Eredeti cikk dátuma: 2020. március 28.
Eredeti cikk címe: Ellenanyagválaszok a 2019-es, újfajta koronavírus (SARS-CoV-2) pácienseiben
Eredeti cikk szerzői: Juanjuan Zhao, Quan Yuan, Haiyan Wang, Wei Liu, Xuejiao Liao, Yingying Su, Xin Wang, Jing Yuan, Tingdong Li, Jinxiu Li, Shen Qian1, Congming Hong, Fuxiang Wang, Yingxia Liu, Zhaoqin Wang, Qing He, Zhiyong Li, Bin He, Tianying Zhang, Yang Fu, Shengxiang Ge, Lei Liu, Jun Zhang, Ningshao Xia, Zheng Zhang
Eredeti cikk elérhetősége: https://academic.oup.com/cid/advance-article/doi/10.1093/cid/ciaa344/5812996
Eredeti cikk státusza:
Fordító(k): Nagy Mihály
Lektor(ok): dr. Berta Gabriella
Nyelvi lektor(ok): Jerkovich Gyula, Rét Anna
Szerkesztő(k): Lehoczki-Bárány Réka, Novák Zsuzsanna

Figyelem! Az oldalon megjelenő cikkek esetenként politikai jellegű megnyilvánulásokat is tartalmazhatnak. Ezek nem tekinthetők a fordítócsoport politikai állásfoglalásának, kizárólag az eredeti cikk írójának véleményét tükrözik. Fordítócsoportunk szigorúan politikamentes, a cikkekben esetlegesen fellelhető politikai tartalommal kapcsolatosan semmiféle felelősséget nem vállal, diskurzust, vitát, bizonyítást vagy cáfolatot nem tesz közzé.

Az oldalon található információk nem helyettesítik a szakemberrel történő személyes konzultációt és kivizsgálást, ezért kérjük, minden esetben forduljon szakorvoshoz!



Összefoglalás: Az RNS és az ellenanyagok kimutatását célzó tesztek kombinálása a fertőzés kezdeti szakaszában nagymértékben javította a COVID19 diagnosztizálásának a hatékonyságát. Az ellenanyagok magasabb szintje önmagában együtt járt a rosszabb klinikai besorolással. 

Absztrakt 

Háttér 

Az újfajta koronavírus, a SARS-CoV-2 nemrég bukkant fel. Az ellenanyagválaszok a fertőzött páciensekben egyelőre kevésbé ismertek, az ellenanyagtesztek klinikai értékét, használhatóságát pedig eddig nem mutatták be teljes mélységben. 

Módszerek 

Összesen 173 SARS-CoV-2-vel fertőzött személyt vontak be a vizsgálatba. A kórházi tartózkodásuk során sorozatban plazmamintákat vettek tőlük (n = 535), ezekben vizsgálták a  SARS-CoV-2 elleni összes antitest (Ab) szintjét, az IgM és az IgG értékét. A betegség előrehaladásának függvényében elemezték az ellenanyagok dinamikáját. 

Eredmények 

A 173 páciensnél a szerokonverziós arányszám értéke az összes antitestre, IgM-re és IgG-re rendre 93,1%, 82,7% és 64,7% volt. 12 páciens negatív ellenanyaglelete valószínűleg a betegség későbbi szakaszából származó vérminták hiányával magyarázható. A szerokonverziós idő mediánja az összes antitestre, IgM-re és IgG-re rendre a 11., a 12. és a 14. nap volt. Az ellenanyagok jelenléte a páciensekben 40%-nál alacsonyabb volt a betegség első hetében, ami a betegség elejétől számított 15. napra gyorsan emelkedett: 100,0% (Ab), 94,3% (IgM) és 79,8% (IgG). Ezzel szemben az RNS kimutathatósága az első héten gyűjtött mintákból 66,7%-ról (58/87) a 15–39. napra 45,5%-ra (25/55) csökkent. Az RNS és az ellenanyagok kimutatását célzó tesztek kombinálása nagymértékben javította a COVID19 diagnosztizálásának hatékonyságát (p < 0,001), még a betegség első hetének elején is (p = 0,007). Ráadásul az ellenanyagok magasabb szintje önmagában együtt járt a rosszabb klinikai besorolással (p = 0,006). 

Következtetések 

Az ellenanyagok kimutatása életbevágó klinikai információt szolgáltat a SARS-CoV-2-fertőzés ideje alatt. Az eredmények erős gyakorlati ösztönzést biztosítanak a COVID19-betegek diagnosztizálásában és kezelésében a rutinszerű szerológiai teszteléshez. 

Kulcsszavak: ellenanyag, SARS-CoV-2, COVID19 

Bevezetés 

2019. december elejétől 2020. március 22-ig 184 országban több mint 260 000 – az újfajta koronavírus (SARS-CoV-2) által okozott – fertőzésről és több mint 11 000 elhunytról számoltak be.1 Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) 2020. március 11-én a COVID19-et világjárványnak minősítette. Friss tanulmányok szerint a legtöbb COVID19-betegnél 3-7 nap a lappangási idő.2 Láz, köhögés és fáradékonyság a leggyakoribb tünetek, míg az orrdugulás, az orrfolyás és a hasmenés csak a páciensek kis részénél jelentkezik.3 A súlyos esetek gyorsan romolhatnak, és kialakulhat akut légzési distressz szindróma (ARDS), szeptikus sokk, nehezen kezelhető metabolikus acidózis, valamint vérzés és véralvadási zavar.4 Meg kell jegyezni, hogy számos COVID19-es betegnél eleinte csupán enyhe, atípusos tünetek jelentkeztek, még a súlyos vagy kritikus lefolyású esetekben is.5 A COVID19-páciensek mellkasi CT-jét tejüveghomály és kétoldali, foltos árnyékok jellemezték.6 A laboratóriumi tesztek adatai szerint a legtöbb páciensnek limfopéniája és magas C-reaktív protein (CRP) szintje volt.7 Ugyanakkor az említett klinikai és laboratóriumi jellemzőket nem könnyű megkülönböztetni egyéb, közönséges légúti fertőzést kiváltó kórokozók miatt bekövetkező tüdőgyulladástól. 

A SARS-CoV-2-fertőzés időben történő és pontos diagnózisa mérföldkő azon erőfeszítések tekintetében, hogy megfelelő kezelést adjanak a betegeknek, hogy korlátozzák a vírus további terjedését, és hogy végül megszabadítsák az emberi társadalmat a vírustól. Jelenleg a virális RNS PCR-alapú kimutatása szinte az egyetlen módja annak, hogy a gyakorlatban is igazolják a SARS-CoV-2-fertőzés diagnózisát. Másrészt a torokból és az orrgaratból vett törleteken alapuló RNS-tesztelés hibakockázata minimális a kisszámú hamis negatív minta miatt.8 A COVID19-betegek különböző törletmintái változó arányban lettek pozitívak.3,9  Sok páciens, aki járványügyileg erősen veszélyeztetett volt a SARS-CoV-2-vel való fertőzésre és jellegzetes radiológiai tüdőleletei voltak, RNS-negatív maradt a felső légútból gyűjtött mintákban. Az RT-PCR-vizsgálat hatékonysága több tényezőn múlik. A minta típusa9, a fertőzésének aktuális szakasza10, a mintagyűjtés szakszerűsége és a használt PCR-meghatározások minősége és konzisztenciája mind szerepet játszik. Ezek a problémák jelentősen késleltetik a korai diagnózis felállítását és az utána következő kezelést. Emiatt komoly kihívást jelent, hogy a páciensek időben életmentő kezelést kapjanak és megelőző karanténba kerüljenek. 

A PCR-hez képest a szerológiai tesztelés előnye a gyorsasága, a nagy áteresztőképessége és a kisebb munkaterhelés. Az ellenanyagok klinikai értéke viszont nagyban függ a gazdaszervezet fertőzés alatti ellenanyagválaszának megértésétől. Mivel a SARS-CoV-2 egy újonnan felbukkant vírus, a COVID19-betegek ellenanyagválasza eddig jobbára ismeretlen. Ez a tanulmány a SARS-CoV-2 elleni összes antitest (Ab), az IgM és az IgG antitestek dinamikáját vizsgálja a 173 igazolt COVID19-beteg sorozatban levett vérmintái alapján, és vitaalapot biztosít az ellenanyag-tesztelés klinikai értékéhez. 

Módszerek 

Páciensek 

A COVID19-esetek igazolását és klinikai besorolását a kínai Egészségügyi Bizottság által publikált Új koronavírusos tüdőgyulladást megelőző és ellenőrző program 4. kiadása alapján határozták meg. Röviden: egy páciens igazolt COVID19-esetnek számított, ha a következő tüneteket mutatta: akut légúti fertőzés szindróma és/vagy a mellkasi CT-képeken látható kóros elváltozások, ami mellett a betegség kezdete óta már legalább egyszer kimutatható volt a légúti mintáiban a SARS-CoV-2 RNS. Azokat a pácienseket sorolták a betegség kritikus állapotába, akik ARDS-ben szenvedtek, vagy az oxigénszaturációjuk 93%-nál alacsonyabb volt, vagy akik invazív vagy noninvazív módon gépi lélegeztetésre szorultak. 

Ez a tanulmány összesen 173 COVID19-esetet dolgoz fel, a Shenzhen 3rd People’s Hospitalba (Shenzeni Harmadik Népi Kórház) 2020. január 11. és február 9. között felvett minden beteget, akik vérmintát adtak a vizsgálat céljára. A vizsgálatba bevont mindegyik páciens igazoltan megfertőződött a SARS-CoV-2-vel, amit a légutakból vett mintákon elvégzett, valós idejű RT-PCR mutatott ki. A betegség kezdetének napja, a klinikai besorolás, a kórházi tartózkodás ideje alatti RNS-tesztek eredménye és a személyes demográfiai adatok mindegyik beteg esetében a kórházi jelentésekből származtak. Ezt a tanulmányt átnézte és jóváhagyta a Shenzeni Harmadik Népi Kórház Orvosetikai Bizottsága (2020-0018). A vizsgálatba bevont összes páciens írásbeli beleegyező nyilatkozatot adott. 

Ellenanyagmérés 

A plazmaminták SARS-CoV-2-elleni összes antitest, valamint IgM és IgG antitesttartalmát vizsgálták enzimhez kapcsolt immunoszorbens vizsgálati (ELISA) kitekkel, a gyártó Beijing Wantai Biological Pharmacy Enterprise Co. Ltd. használati utasításának betartásával. Röviden, ez az ELISA módszer az össz antitest kimutatására szolgáló, a két antigént használó szendvics immonassay-n alapuló technika (Ab-ELISA), amely során a SARS-CoV-2 tüskefehérjéjének receptorkötő doménje (RBD) ellen emlőssejtekben termeltetett rekombináns antigéneket használnak immobilizált és HRP-(torma-peroxidáz)hez kötött antigénként. Az IgM antitestek kimutatására az IgM μ-láncát elfogó módszert (IgM-ELISA) használták, ehhez ugyanazt a HRP-hez kötött RBD antigént alkalmazták, mint az Ab-ELISA esetében. Az IgG antitesteket egy rekombináns nukleoproteinen alapuló, indirekt ELISA készlettel (IgG-ELISA) tesztelték. Az összes antitest, az IgM és az IgG mérésének specificitását rendre 99,1 (211/213), 98,6 (210/213) és 99%-ban (195/197) állapították meg, a SARS-CoV-2-járvány kitörése előtt egészséges emberektől származó minták tesztelése alapján. 

Statisztikai elemzés 

A változók leírásához átlagot és szórást használtak a normális eloszlású, és mediánt interkvartilis terjedelemmel (IQR) a nem normális eloszlású adatokhoz. A kumulatív szerokonverziós arányszámokat a Kaplan–Meier-módszer alapján számolták ki. Az ellenanyagszint és a betegség súlyossága közötti összefüggést általánosított becslő egyenleti modellel (GEE) becsülték a logit link funkció segítségével. Minden statisztikai elemzés a SAS 9.4 programmal készült (SAS Institute, Cary, NC, USA).  

Eredmények 

A betegek jellemzése 

A kórházba (2020. február 9-ig) felvett összes, 368 COVID19-beteg közül 173 főt (47%) vontak be a vizsgálatba (1. táblázat). A tanulmányozott páciensek mediánéletkora 48 év (IQR: 35-61), 51,4%-uk nő. 116 páciens (67%) járványügyileg (utazási, lakhatási szempontból) egyértelműen köthető volt Vuhanhoz. Közülük 32 fő (18,5%) volt kritikus állapotban. Február 19-ig összesen 62 páciens (35,8%) gyógyult fel, őket elbocsátották a kórházból, és 2 fő (1,1%) hunyt el, akik egyéb idült betegséggel is küzdöttek. 

A SARS-CoV-2 elleni antitestek szerokonverziója COVID19-betegekben 

A 173 betegtől a kórházi tartózkodásuk alatt összesen 535 plazmamintát gyűjtöttek, amelyet teszteltek a SARS-CoV-2 elleni antitestekre. A szerokonverziós arányszám az össz antitest, az IgM és az IgG esetében sorban 93,1% (161/173), 82,7% (143/173) és 64,7% (112/173) volt (1. táblázat). 12 páciens szeronegatív összantitest-tesztet produkált, ami annak tulajdonítható, hogy az ő mintáikat a betegség egy korai szakaszában (tíz főnél a betegség kialakulása utáni 10 napon belül, két főnél a 11. és a 13. napon) vették le. A kumulatív szerokonverziós görbe azt mutatta, hogy az össz antitest és az IgM esetében a betegség kialakulása után egy hónappal az arányszám elérte a 100%-ot. A szerokonverzió sorrendben az össz antitestre, az IgM-re, majd utána az IgG-re következett be (1a ábra). Az össz antitest, az IgM és az IgG szerokonverziójának mediánideje 11, 12 és 14 nap volt. A betegség kialakulásának napján minden második betegnek lett szeropozitív a tesztje. Mindent egybevéve az össz antitest szerokonverziója jelentősen gyorsabb volt, mint az IgM-é (p = 0,012) és az IgG-é (p < 0,001), ami vélhetően az itt használt assay két antitestet használó szendvics formájának köszönhető, amely általában sokkal érzékenyebb, mint az elfogó assay (IgM) és az indirekt assay (IgG). Ráadásul a vírusspecifikus ellenanyagok összes izotípusát, ideértve az IgM-et, az IgA-t és az IgG-t, kimutathatja a két antitestet használó szendvics assay, ami szintén hozzájárulhat az összantitest-teszt magasabb fokú hatékonyságához. A kritikus és a nem kritikus állapotú páciensek ellenanyagának szerokonverziós arányszámát összehasonlítva a három marker egyike sem mutatott jelentős eltérést (az adatok nincsenek feltüntetve).  

Az ellenanyag assay-k diagnosztikai értéke a pácienseknél a betegség kezdete után különböző időpontokban 

A korai szakaszban, a betegség kezdetétől számított egy héten belül az RNS-teszt volt a legérzékenyebb 66,7%-kal, míg az antitest assay-k csupán 38,3%-ban mutattak pozitivitást (2. táblázat). A 8. nap után viszont az össz antitest érzékenysége meghaladta az RNS-ét, és a 12. napra elérte a 90%-ot (1b ábra). A 8–14. napon levett mintákban az össz antitest (89,6%), az IgM (73,3%) és az IgG (54,1%) érzékenysége mind felülmúlta az RNS-tesztét (54%, 2. táblázat). A páciensektől a későbbi szakaszban (15–39. nap) gyűjtött mintákban az érzékenység így alakult: összes antitest 100%, IgM 94,3%, IgG 79,8%. Ezzel szemben az RNS-t a 15–39. nap közötti időszakban már csak a minták 45,5%-ában lehetett kimutatni. A további elemzések megmutatták, hogy azon betegek között, akiknek a légúti mintáiban nem találtak kimutatható RNS-t, az összes antitest meghatározásban kimutatható volt ellenanyag, a mintavétel idejétől függően a következő arányban: 1–3. nap 28,6% (2/7), 4–7. nap 53,6% (15/28), 8–14. nap 98,2% (56/57), 15–39. nap 100% (30/30) (S1 táblázat). Az RNS és az összes antitest meghatározásának együttes alkalmazása jelentősen javította a COVID19-páciensek patogéndiagnózisának érzékenységét a betegség különböző szakaszaiban (2. táblázat). 

Az ellenanyagszintek dinamikája a betegség súlyossága és előrehaladása függvényében 

Ahhoz, hogy megbecsüljük az ellenanyagszint dinamikáját a betegség lefolyása függvényében, az ellenanyagszintek relatív kötési jelerősségeit hasonlítottuk az adott mérési küszöbértékhez (S/CO = signal/cutoff). Az ellenanyagok és az RNS longitudinális változásait 9 reprezentatív páciens esetében, akik közül 6 a nem kritikus (2a ábra), 3 pedig a kritikus lefolyású csoportba (2b ábra) tartozik, a 3. ábra mutatja. Az RNS-tesztek első pozitív jelzése 9-ből 7 páciensnél korábban jelent meg, mint az össz antitesté, kivéve a 185. esetet (az össz antitest 2 nappal korábban kimutatható volt, mint az RNS) és a 111. esetet (mindkettő ugyanaznap lett kimutatható). Meg kell jegyezni, hogy az ellenanyagok szintjének emelkedése nem mindig mutatott összefüggést az RNS ürülésével, különösen a 3 kritikus állapotú páciensnél. Ez arra enged következtetni, hogy az ellenanyagok nem feltétlenül elégségesek, hogy eltakarítsák a vírust. A mindegyik érintett pácienst egybefogó elemzés szerint az átlagos ellenanyagszintek a betegség kezdetétől számított 1 hét elteltével jelentős emelkedést mutattak, és folyamatosan emelkedtek a következő két hétben (3a ábra). További elemzések azt valószínűsítik, hogy a 12. nap előtt a kritikus és a nem kritikus állapotú páciensek között nem volt jelentős különbség az összantitest-tesztek átlagos S/CO értékében (3b ábra). Két hét elteltével viszont a kritikus állapotú páciensek jelentősen magasabb össz antitest S/CO értékeket mutattak (p=0,02), mint a nem kritikus betegek, és ez az összefüggés nem volt jelentős sem a IgM, sem az IgG teszteknél (az adatok nincsenek feltüntetve). A további vizsgálódáshoz meghatároztuk ezeknek a mintáknak a relatív összantitest-titerszámát (relatív optikai sűrűségként, rOD, kifejezve) mindegyik minta sorozatos hígításával. Az összantitest-szintek mennyiségi adatai ugyancsak jelentős különbséget (p=0,004) tártak fel a kritikus és a nem kritikus állapotú páciensek között (3c ábra). A multivariáns GEE elemzések alapján az életkor (β = 0,139, p < 0,001), a nem (β = 1,415, p = 0,006) és az összantitest-titerszám (β = 0,336, p = 0,006) voltak azok az önálló tényezők, amelyek döntően meghatározzák a súlyosság alapján történő klinikai besorolást (S2 táblázat). 

Kifejtés 

A jelenlegi adatok igazolták, hogy a COVID19-páciensek széles körében az akut vírusfertőzésre tipikus ellenanyag-reakciók születtek. Ahogy az várható volt, először az össz antitestet mutatták ki, amelyet az IgM és az IgG követett. A szerokonverziós arányszám és az ellenanyagszintek meredeken emelkedtek az első két hétben; a kumulatív szeropozitív arányszám a 11. napon 50%-ot, a 39. napon 100%-ot ért el. Az össz antitest, az IgM és az IgG antitestek szerokonverziója ebben a sorrendben valósult meg (p < 0,05), és a medián szerokonverziós nap a 11., a 12., illetve a 14. volt. A betegség későbbi szakaszában lévő páciensektől származó vérminták hiányában nem tudjuk, meddig maradnak a vérben az antitestek. Az eredményeink igazolták, hogy az összantitest-teszt érzékenysége kiváló az egy hét utáni minták elemzésében. Ugyanakkor már a betegség korai szakaszában, a betegség első hetében is akadtak olyan esetek, ahol a betegeknél nem lehetett kimutatni RNS-t, az összantitest-tesztelés révén mégis ki lehetett szűrni őket. Az RNS- és az ellenanyagtesztek együttes alkalmazása megemelte a vírus kimutatásának a hatékonyságát (p < 0,001). Ezek a megállapítások jelzik, hogy a szerológiai teszt fontos kiegészítője az RNS-észlelésnek a betegség lefolyása során. 

A mai napig a SARS-CoV-2-fertőzés diagnózisának igazolása teljes mértékben a vírus RNS-tesztelésétől függ. Magas analitikai érzékenysége ellenére az RNS-teszt való életbeli teljesítménye nem meggyőző. Sok COVID19-gyanús pácienst több napon keresztül, számos mintával kellett tesztelni, mielőtt megkapták a pozitív igazolást, és a várakozási idő alatt nem biztos, hogy a helyzetüknek megfelelő, hatásos kezelést kaptak, vagy meghozták a szükséges karanténintézkedéseket3. Ezen problémák miatt a SARS-CoV-2-fertőzés időbeni diagnosztizálása az egyik szűk keresztmetszet, amely megakadályozza, hogy érdemi akciókkal enyhítsük a járványkitörés okozta károkat. A tanulmányunk erős bizonyítékokkal szolgált: 1) a SARS-CoV-2-vel fertőzött betegek akut ellenanyagválasza nagyon hasonlít számos más akut vírusfertőzéséhez; 2) a szerológiai tesztelés hathatós eszköz a diagnózis időbeni felállításához; 3) az össz antitest érzékenyebb, mint az IgM és az IgG a SARS-CoV-2-fertőzés kimutatására.  

Ezáltal az ellenanyag-tesztelés életbevágó szerepet játszhat a következő esetekben: 1) COVID19-gyanús páciensnél az első vizit alkalmával, vagy klinikailag egyébként diagnosztizált betegnél, akinél az RNS-tesztelés nem erősítette meg a tüneteket, az ellenanyagok pozitív eredménye révén nagyobb biztonsággal lehet felállítani a COVID19-diagnózist; 2) karanténban lévő egészséges kontaktszemélynél, akit valószínű hordozónak kellene tekinteni, ha ellenanyag-pozitív, az RNS-t gyakrabban kellene tesztelni, és az ő kontaktjait is megfigyelni; 3) RNS által igazolt páciensnél a szeropozitivitás jelzi, hogy elkezdte termelni a specifikus antitesteket. Emellett járványtani kutatásokat lehetne végezni az immunoassay-k használatával. Továbbá fontos szerepet játszhat a lehetséges SARS-CoV-2 vírushordozó állatok keresésében, mert a két antitestet használó szendvics-módszer felülemeli a faji korlátokon. Kevesebb mint három hónap telt el azóta, hogy a SARS-CoV-2 először megtámadta az embereket, és a SARS-CoV-2 elleni antitestek elterjedtsége gyakorlatilag még nulla. Tehát, legalábbis a jelenlegi járványkitörés ideje alatt, amely valószínűleg kitart 2020 májusáig vagy júniusáig, a szeropozitív egyének lehettek korábban fertőzők/fertőzöttek. Az ebben az időszakban kimutatott össz antitestet úgy ítélik meg, hogy inkább IgM-jellegű, azaz a nemrégi fertőzés markere. Az IgM-hez és az IgG-hez képest magasabb érzékenységénél fogva az össz antitest kimutatását sürgősen át kellene ültetni a jelenlegi klinikai és közegészségügyi gyakorlatba. Amennyiben sajnálatos módon a SARS-CoV-2 egy közönséges légúti kórokozóvá válik, amely megmarad az emberek között, mint az influenza, vagy más, kevésbé fertőző koronavírus, ahelyett, hogy teljesen eltűnne, mint a SARS-CoV-1, az akut SARS-CoV-2-fertőzés szerológiai diagnózisa a következő járványos időszakokban jobban fog támaszkodni az IgM kimutatására. Az össz antitestet és az IgG-t fel lehet használni a SARS-CoV-2 fertőzés járványtanának megértésére, és segíthet a páciensek humorális immunitási szintjének a megértésében. Az össz antitest akkor is érzékenyebb marker lesz a fertőzésen még át nem esett közösségben a behurcolt esetek szentinel monitorozása során. 

A diagnosztikai értékén felül tanulmányunk erős pozitív korrelációt talált a klinikai súlyosság és az összantitest-titerszám között a betegség kezdete után két héttel, a COVID19-páciensek körében először. Az eredmények arra engedtek következtetni, hogy a magas összantitest-titerszám a kritikus állapot kockázati tényezője lehet, függetlenül az idős kortól, a férfi nemtől és a kísérőbetegségektől (S2 táblázat). Noha még mindig nem világos, mi a pontos oksági kapcsolat a hormonális válasz és a betegség súlyossága között, az eredmények alapján a magas összantitest-szint esetleg felhasználható alternatív markerként a súlyosabb klinikai prognózishoz. Ezenkívül elképzelhető, hogy ez bizonyíték lehet arra, hogy az ellenanyagoktól függően a betegség fokozódik, amit SARS-CoV-1-betegekben már általánosan kimutattak.11-13 Bárhogyan is legyen, eredményeink előrevetítik, hogy a fertőzés akut szakaszában a SARS-CoV-2-fertőzés elleni antitest szintjének klinikai jelentősége további vizsgálatokat tesz szükségessé. 

Meg kell jegyezni, hogy ennek a tanulmánynak voltak bizonyos korlátai. Először is, a legtöbb páciensnél az RNS-teszteket a felső légúti minták alapján végezték, de a pozitivitási arányszám magasabb lehet alsó légúti minták használata esetén, mint pl. bronchoalveoláris lavage és mély tracheális aspirátumok. Másodszor, az összes pácienst a légúti mintákon végzett pozitív RT-PCR-tesztek alapján választották be a vizsgálatba. Alacsonyabb légúti vírusterheléssel jellemezhető, atipikus páciensek elkerülhették a kutatók figyelmét. Emellett az RT-PCR hatékonysága számos tényezőn múlik, úgy mint a használt PCR assay-k minősége és megbízhatósága, a mintagyűjtés szakszerűsége és a minta típusa. Ráadásul az RT-PCR nem képes megkülönböztetni az aktív, szaporodó vírust és az egyszerű reziduális RNS-t, ami befolyásolhatja az eredményeket. Harmadszor, nem tudjuk felmérni, hogy az ellenanyagok milyen hosszan maradnak meg, mivel a mintákat a betegség akut szakaszában gyűjtötték be. Negyedszer, habár ez a módszer megfelelő specificitással bírt az egészséges emberek körében, az assay-k keresztreaktivitása más koronavírusokra további vizsgálatokat igényel.  

Következtetésképpen, a megállapítások igazolják, hogy az ellenanyagteszteknek fontos diagnosztikai értéke van az RNS-tesztek mellett. Ezek az eredmények erős bizonyítékát adják annak, hogy szükség van a szerológiai ellenanyag assay-k rutinszerű alkalmazására a COVID19-páciensek diagnózisához és klinikai kezeléséhez. 

Jegyzetek 

Elismerések: Elismerjük a Shenzeni Harmadik Népi Kórház összes egészségügyi dolgozójának a munkáját és a hozzájárulását. Őszintén köszönjük a Beijing Wantai Biological Pharmacy Company munkatársai, Shan Qiao, Xue-Rong Jia, Dong Wang és Bao-Liang Jia segítőkész technikai segítségnyújtását.  

Támogatás: Ezt a munkát a Bill & Melinda Gates Alapítvány támogatta. 

Összeférhetetlenségi nyilatkozat A szerzőknél nem áll fenn összeférhetetlenség. 

Hivatkozások 

1    WHO. Coronavirus disease (COVID-2019) situation reports. Feb 21, 2020.https://www.who.int/emergencies/diseases/novel-coronavirus-2019/situation-reports (accessed Feb 21, 2020). 

2    Guan WJ, Ni ZY, Hu Y, et al. Clinical characteristics of 2019 novel coronavirus infection in China. N Engl J Med  DOI: 10.1056/NEJMoa2002032 

3    Wang M, Wu Q, Xu WZ, et al. Clinical diagnosis of 8274 samples with 2019-novel coronavirus in Wuhan. medRxiv 2020; published online Feb 18. DOI:10.1101/2020.02.12.20022327. 

4    Chen NS, Zhou M, Dong X, et al. Epidemiological and clinical characteristics of 99 cases of 2019 novel coronavirus pneumonia in Wuhan, China: a descriptive study. Lancet 2020. published online Jan 29. https://doi.org/10.1016/ S0140-6736(20)30211-7. 

5    Huang CL, Wang YM, Li XW, et al. Clinical features of patients infected with 2019 novel coronavirus in Wuhan, China. Lancet 2020. published online Jan 24. https://doi.org/10.1016/ S0140-6736(20)30183-5. 

6    Wang DW, Hu B, Hu C, et al. Clinical Characteristics of 138 Hospitalized Patients With 2019 Novel Coronavirus-Infected Pneumonia in Wuhan, China. JAMA 2020. published online Feb 7. https://doi.org/ 10.1001/jama.2020.1585. 

7    Wan SX, Yi QJ, Fan SB, et al. Characteristics of lymphocyte subsets and cytokines in peripheral blood of 123 hospitalized patients with 2019 novel coronavirus pneumonia (NCP). medRxiv 2020; published online Feb 12. DOI: 10.1101/2020.02.10.20021832. 

8    Yang Y, Yang M-, Shen CG, et al. Evaluating the accuracy of different respiratory specimens in the laboratory diagnosis and monitoring the viral shedding of 2019-nCoV infections. medRxiv 2020; published online Feb 17. DOI: 10.1101/2020.02.11.20021493. 

9    Chan JF, Yuan SF, Kok KH, et al. A familial cluster of pneumonia associated with the 2019 novel coronavirus indicating person-to-person transmission: a study of a family cluster. Lancet 2020; published online Jan 24. https://doi.org/10.1016/S01406736(20)30154-9. 

10 Zou LR, Ruan F, Huang MX, et al. SARS-CoV-2 viral load in upper respiratory specimens of infected patients. N Engl J Med 2020; published online Feb 19. https://doi.org/ 10.1056/NEJMc2001737. 

11 Peiris JS, Chu CM, Cheng VC et al. Clinical progression and viral load in a community outbreak of coronavirus-associated SARS pneumonia: a prospective study. Lancet. 2003; 361:1767-1772. 

12 Liu L, Wei Q, Lin Q, et al. Anti-spike IgG causes severe acute lung injury by skewing macrophage responses during acute SARS-CoV infection. JCI Insight. 2019; 4:e123158.  

 Összesen Nem kritikus Kritikus 
Esetszám (n) 173 141 32 
Nem, n(%) Férfi  84 (49)  63 (45)  21 (66) 
Nő 89 (51) 78 (55) 11 (34) 
Kor, medián (IQR) 48 (35–61) 41 (33–56) 64 (58–66) 
Járványügyi érintettség (1 hónap) Járt Vuhan városban   116 (67)  92 (65)  24 (75) 
Tisztázatlan, egyéb 57 (33) 49 (35) 8 (25) 
Kísérőbetegségek, n (%) 41 (24) 26 (18) 15 (47) 
Klinikai kimenetel, n (%) Gyógyult  62 (36)  54 (38)  8 (25) 
Még mindig kórházban 109 (63) 89 (62) 22 (69) 
Elhalálozott 2 (1,2) 02 (6,3) 
RNS kimutatása a betegség kezdete után, napok száma, medián(IQR)  4 (3–6) 4 (3–6) 6 (4–10) 
Az első ellenanyagteszthez a mintavétel óta eltelt napok száma, medián (IQR)  7 (5–10) 7 (5–9) 10 (6–16) 
RNS (TS/NS) az érintett első mintában pozitív, n (%)  89 (51)  73 (52)  16 (50) 
negatív, n (%) 65 (38) 55 (39) 10 (31) 
nincs adat, n (%) 19 (11) 13 (9,2) 6 (19) 
rRT-PCR CT, medián (IQR) 29 (25–31) 29 (24–32) 29 (28–31) 
Az ellenanyagra vizsgált minták száma  Mindegyik eseté, medián (IQR)  3 (2–4)  3 (2–4)  4 (3–5) 
Összesen 535 404 131 
1. táblázat A páciensek demográfiai és klinikai jellemzői és COVID19-es kohorszminta ebben a tanulmányban  

Az adatok mediánban (interkvartilis terjedelmek) és esetszámban (%) vannak megjelenítve. TS, toroktörlet; NS, orrtörlet. *A kísérőbetegségek között megtalálható volt: magas vérnyomás (n = 20), szívkoszorúér-betegség (n = 3), krónikus hepatitisz B fertőzés (n = 5), daganatok (n=2), obstruktív alvási apnoé szidróma (n = 1), krónikus bronchitisz (n = 1), vérzsírszint-emelkedés (n=1), veseelégtelenség (n = 1), TBC (gyógyult, n = 1), májelzsírosodás (n = 1). † Az adat a COVID19-pozitivitás igazolása (a légúti minták rRT-PCR vizsgálatával) óta eltelt napok számát jelzi.  Az adatok a betegség kezdete és az ebben a tanulmányban részt vevő páciensek vérplazmájának a szerológiai teszthez történő felhasználása között eltelt napok számát jelzi.  

A betegek felvétele óta eltelt napok száma n RNS  Össz antitest  IgM  IgG  RNS + össz antitest 
n(+) Érzékenység (%, 95%CI) n(+) Érzékenység (%, 95%CI) n(+) Érzékenység (%, 95%CI) n(+) Érzékenység (%, 95%CI) n(+) Érzékenység (%, 95%CI) 
Összesen 173 11267,1 (59,4; 74,1) 161 93,1 (88,2; 96,4) 143 82,7 (76,2; 88) 112 64,7 (57,1; 71,8) 172 99,4 (96,8; 100,0) 
1–7 94 5866,7 (55,7; 76,4) 36 38,3 (28,5; 48,9) 27 28,7 (19,9; 39,0) 18 19,1 (11,8; 28,6) 74 78,7 (69,1; 86,5) 
8–14 135 6754,0 (44,8; 63,0) 121 89,6 (83,2; 94,2) 99 73,3 (65,0; 80,6) 73 54,1 (45,3; 62,7) 131 97,0 (92,6; 99,2) 
15–39 90 2545,5 (32,0; 59,5) 90 100,0 (96,0; 100,0) 83* 94,3 (87,2; 98,1) 7179,8 (69,9; 87,6) 90 100,0 (96,0; 100,0) 
2. táblázat A mintákból az ellenanyagok különböző időben történő kimutatásának teljesítménye a betegek felvétele után 

* Két páciensnek nincs IgM-tesztje a nem megfelelő plazmaminták miatt. # Egy páciensnek nincs IgG-tesztje a nem megfelelő plazmaminták miatt. $ Sorban 7, 11 és 35 páciensen nem végeztek RNS-tesztet a betegség kezdete utáni 1–7., 8–14., illetve a 15–39. napokon.  

17 

Ábramagyarázatok 

ellenanyagválaszok
1. ábra A COVID19-páciensekben a SARS-CoV-2 elleni antitestek szerokonverziójának kumulatív incidenciája betegség kezdete utáni akut szakaszban 

(A) Az össz antitest, az IgM és az IgG szerokonverziójának kumulatív incidenciája az ebben a tanulmányban szerepő 173 páciens körében. A P értékeket a Log-Rank teszt alapján határoztuk meg, hogy összehasonlítsuk a különböző markereket. Az RNS, össz antitest, IgM és IgG érzékenységének profilozása idősorozatok alapján a betegség kezdete óta. A SARS-CoV-2-fertőzés észlelésének hőtérképe az idő (napok) függvényében, egyetlen RNS- vagy ellenanyagteszt elvégzését követően. 

ellenanyagválaszok
2. ábra A vírus-RNS és az ellenanyagok dinamikus profilozása reprezentatív COVID19-páciensekben 9 páciensnél az RNS felső légúti mintákban (orr- és/vagy toroktörlet) és a vérplazmában lévő ellenanyagok (össz antitest, IgG, IgM) szintjének változásának bemutatása. Ezek között az esetek között 6 fő volt normális–közepesen súlyos (A) és 3 fő kritikus állapotban (B). Az ellenanyagtesztek mérési küszöbértéke S/CO=1 (a bal oldali y tengelyen) és az RNS-észlelés értéke CT = 40 (a jobb oldali y tengelyen). Az RNS-negatív minták értéke CT = 45. A kék terület jelöli az ellenanyag szeronegatív zónát, míg a lila terület a kimutathatatlan RNS-zónát. A szaggatott lila vonal jelzi az első pillanatot, amikor kimutathatóvá válik az RNS, a vörös szaggatott vonal pedig az ellenanyag (össz antitest) szerokonverzió első időpontját mutatja.  

ellenanyagválaszok
3. ábra A SARS-CoV-2 elleni antitestek átlagos szintje a COVID19-páciensekben a betegség kezdete óta (A) Az átlagos S/CO érték összehasonlítása az össz antitest, az IgG és az IgM között. Az átlagos S/CO érték (B) és az összantitest-teszt relatív mennyiségi titerjének (C) összehasonlítása kritikus és nem kritikus állapotú páciensek között. Az ellenanyag-kimutatás értékének (S/CO az összantitest-, IgM és IgG-tesztekhez, A és B panelhez) és a minták összantitest-titerjének (rOD, C panelhez) a kezdettől számolt ugyanabban az időpontban mért mediánjait használták a függvény megrajzolásához. A pácienseknek a betegség kezdetétől számított 1–3., 4–6., 7–9., 10–12., 13–15., 16–18., 19–21. és 22–39. napokon vett mintáit gyűjtötték egybe elemzéshez. Négyparaméteres, logisztikai (4PL) görbeillesztést alkalmaztak, hogy bemutassák az ellenanyagok (össz antitest, IgM, IgG) emelkedő trendjét.  

Juanjuan Zhao,1,* Quan Yuan,2,4,* Haiyan Wang,1,* Wei Liu,2,4,* Xuejiao Liao1,*, Yingying Su,2,4,* Xin Wang,Jing Yuan,3 Tingdong Li,2,4 Jinxiu Li,5 Shen Qian1, Congming Hong, 2,4 Fuxiang Wang,3 Yingxia Liu,3,6 Zhaoqin Wang,6 Qing He,6 Zhiyong Li,4 Bin He,2,4 Tianying Zhang,2,4 Yang Fu,7 Shengxiang Ge,2,4, Lei Liu,1,6,, Jun Zhang,2,4, Ningshao Xia,2,4 Zheng Zhang1,6, 

1Institute of Hepatology, National Clinical Research Center for Infectious Disease, Shenzhen Third People’s Hospital, Shenzhen 518112, Guangdong Province, China  

2The State Key Laboratory of Molecular Vaccinology and Molecular Diagnostics, National Institute of Diagnostics and Vaccine Development in Infectious Diseases, Collaborative Innovation Center of Biologic Products, School of Public Health & School of Life Science, Xiamen University, Xiamen 361102, Fujian, China 

3Department for Infectious Diseases, Shenzhen Third People’s Hospital, Shenzhen 518112, Guangdong Province, China 

4School of Public Health, Xiamen University, Xiamen 361102, Fujian, China 

5Department of Critical Care Medicine,Shenzhen Third People’s Hospital, Shenzhen 518112, Guangdong Province, China 

6The Second Affiliated Hospital, School of Medicine, Southern University of Science and Technology, Shenzhen 518112, Guangdong Province, China

7School of Medicine, Southern University of Science and Technology, Shenzhen 518112, Guangdong Province, China

* Dr. Zhao, Dr. Yuan, Dr. Wang, Dr. Liao és Dr. Su hozzájárulása a tanulmány elkészítéséhez egyenlő mértékű. 

Levelező szerzők

Ellenanyagválaszok tünetmentes hordozókban: cikk itt.