kell, hogy fontosabb-e a lakosságuk emlékeztető oltása vagy a világ lakosságának átoltottságának növelése. Tehát ha egy kormányzat megfelelően elvégzett elemzések után arra jut, hogy az emlékeztető oltások használata nem ideális, én azt is el tudom fogadni.
7 Én ez utóbbira tippelnék, mivel a WHO tisztában van a legfrissebb eseményekkel, ugyanakkor nem hajlandó a részleges adatok felhasználására.
8 Megértem, hogy miért tesznek így: nehéz a vírust megtalálni a levegőben, továbbá számos vizsgálat során nem sikerült laboratóriumi körülmények között bebizonyítani a levegőben való terjedést. A való világban azonban számos olyan helyzetet láttunk, amelyet a levegőben terjedés magyaráz a legjobban, így helyesebb elfogadni, hogy megtörténik, minthogy arra várjunk, hogy tudományos módszerekkel többet tudjunk meg erről a témáról. Évszázadokig elhittük a Newton által leírt tömegvonzást. Még ha nem is igaz, a valóságot nagyon jól jellemzi. Csakúgy, mint a vírus levegőben való terjedése.
