Eredeti cikk dátuma: 2020. április 22.
Eredeti cikk címe: Mental Health Problems Faced by Healthcare Workers Due to the COVID-19 pandemic-A Review
Eredeti cikk szerzői: Mamidipalli Sai Spoorthy, Sree Karthik Pratapa, Supriya Mahant
Eredeti cikk elérhetősége: https://pubmed.ncbi.nlm.nih.gov/32339895/
Fordító(k): Sáfár Simon
Lektor(ok): dr. Chahlaoui Eszter
Nyelvi lektor(ok): Papp Eszter PhD
Szerkesztő(k): Lehoczki-Bárány Réka, Novák Zsuzsanna

Figyelem! Az oldalon megjelenő cikkek esetenként politikai jellegű megnyilvánulásokat is tartalmazhatnak. Ezek nem tekinthetők a fordítócsoport politikai állásfoglalásának, kizárólag az eredeti cikk írójának véleményét tükrözik. Fordítócsoportunk szigorúan politikamentes, a cikkekben esetlegesen fellelhető politikai tartalommal kapcsolatosan semmiféle felelősséget nem vállal, diskurzust, vitát, bizonyítást vagy cáfolatot nem tesz közzé.


A tanulmányból kiemelendő:

  • Ezen áttekintés célja az, hogy szisztematikusan értékelje azon tanulmányokat, amelyek az egészségügyi dolgozók mentális egészséggel kapcsolatos problémáit vizsgálják a Covid19-világjárvány alatt.
  • A kezdeti szűrés során kiválasztott 23 cikkből 6 eredeti cikket tárgyalunk a végső áttekintésben.
  • Ezen 6 cikk áttekintése megmutatta, hogy az egészségügyi dolgozók esetében számos szocio-demográfiai változó, mint például a nem, foglalkozás, kor, munkavégzés helye, munkarészleg, ill. bizonyos pszichológiai változók, mint a nem megfelelő szociális háttér és az önhatékonyságba vetett hit összefügg a stresszről, szorongásról, depresszív tünetekről és álmatlanságról szóló jelentések számának megnövekedésével. 
  • Egyre több bizonyíték utal arra, hogy a COVID19 a stressz egy független kockázati tényezője lehet az egészségügyi dolgozóknál.

1. Bevezetés

Az új koronavírus-betegség (COVID19) 2019 decemberében jelent meg Kínában, Hupej tartományban és azóta gyorsan terjed mind helyi, mind nemzetközi szinten (Li et al., 2020; Zhu et al., 2020). Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) egy hónap után közegészségügyi vészhelyzetnek minősítette a vírus által okozott betegséget, amit aztán 2020 márciusában világjárvánnyá nyilvánították (WHO, 2020). Ahogy ez a fertőző betegség egyre terjed a világ 206 országában, a betegség szűrése és kezelése mindvégig elsődlegesen az egészségügyi dolgozókra hárul.

Annak ellenére, hogy ők azok, akik a krízishelyzetet kezelik, ők maguk sem immunisak a COVID19 pszichológiai következményeire. Továbbá azon dolgozók, akik a frontvonalban közvetlenül kezelik ezeket a betegeket, megnövekedett kockázatnak vannak kitéve. A kedvezőtlen pszichológiai kimeneteleknek számos oka van: túlzott munkaterhelés és túl hosszú műszakok, a nem megfelelő egyéni védőfelszerelés, a túlságosan lelkes beszámolók a sajtóban, vagy a nem megfelelő háttértámogatás érzése (Cai és mtsai., 2020; Tam és mtsai., 2004; Lee és mtsai., 2018; Styra és mtsai., 2008). A pszichológiai hatások másik fontos oka a fertőzések aránya az egészségügyi személyzet körében.

Amikor az egészségügyi dolgozó hirtelen a beteg szerepébe kerül, az frusztrációhoz, tehetetlenség érzéséhez, alkalmazkodási nehézségekhez és a megbélyegzéstől, diszkriminációtól való félelemhez vezethet a körükben (Rana és mtsai., 2020). Az alacsony, 2%-os halálozási arány ellenére a SARS-CoV-2 magas átviteli aránnyal rendelkezik, és a mortalitás magasabb, mint a súlyos akut légzőszervi szindróma (SARS) és a közel-keleti légzőszervi tünetegyüttes (MERS) eseteiben együttvéve (Mahase, 2020).

A SARS-járvány kitörése során több mint egy évtizeddel ezelőtt publikált szakirodalom szerint az egészségügyi dolgozók ezen időszakok alatt a szorongás, depresszió vagy stressz kialakulásának fokozott kockázatának vannak kitéve (Wu és mtsai., 2005a, b). Sokan ehhez hasonló módon vélekednek a Covid19-világjárványról, az elmúlt 3 hónapban készült már néhány tanulmány a betegség egészségügyi dolgozókra gyakorolt pszichológiai hatásának felmérésére. De egyelőre hiányzik a már meglévő tanulmányok szisztematikus értékelése és kritikája.

2. Anyagok és módszerek

2.1. Célkitűzések

Ez a cikk azt a célt tűzte ki, hogy áttekintést adjon a COVID19 miatt az egészségügyi dolgozókat érintő mentális egészséggel kapcsolatos problémák kutatási eredményeiről. Jelen áttekintésben azonosítani szeretnénk az összefüggéseket a szocio-demográfiai, pszichológiai és COVID19-hez kapcsolódó változók és az egészségügyi dolgozók mentális zavarai között.

2.2. A szakirodalom felkutatása

A következő szakirodalmi adatbázisokban végeztünk kereséseket: PubMed, Google Scholar, Cochrane Library, Embase. A cikkek lekérdezésére a következő keresési kifejezéseket használtuk: pszichológiai, vagy stressz, vagy mentális egészség, vagy pszichiátriai problémák, és COVID19, korona, új koronavírus és egészségügyi dolgozók, vagy orvosok, vagy orvosi gárda, vagy egészségügyi szakemberek. Az elmúlt 4 hónapban (2020. január – április) megjelent cikkeknek minden típusában kerestünk, ilyenek pl. az áttekintések, kommentárok, levelezés, levelek a szerkesztőknek, vagy a témában releváns eredeti kutatásról szóló cikkek. Amennyiben erre lehetőség volt, gyűjtöttünk további jelentéseket kereszthivatkozások alapján is.

2.3. A cikkek kiválasztása

Azon cikkek közül, amelyek jelen áttekintés témájában relevánsnak bizonyultak, csak azokat használtuk fel a szakirodalmi áttekintéshez, amelyek az egészségügyi dolgozók mentális zavarairól szóló, eredeti kutatásról számoltak be (ideértve azokat, melyeket levélben publikáltak a szerkesztőknek és a kommentárokat). A kezdeti szűrés során 23 cikket választottunk ki. Ezek közül 5 eredeti kutatásról szóló cikk, 3 vezércikk, 4 áttekintő cikk, 5 levelezés/kommentár, 4 olvasói levél, 2 pedig ötletek/nézőpontok leírása volt.

Végül 6 cikket használtunk fel, ebből egy Indiából származott, öt pedig Kínában végzett kutatásokról szólt.

3. Eredmények

Az 1. táblázat összegzi a jelen áttekintéshez felhasznált cikkeket. Bemutatja az ebben a 6 cikkben használt vizsgálatok elrendezését, a minták elemszámát, a vizsgálati módszereket és a főbb eredményeket.

1. táblázat Az áttekintésbe bekerült tanulmányok összegzése.

Szerzők:Mintaszám (n) ‒ Vizsgálat helyeA vizsgálat elrendezéseFelhasznált eszközökFőbb eredmények
Kang és mtsai. (2020)az orvosi és ápolói gárda 994 tagja
Vuhan
Keresztmetszeti vizsgálatPatient Health Questionnaire 9 (PHQ-9), Generalized Anxiety Disorder, Insomnia Severity Index és Impact of Event Scale-Revisedaz esetek 36,9%-ában találtak küszöbérték alatti mentális zavart, 34,4%-nál enyhe, 22,4%-nál középsúlyos, 6,2%-nál súlyos zavart
Cai és mtsai. (2020)Orvosok, ápolók, és egyéb kórházi személyzet (n-534)
Hupej
Keresztmetszeti vizsgálatLee és mtsai., 2005
 kérdőíve
Az orvosi gárda tagjai érzelmi stresszt éltek meg a Covid19-járvány alatt
Liang és mtsai. (2020)59 orvos és ápoló a COVID19-hez kapcsolódó és más osztályokról
Guangdong tartomány
Keresztmetszeti vizsgálatZung önértékelő depresszió skálája (SDS), Zung önértékelő szorongás skálája (SAS)A személyzet számos tagja élt meg
klinikailag szignifikáns depressziós tüneteket
Xiao és mtsai. (2020)180 egészségügyi dolgozó (orvosok vagy ápolók)
Vuhan
Keresztmetszeti megfigyeléses vizsgálatSelf-Rating Anxiety Scale, General Self-Efficacy Scale, Stanford Acute Stress Reaction Questionnaire, Pittsburgh Sleep Quality Index, és a Social Support Rate ScaleA szociális támogatottság mértéke szignifikánsan együtt járt az önhatékonysággal és a jó alvásminőséggel, és negatívan függött össze a szorongás és stressz mértékével.
Lai és mtsai. (2020)1257 egészségügyi dolgozó
20 kórház Vuhanban, 7 kórház Hupej tartomány más régióiban, 7 kórház 7 másik tartományból
Keresztmetszeti vizsgálat régiók szerinti
alcsoportokkal
Patient Health Questionnaire-9, Generalized Anxiety Disorder scale, Insomnia Severity Index, és Impact of Event Scale-Revised50,4% számolt be depressziós tünetekről, 44,6% szorongásról, 34,0% álmatlanságról, és 71,5% distresszről
Mohindra és mtsai. (2020)Frontvonalban lévő egészségügyi dolgozók, akik COVID19-es vagy gyaníthatóan COVID19-es betegek kezelésében vesznek részt
Nem specifikált mintaméret
Hármas progresszivitási szintű kórház Észak-Indiában
Kvalitatív elemzésInterjúk egészségügyi dolgozókkalAz egészségügyi dolgozók mentális egészségének javítására a következők a főbb szempontok:
1. Pozitív motivációs tényezők
 a. Intellektuális
 b. Érzelmi
2. A betegek ellátásával kapcsolatos negatívumok, frusztrációk
3. Az orvosok által megélt személyes félelmek és bosszúságok
3.1. Szocio-demográfiai változók

Az ezen áttekintésben tárgyalt cikkekben az egészségügyi személyzet átlagos életkora 26 és 40 év között volt, és 4 tanulmány résztvevői főként (68,7% ‒ 85,5%) nők voltak. Lai J. (2020) megmutatta, hogy a középszintű szakmai végzettséggel rendelkező nők megnövekedett mértékű szorongásnak, depressziónak és distressznek vannak kitéve (Lai és mtsai., 2020). Liang Y és mtsai. (2020) tanulmánya az életkor és a depressziós tünetek közötti összefüggést vizsgálta. Bár az orvosi gárda 30 évesnél fiatalabb tagjai alacsonyabb önértékelő depressziós pontszámmal rendelkeztek, mint a náluk idősebbek (30 év), a különbség nem volt statisztikailag szignifikáns.

Cai és mtsai. (2020)szintén felvetette, hogy a vizsgált korcsoport különbözőképpen befolyásolhatja az aggodalmaskodás tárgyát. Az orvosi gárda 31‒40 éves tagjait jobban aggasztotta az, hogy megfertőzhetik családtagjaikat, míg az 50 évesnél idősebbeknél a betegek halála okozott több stresszt. A személyzet 41‒50 éves tagjainál a saját biztonságuk miatti aggodalom is fontos szerepet játszott. Idősebb egészségügyi dolgozók megnövekedett stresszről számoltak be, amit a megnövekedett munkaidő miatti kimerültség és az egyéni védőfelszerelés hiánya okozott. Életkortól függetlenül, a kollégák biztonsága és a kezelési lehetőségek hiánya olyan tényezőknek tűntek, amik stresszhez vezettek minden egészségügyi dolgozónál (Cai és mtsai., 2020).

Ennek ellentmondó eredményekre jutottak Liang és mtsai. (2020) és Lai és mtsai. (2020) a frontvonalban dolgozókról, a depressziós és szorongásos tünetek mértékéről. Liang Y és mtsai. (2020) kimutatták, hogy nincs szignifikáns különbség a COVID19-et ellátó és az egyéb osztályok között az önértékelés módszerrel, maguk által becsült szorongás és depresszió pontszámokat illetőleg. Lai és mtsai. (2020) tanulmányában a frontvonalban dolgozó egészségügyi dolgozók és azok, akik Vuhanban dolgoznak, súlyosabb szorongásos és depressziós tünetekről, álmatlanságról számoltak be és magasabb pontszámaik voltak az „impact of event” skálán. Ugyanez a cikk azt is megmutatta, hogy az ápolók között az orvosokhoz képest több szorongás és depresszió jelentkezett. Cai és mtsai (2020)is arról számolt be, hogy az ápolók több szorongást és idegességet éltek meg, mint más szakemberek.

3.2. Pszichológiai változók

Xiao és mtsai. (2020) a társadalmi támogatottság szerepét tanulmányozta egészségügyi dolgozóknál, és ennek kapcsolatát kereste az önhatékonysággal, alvásminőséggel, a szorongás és stressz mértékével. Az eredmények alapján úgy látszik, hogy a dolgozóknak nyújtott társadalmi támogatás csökkentette a szorongás és stressz mértékét, és javította az énhatékonyságot. Ezzel szemben nem találtak összefüggést a társadalmi támogatás és az alvásminőség között (Xiao és mtsai., 2020). Cai és mtsai. (2020) szerint az egészségügyi dolgozókat érintő stressz legfontosabb kiváltó okai a saját és családjuk biztonsága és a betegek halálozásával kapcsolatos aggodalmak voltak. A tanulmány azt is vizsgálta, miért döntenek a munka folytatása mellett a járvány alatt: ilyenek a társadalmi és morális felelősségtudat, a kórházi vezetőség elismerése, és a várható további anyagi kompenzáció. Lai és mtsai. (2020) 34 kínai kórházról írtak tanulmányt; az eredményeik alapján az 1257 egészségügyi dolgozó háromnegyede élt meg distresszt, a résztvevők fele számolt be depressziós tünetekről, harmaduk álmatlanságról, 2/5-ük szorongásos tünetekről.

Az Indiában készült tanulmányban az egészségügyi dolgozók számos tényező kapcsán személyes félelmekről és aggodalmakról számoltak be. Ezek: mások megfertőzésének veszélye, az izoláció/karantén alá kerülés, a családtagok vagy kollegák veszélyeztetése, az egyéni védőfelszerelés helytelen használatától való félelem, otthoni problémáktól való félelem a vesztegzár alatt, és az egészségügyi biztosítás. A javasolt megoldások a munkaerő növelése és a társadalom jobb tájékoztatása a megbélyegzés csökkentése érdekében (Mohindra és mtsai., 2020).

3.3. A COVID19 által okozott stressz

A 6 tanulmány egyike azon tényezőket értékelte, amelyek a COVID19 okozta stressz csökkentéséért felelősek (Cai és mtsai., 2020). A család biztonságának volt a legfontosabb szerepe a stressz csökkentésében, a javító célú útmutatás, a betegség megelőzését szolgáló hatékony védekezés és a kollégák pozitív hozzáállása mellett (legfőképp az egészségügyi gárda női tagjainál). Kang és mtsai (2020) arról számolt be, hogy az igazolt vagy gyanított betegekkel való kapcsolat mértéke és a pszichológiai témájú anyagok/erőforrások elérhetősége is összefügg a mentális zavarok mértékével. A kapcsolat mértéke közvetlen összefüggést mutat, míg a pszichológiai támogatás mértéke fordítottan arányos a mentális zavarok szintjével. A súlyosabb mentális zavarokkal küzdő vizsgálati személyek negatívabban értékelték a fizikai egészségük szintjét is (Kang és mtsai 2020). A jelen áttekintésben tárgyalt egyetlen indiai tanulmány azt mutatta meg, hogy a dolgozók közhangulatának javításához erősíteni kell bizonyos pozitív tényezőket, mint pl. a támogató és büszke család és kollégák, pozitív példaképek, a kollégák/betegek általi megerősítés és elismerés, a pozitív gondviselési élmény, a mások általi elfogadottság érzése, a fertőzés elkerülhetetlenségének ismerete és elfogadása. Ebben a tanulmányban a betegek ellátásával kapcsolatos negatívumok a betegek sokrétű igényei, a megbélyegzés és a menedzsment által megfogalmazott egyértelmű tervek iránti igények voltak. Az egyik megoldás, amit a megkérdezett egészségügyi dolgozók ezek orvosolására javasoltak, a multidiszciplináris csoportok létrehozása és a szűrő kérdőívek alkalmazása volt (Mohindra és mtsai., 2020).

3.4. Megküzdés és a pszichológiai gondozás igénye

Az egészségügyi személyzet megküzdési mechanizmusai a szigorú védelmi intézkedések, a vírus megelőzéséről és terjedéséről való tájékozódás, a közösségi elkülönítő intézkedések, a pozitív önkép és a szociális támogatás igénybevétele voltak (Cai és mtsai., 2020).

Az orvosi és ápolói gárda azon tagjai, akiknél nagyobb mértékű mentális zavarok jelentkeztek, jobban érdeklődtek az önmentésre vonatkozó képességek elsajátítása iránt és sürgősebben igényelték pszichológusok, pszichiáterek segítségét. A küszöb alatti vagy enyhe zavarokkal küzdők szívesebben kerestek ilyen szolgáltatásokat a médiában elérhető forrásokból, míg a komolyabb nehézségekkel szembenézők közvetlenül szeretnének szakemberhez fordulni (Kang et al., 2020).

4. Diszkusszió

Jelen áttekintés arra jutott, hogy az egészségügyi dolgozók lényeges mennyiségű stressznek, szorongásnak, depressziónak és álmatlanságnak vannak kitéve a COVID19-járvány miatt.

A feltevések az átvitel módjáról és a terjedés sebességéről, valamint a konkrét kezelési protokollok és oltóanyagok hiánya a COVID19 olyan specifikus jellemzői, amik a mentális egészséggel kapcsolatos problémák kialakulásáért felelősek. A SARS-járványtól eltérően, a széleskörű globális kapcsolati hálók és az intenzív médiatudósítás a járvány által másodlagosan okozott, katasztrofális reakciókat eredményeznek (Tang és mtsai., 2018; Ho és mtsai., 2020).

Korábbi kutatások rámutattak, hogy a járványok súlyos és változó mértékű pszichológiai hatásokkal járhatnak. A lakosság körében ez új pszichiátriai tünetek megjelenéséhez és már meglévő betegségek súlyosbodásához vezethet. Attól függetlenül, hogy ki vannak-e téve a vírusfertőzésnek vagy megfertőződtek-e, kialakulhat a megbetegedéstől vagy haláltól való félelem, túlzott aggodalmaskodás/szorongás, tehetetlenség érzése, és azok hibáztatása, akik megbetegedtek. Kialakulhatnak olyan pszichiátriai betegségek, mint a depresszió, szorongás, pánikrohamok, szomatikus tünetek és a poszttraumás stressz tünetei; ezek a delíriumig, pszichózisig vagy egészen az öngyilkossági hajlamig terjednek (Hall és mtsai., 2008Müller 2014Sim és mtsai., 2010).

Ahogy ezt már bemutattuk, korábbi tanulmányokban az szerepel, hogy az egészségügyi dolgozók, különösképpen azok, akik sürgősségi vagy intenzív osztályokon vagy fertőző osztályokon dolgoznak, a negatív pszichiátriai következmények nagyobb kockázatának vannak kitéve (Naushad és mtsai., 2019). Jelen áttekintés hasonló eredményeket mutatott be: az egészségügyi dolgozóknál nagyobb a kockázata a kedvezőtlen pszichiátriai kimenteleknek. Ellentmondásosak voltak a következtetések a frontvonalban dolgozókra vonatkozólag: egy tanulmány arra jutott, hogy nagyobb kockázatnak vannak kitéve, mint kollégáik, míg egy másik cikk nem talált olyan különbséget a stressz szintjében, ami a munkavégzés helyétől függött volna.

A SARS-járvány ideje alatt végzett tanulmányok azt is kimutatták, hogy a sürgősségi osztályon dolgozóknál nagyobb a kockázata a poszttraumatikus stressz zavar (PTSD) kialakulásának. A pszichiátriai osztály munkatársaival összehasonlítva, a sürgősségi osztály dolgozóinál nagyobb volt a PTSD kialakulásának kockázata (Lee és mtsai., 2018). A jelen áttekintés egyik tanulmánya sem foglalkozott a PTSD kialakulásával egészségügyi dolgozóknál.

A szociális támogatás és megküzdés hatásait mutatta meg egy, a katasztrófák egészségügyi dolgozókra gyakorolt hatását vizsgáló szisztematikus áttekintés. A jelentés szerint a pszichiátriai morbiditások kialakulásának közös kockázati tényezői a szociális támogatás és a kommunikáció hiánya, a nem megfelelő megküzdési stratégiák és a képzések hiánya voltak (Naushad és mtsai., 2019). A jelen áttekintésben a társadalmi támogatás önhatékonyságra, álmatlanságra, szorongásra és depresszióra gyakorolt hatását mutatta meg Xiao és mtsai. (2020) 13 tanulmánya. Bemutattuk, hogy az orvosokkal összehasonlítva az ápolóknál magasabb a szorongás és a depressziós tünetek aránya. Egy szingapúri tanulmány szerint viszont az egyedülálló orvosok nagyobb kockázatnak vannak kitéve, mint a házasságban élő ápolók (Chan és Huak 2004).

A járványok ideje alatt a hatóságok továbbra is a biológiai és fizikai területekre koncentrálnak, elhanyagolva a kielégítetlen pszichológiai igényeket. A kínai kormány tett bizonyos intézkedéseket arra, hogy a pszichológiai problémákat kezelje. Sürgős pszichológiai krízis-intervenciós irányelveket publikáltak a COVID19-cel fertőzöttek részére (National Health Commission of the People’s Republic of China, 2020). A kínai kormány olyan stratégiákat is végrehajtott, amelyek az egészségügyi dolgozók pszichológiai terheinek enyhítését célozták. Ezek között van pszichológiai intervenciós csapatok felállítása, műszakban dolgozás, és online platformok létrehozása egészségügyi tanácsokkal. A pszichológiai intervenciós csapatok 4 különböző csoportból álltak össze: a pszichoszociális válasz csoportból, pszichológiai intervenciós technikai támogatás csoportból, pszichológiai intervenciós orvosi csoportból és a pszichológiai segély forródrót csoportból (Kang és mtsai., 2020). Hasonló javaslatot tett Rana és mtsai. (2020) egy pszichológiai krízis-intervenciós terv létrehozására és egy pszichológiai krízis-intervenciós csapat kialakítására.

Az áttekintésben tárgyalt tanulmányok mindegyikének vannak bizonyos korlátai. Mindegyikük keresztmetszeti tanulmány, amik néhány nap vagy hónap alatt készültek. Egyetlen cikket kivéve, ami 3 földrajzi területen 37 kórházat vizsgált, minden más tanulmány csak egyetlen tartományban készült, korlátozva az eredmények országon belüli általánosíthatóságát. 5 tanulmány csak egyetlen országból (Kínából) származik, így az eredmények nem szükségszerűen lennének ugyanazok sok fejlődő országban, ahol hiány van egészségügyi dolgozókból. A minták elemszáma 78 és 1257 között változott, ebből 3 tanulmány mintamérete volt <550; nagyobb elemszámok jobban tudnák jellemezni a mentális problémák mértékét.

5. Következtetések

Az egészségügyi hatóságoknak fontolóra kellene venniük multidiszciplináris mentális egészséggel foglakozó csapatok felállítását mind helyi, mind országos szinten, hogy kezeljék a mentális egészséggel kapcsolatos problémákat, valamint pszichológiai támogatást biztosítsanak betegeknek és egészségügyi dolgozóknak egyaránt. A kiértékelés megtörténhet elektronikus média felhasználásával a WeChathez hasonló webes alkalmazásokon keresztül. A COVID19-betegek kezelésével, diagnosztizálásával foglalkozó orvosi személyzet tagjainak rendszeres szűrésen kellene átesnie a stressz, depresszió és szorongás mértékének meghatározása céljából. Az egészségügyi dolgozók mentális problémáinak időben történő kezelése fontos, lehetőleg a stressz-adaptációs modell alapján történő pszichoterápiával (Folkman és Greer, 2000; Xiang és mtsai., 2020).

Közreműködők

Minden szerző egyenlő mértékben működött közre a cikkek kiválasztásában, értékelésében és a betegek adatainak elemzésében. Az összes szerző jóváhagyta a kéziratot.

Irodalomjegyzék

  1. Cai H., Tu B., Ma J., Chen L., Fu L., Jiang Y., Zhuang Q. Psychological Impact and Coping Strategies of Frontline Medical Staff in Hunan Between January and March 2020 During the Outbreak of Coronavirus Disease 2019 (COVID19) in Hubei, China. Med Sci Monit. 2020;26
  2. Chan A.O.M., Huak C.Y. Psychological impact of the 2003 severe acute respiratory syndrome outbreak on health care workers in a medium size regional general hospital in Singapore. Occup Med Oxf Engl. 2004;54:190–196.
  3. Folkman S., Greer S. Promoting psychological well-being in the face of serious illness: when theory, research and practice inform each other. Psychooncology. 2000;9:11–19. – PubMed
  4. Hall R.C.W., Hall R.C.W., Chapman M.J. The 1995 Kikwit Ebola outbreak: lessons hospitals and physicians can apply to future viral epidemics. Gen Hosp Psychiatry. 2008;30:446–452. –PMC – PubMed
  5. Ho C.S., Chee C.Y., Ho R.C. Mental Health Strategies to Combat the Psychological Impact of COVID-19 Beyond Paranoia and Panic. Ann Acad Med Singapore. 2020;49:1–3.
  6. Kang L., Li Y., Hu S., Chen M., Yang C., Yang B.X. The mental health of medical workers in Wuhan, China dealing with the 2019 novel coronavirus. Lancet Psychiatry. 2020;7:e14. – PMC– PubMed
  7. Lai J., Ma S., Wang Y., Cai Z., Hu J., Wei N. Factors associated with mental health outcomes among health care workers exposed to coronavirus disease 2019. JAMA network open. 2020;3
  8. Lee S.M., Kang W.S., Cho A., Kim T., Park J.K. Psychological impact of the 2015 MERS outbreak on hospital workers and quarantined hemodialysis patients. Compr Psychiatry. 2018;87:123–127. – PMC – PubMed
  9. Li Q., Guan X., Wu P., Wang X., Zhou L., Tong Y. Early transmission dynamics in Wuhan, China, of novel coronavirus-infected pneumonia. N Engl J Med. 2020 doi: 10.1056/NEJMoa2001316. – DOI
  10. Liang Y., Chen M., Zheng X., Liu J. Screening for Chinese medical staff mental health by SDS and SAS during the outbreak of COVID-19. J Psychosom Res. 2020;133:1101–1102.
  11. Lijun, Kang, et al., Brain, Behavior, and Immunity, 10.1016/j.bbi.2020.03.028. – DOI
  12. Mahase E. Coronavirus covid-19 has killed more people than SARS and MERS combined, despite lower case fatality rate. BMJ. 2020;368:m641. – PubMed
  13. Mohindra R., R.R., Suri V., Bhalla A., Singh S.M. Issues relevant to mental health promotion in frontline health care providers managing quarantined/isolated COVID19 patients. Asian Journal of Psychiatry. 2020;51
  14. Müller N. Infectious diseases and mental health. In: Sartorius N, Holt RIG, Maj M, editors. Key Issues in Mental Health. S. KARGER AG; Basel: 2014. pp. 99–113.https://www.karger.com/Article/FullText/365542 Available at:
  15. National Health Commission of the People’s republic of China. The guidelines of psychological crisis intervention for COVID-19 pneumonia. Available at: http://www.nhc.gov.cn/jkj/s3577/202001/6adc08b966594253b2b791be5c3b9467.
  16. Naushad V.A., Bierens J.J., Nishan K.P., Firjeeth C.P., Mohammad O.H., Maliyakkal A.M. A systematic review of the impact of disaster on the mental health of medical responders. Prehospital Disaster Med. 2019;34:632–643. – PubMed
  17. Rana W., Mukhtar S., Mukhtar S. Mental health of medical workers in Pakistan during the pandemic COVID-19 outbreak. Asian Journal of Psychiatry. 2020;51
  18. Sim K., Huak, Chan Y., Chong P.N., Chua H.C., Wen, Soon S. Psychosocial and coping responses within the community health care setting towards a national outbreak of an infectious disease. J Psychosom Res. 2010;68:195–202. – PMC – PubMed
  19. Styra R., Hawryluck L., Robinson S., Kasapinovic S., Fones C., Gold W.L. Impact on health care workers employed in high-risk areas during the Toronto SARS outbreak. J Psychosom Res. 2008;64:177–183. – PMC – PubMed
  20. Tam C.W.C., Pang E.P.F., Lam L.C.W., Chiu H.F.K. Severe acute respiratory syndrome (SARS) in Hong Kong in, 2003: Stress and psychological impact among frontline healthcare workers. Psychol Med. 2004;34:1197–1204. – PubMed
  21. Tang L., Bie B., Park S.E., Zhi D. Social media and outbreaks of emerging infectious diseases: a systematic review of literature. Am J Infect Control. 2018;46:962–972. – PMC – PubMed
  22. World Health Organization . 2020. Statement on the second meeting of the International Health Regulations (2005) Emergency Committee regarding the outbreak of novel coronavirus (2019-nCoV) Published January 30.
  23. Wu K.K., Chan S.K., Ma T.M. Posttraumatic stress after SARS. Emerg Infect Dis. 2005;11:1297–1300. – PMC – PubMed
  24. Wu K.K., Chan S.K., Ma T.M. Posttraumatic stress, anxiety, and depression in survivors of severe acute respiratory syndrome (SARS) J Trauma Stress. 2005;18:39–42. – PMC – PubMed
  25. Xiang Y.T., Yang Y., Li W., Zhang L., Zhang Q., Cheung T. Timely mental health care for the 2019 novel coronavirus outbreak is urgently needed. Lancet Psychiatry. 2020;7:228–229. –PMC – PubMed
  26. Xiao H., Zhang Y., Kong D., Li S., Yang N. The Effects of Social Support on Sleep Quality of Medical Staff Treating Patients with Coronavirus Disease 2019 (COVID-19) in January and February 2020 in China. Med Sci Monit. 2020;26
  27. Zhu N., Zhang D., Wang W., Li X., Yang B. A novel coronavirus from patients with pneumonia in China, 2019. New England Journal of Medicine. 2020;382:727–733. – PMC – PubMed
mentális egészség
További információk pszichológiáról és mentális egészségről itt.