Globális válasz a COVID19-re sürgősségi egészségügyi rendszerek és szolgáltatók számára a Nemzetközi Sürgősségi Orvostani Szövetség (IFEM) a sürgősségi osztály (SBO) zsúfoltságával és akadályozott hozzáférésével foglalkozó munkacsoportjától

Eredeti cikk dátuma: 2020. március 26.
Eredeti cikk címe: Global Response to COVID-19 for Emergency Healthcare Systems and Providers: From the IFEM Task Force on ED Crowding and Access Block
Eredeti cikk szerzői: IFEM
Eredeti cikk elérhetősége: https://www.ifem.cc/wp-content/uploads/2020/03/IFEM-COVID19-Press-Release-March-25-1.pdf
Eredeti cikk státusza: sajtóközlemény
Fordító(k): Kapa Noémi
Lektor(ok): dr. Berta Gabriella
Nyelvi lektor(ok): Szemők Ildikó
Szerkesztő(k): Vinkovits Mária

Figyelem! Az oldalon megjelenő cikkek esetenként politikai jellegű megnyilvánulásokat is tartalmazhatnak. Ezek nem tekinthetők a fordítócsoport politikai állásfoglalásának, kizárólag az eredeti cikk írójának véleményét tükrözik. Fordítócsoportunk szigorúan politikamentes, a cikkekben esetlegesen fellelhető politikai tartalommal kapcsolatosan semmiféle felelősséget nem vállal, diskurzust, vitát, bizonyítást vagy cáfolatot nem tesz közzé.

Az oldalon található információk nem helyettesítik a szakemberrel történő személyes konzultációt és kivizsgálást, ezért kérjük, minden esetben forduljon szakorvoshoz!

---

---

2020. március 11-én¹ az Egészségügyi Világszervezet (WHO) világjárvánnyá nyilvánította az új típusú koronavírus-megbetegedést (COVID19). 2020. március 25-ig a vírus 169 országot érintett több mint 450 000 igazolt esettel és 21 000 halottal.^1,2,3   

Ez a sajtóközlemény a Nemzetközi Sürgősségi Orvostani Szövetség (IFEM) azon támogató módszereinek megerősítését célozza, amelyeket azonnal életbe kell léptetni az időszerű és hatékony sürgősségi ellátás – beleértve az azonnali betegfelvételt –, valamint a globális egészségügyi ellátás WHO⁴ által meghatározott integritásának biztosítása érdekében. 

1. Azonnali és határozott intézkedések a COVID19 terjedésének megfékezésére

• Közösségi távolságtartás (több mint 2 méter).
• A szűrővizsgálati eszközök⁵ és a következőkre vonatkozó egyértelmű útmutatások biztosítása:
  • a tünetet mutató egyének önkéntes karanténja,
  • a fertőzésnek kitett egyének otthoni karanténja
  • a frontvonalon dolgozó egészségügyi személyzet munkahelyi karanténja.
• A nagyszámú összejövetelek tiltása (a „nagyszámú” fogalmát régiós szintű irányelvek és a helyi önkormányzatok határozzák meg)⁶, akár a 2 fősnél nagyobb csoportosulások tiltásáig. 
  • A nem alapvető ellátást biztosító helyek bezárása. 
  • A nem alapvető szolgáltatások elérhetőségének megszüntetése.
  • A laboratóriumok és közegészségügyi rendszerek megerősítése annak érdekében, hogy a tesztelés elérhető, a kontaktkutatás és a beteg kapcsolatainak feltérképezése pedig megvalósítható legyen. Hangsúlyozzuk, hogy a fent vázolt közösségi intézkedések különösen fontosak az olyan kevés erőforrással rendelkező területeken, ahol a tesztelés nem érhető el széles körben.

2. A fertőzésnek fokozottan kitett dolgozók részére megfelelő egyéni védőfelszerelés (PPE) vagy megfelelő alternatívák biztosítása

A megfelelő egyéni védőfelszereléseket – beleértve az N95 respirátort, sebészi maszkot, szem- és arcvédőt, köpenyt, kesztyűt és kézfertőtlenítő eszközöket – minden egészségügyi dolgozó számára elérhetővé kell tenni. Ezeket a WHO útmutatása szerint kell használni és a kórházi orvosok számára biztosítani kell a védőfelszerelések fel- és levételének helyes technikájára vonatkozó gyakorlatot, hogy elkerüljük a protokollok akaratlan megsértését. Egyes régiókban elkerülhetetlen az egyénivédőfelszerelés-készletek kimerülése, és szükséges az alábbiakhoz hasonló készletmegőrzési szabályok azonnali bevezetése:

• A sebészi maszk vagy N95 respirátor olyan hosszan történő használata egy műszakon belül, ameddig csak lehetséges (azaz csak akkor cserélni, amikor nedves vagy szennyezett lesz, illetve érzetre csökken a védőképessége).
• Mosható köpeny használata.
• Azon egyéni védőfelszerelések többszöri felhasználása, amelyek biztonsággal tisztíthatók, pl. védőszemüveg, egyes arcpajzsok stb.
• A betegellátó személyzet létszámának korlátozása.
• Telemedicina bevezetése, ahol ez lehetséges.

Nélkülözhetetlen továbbá a mérnökök és respirátor-/maszktervező szakemberek közös munkába történő bevonása olyan védőfelszerelés tervezésére, amelyek a helyi erőforrások felhasználásával is legyárthatók. A jelenleg használt „kendők” vagy „arcsálak” az erőforrások kimerülése esetén sem számítanak biztonságosnak. A maszkok helyettesítésére ki kell választani azokat a speciális anyagokat, amelyek alkalmasak a vírus szűrésére. Ezeknek könnyen hozzáférhetőknek kell lenniük, és úgy kell megjelenniük, hogy könnyen felhasználhatók legyenek az egészségügyi dolgozók védelmére, amíg a védőfelszerelések készleteit újratöltik.  Ezenkívül meg kell határozni az újrafelhasználásra szánt anyagok sterilizálására alkalmazott UV fény vagy mikrohullámú technológia értékét.

3. A veszélyeztetett kórházi orvosok védelme

A súlyos betegség kockázatának kitett, egészségügyi ellátást végző személyeket (pl. 60 év felettiek, társbetegségekkel rendelkezők, immunszupprimáltak) olyan munkaszerződéssel kell alkalmazni, amely korlátozza a kitettségüket, például telemedicinával kapcsolatos feladatokat tartalmaz.⁷  A sürgősségi osztályokra való tekintettel intézményspecifikus személyzetpolitikát kell kidolgozni az egészségügyi ellátást végző személyek demográfiai jellemzői alapján.

4. A közösség veszélyeztetett csoportjainak védelme

Különösen veszélyeztetettek az idősek, a társbetegséggel rendelkezők, a súlyos mentális betegséggel küzdő egyének, a bennszülött csoportok és egyéb olyan személyek, akik mások támogatására szorulnak.  Ilyenek pl. az idősek otthonában lakók, a sűrűn lakott övezetek lakói és a hajléktalanok. Az ilyen személyek, illetve intézmények korai azonosításával a helyi közösség önkéntesei vagy a családtagok telefonos felügyeletet alakíthatnak ki, a kórházi orvosok telemedicina formájában működő segítségével. Mobil látogatások során ezen csoportokat alapvető készletekkel, például élelmiszerrel, gyógyszerekkel stb. lehet ellátni; szükség esetén orvosi vizsgálatra történő elirányítás is megoldható.

5. Kórházi kapacitás megteremtése és megőrzése

Sok országban várható, hogy a kórházi ellátást és intenzív ellátást igénylő betegek számának megugrása túlterheli az aktuális kapacitást, még ott is, ahol jól működik a járvány megfékezése vagy enyhítése, illetve a visszaszorító intézkedések. Azoknak az országoknak, amelyek ezzel a megugrással számolnak, megfelelően fel kell készülniük. Ez jelentheti a következőket:

• az elektív műtétek lemondása,
• a kórházi ellátást nem igénylő betegek átirányítása a járóbeteg-ellátásba és ● a kórházi, valamint intenzív osztályos ágykapacitás növelése. 

A kórházi orvosoknak továbbra is önállóan, az éleslátásukra, az eljárásrendekre és a szakértelmükre támaszkodva kell döntést hozniuk a betegek kórházi felvételéről.

6. A sürgősségi osztály azonnali funkcionális újratervezése

A Nemzetközi Sürgősségi Orvostani Szövetség felismeri azt, hogy a világ különböző helyein található sürgősségi osztályok eltérően fognak reagálni a betegek számának megugrására.⁹ A felkészülésnek a következőkre kell kitérnie:

• Ahol lehetséges, a nagy kockázatú, illetve az alacsony kockázatú COVID19-betegeket ellátó területek és az őket ellátó személyzet különválasztása⁸.
• Jól támogatott telefonos egészségügyi tanácsadás létrehozása, hogy a kis kockázatú betegek ne az SBO-n jelentkezzenek.
• Jó közérzetű vagy enyhe tünetekkel rendelkező, aggódó páciensek COVID19-tesztelése a kórházaktól távol.
• COVID19-státuszfelmérés egy kórházhoz közeli vagy kórházban lévő kijelölt területen, ahol elvégezhető a vizsgálatok korlátozott köre, például mellkasi röntgenfelvételek készítése/elemzése és minimális laborvizsgálat annak megállapítása céljából, hogy szükséges-e a betegfelvétel.
• Egy külön terület fenntartása az SBO-nn kizárólag olyan akut betegségben szenvedő, COVID19-gyanús vagy ismerten COVID19-betegek részére, akiknek újraélesztésre van szükségük.
• Kijelölt COVID19-fekvőbeteg-ellátó és intenzív ellátó egységek.

Előretolt véderőként lehetőség szerint ajánlott az olyan (kórházi felvétel előtti) erőforrások kialakítása, mint például a COVID19-esetek kezelésére szolgáló mentőautók vagy olyan mobil COVID19-csoportok, amelyek idősotthonokban, menhelyeken stb. nyújtanak orvosi ellátást vagy gondozást.¹⁰Az ilyen csapatok a betegek már az illető lakóhelyén történő státuszfelmérése által közreműködnek az SBO terhelésének csökkentésében. Kulcsfontosságú az egészségügyi szakmák és szervezetek (pl. a kórház és a mentőszolgálat) közötti gördülékeny és folyamatos kommunikáció. 

Mivel a világjárvány nem nyilvántartott áldozataivá válhatnak, ezért alapvető fontosságú, hogy most se feledkezzünk meg a nem COVID19-betegek gondozásáról.

7. Az ÖSSZES, egészségügyi ellátásban dolgozó bevetésének megfontolása, beleértve az orvostanhallgatókat is

Ehhez a szervezeteknek meg kell vizsgálniuk a hallgatók és az egészségügyi ellátást végző személyek ismereteit, és a feladataikat ahhoz kell igazítani. Példaként említhetők a következők: 

• A nyugdíjas vagy veszélyeztetett orvosok átirányítása telemedicina végzésére.
• Az oltóanyag rendelkezésre állásakor az alacsonyabb sürgősségi besorolású klinikák, pl. vizsgálati helyek vagy immunizációs központok támogatása orvosi, ápolói, paramedicinális stb. hallgatók bevetésével.
• A nem egészségügyi végzettségű önkéntesek bevetése a közösség veszélyeztetett tagjainak támogatására a kórházak megfelelő kapacitásokkal való segítésére vagy akár magasabb szintű technikai problémák, például az egyéni védőfelszerelés hiányához kapcsolódó kihívások kezelésére stb.

8. Palliatív ellátás

A sürgősségi orvosokat palliatív ellátásra szólítják fel, nem pedig akut beavatkozásra olyan betegek esetében, akiknél kevés a remény a túlélésre. Ezt etikai kereteken belül és az egyén, illetve a családja iránti együttérzéssel kell megvalósítani, miközben meg kell védeni a családtagokat a fertőzéstől.  

Végezetül MINDEN intézménynek prioritásként kell kezelnie az alkalmazottai fizikai és pszichológiai igényeit.¹¹

Az IFEM elismeri azt, hogy a COVID19 egyes országokat fokozottabban érint, mint másokat, és a válaszlépéseket ennek megfelelően kell kialakítani. Az itt javasolt intézkedések értékelése során nem szabad figyelmen kívül hagyni a népesség mentálhigiénéjére, a gazdasági stabilitásra és a hosszú távú stabilitásra gyakorolt hatásokat. ^12-14 Ugyanakkor azokban az országokban, ahol jelentős járvány kialakulásának kockázata áll fenn, meg kell hozni az itt felvázolt azonnali intézkedéseket a vírus hatásainak minimalizálása érdekében. Az IFEM szerepet játszhat a sürgősségi ellátást végző orvosok közötti nemzetközi információcserében és támogatásban. 

Az ezzel a sajtóközleménnyel, illetve a témával kapcsolatos kérdéseikkel, kérjük, forduljanak a következő személyekhez: Eddy Lang (eddy.lang@albertahealthservices.ca), Kim Hansen (hansenke@gmail.com), Arshia Javidan (arshia.javidan@mail.utoronto.ca) vagy Laurie Mazurik (lmazurik@gmail.com).

Hivatkozások

1. Coronavirus Disease (COVID-19) – events as they happen [Internet]. [cited 2020 Mar 20]. Available from: https://www.who.int/emergencies/diseases/novel-coronavirus-2019/events-as-they-happen
2. Johns Hopkins Coronavirus Resource Center [Internet]. Johns Hopkins Coronavirus Resource Center. [cited 2020 Mar 20]. Available from: https://coronavirus.jhu.edu/
3. COVID-19 Epidemiology. Center for Infectious Disease Research and Policy. [cited 2020 Mar 23]. Available from http://www.cidrap.umn.edu/covid-19/epidemiology 
4. Emergency care [Internet]. [cited 2020 Mar 21]. Available from: https://www.who.int/westernpacific/health-topics/emergency-care
5. COVID-19 Self Assessment for Ontarians [Internet]. [cited 2020 Mar 22]. Available from: https://covid-19.ontario.ca/self-assessment
6. CDC. Coronavirus Disease 2019 (COVID-19) – Resources for K-12 Schools and Childcare Programs [Internet]. Centers for Disease Control and Prevention. 2020 [cited 2020 Mar 22]. Available from: https://www.cdc.gov/coronavirus/2019-ncov/community/large-events/index.html
7. Canadian Association of Emergency Physicians. Hospitals to must always provide a safe working environment – especially in a COVID-19 pandemic context. 2020 Mar 11. Available from: https://caep.ca/wp-content/uploads/2020/03/COVID-HHR-Final.pdf
8. NHS England. Clinical guide to the management of emergency department patients during the coronavirus pandemic.  17^t March 2020 Version 1. Available from https://www.england.nhs.uk/coronavirus/wp-content/uploads/sites/52/2020/03/Specialtyguide_ED-and-coronavirus_V1_17-March.pdf
9. Kandel N, Chungong S, Omaar A, Xing J. Health security capacities in the context of COVID-19 outbreak: an analysis of International Health Regulations annual report data from 182 countries. The Lancet [Internet]. 2020 Mar 18 [cited 2020 Mar 21]. Available from: https://www.thelancet.com/journals/lancet/article/PIIS0140-6736(20)30553-5/abstract
10. The World Health Organization. COVID-19 Strategic Preparedness and Response Plan. 2020 Feb 12. Available from: https://www.who.int/docs/default-source/coronaviruse/covid-19-sprp-unctguidelines.pdf
11. World Health Organisation. Mental Health and Psychosocial Considerations During COVID-19 Outbreak. 12 March 2020 [cited Mar 22 2020]. Available from. https://www.who.int/docs/default-source/coronaviruse/mental-health-considerations.pdf
12. Wilder-Smith A, Freedman DO. Isolation, quarantine, social distancing and community containment: pivotal role for old-style public health measures in the novel coronavirus (2019-nCoV) outbreak. J Travel Med [Internet]. 2020 Mar 13 [cited 2020 Mar 20];27(2). Available from:https://academic.oup.com/jtm/article/27/2/taaa020/5735321
13. Hawryluck L, Gold WL, Robinson S, Pogorski S, Galea S, Styra R. SARS Control and Psychological Effects of Quarantine, Toronto, Canada. Emerg Infect Dis. 2004 Jul;10(7):1206–12. 
14. Brooks SK, Webster RK, Smith LE, Woodland L, Wessely S, Greenberg N, et al. The psychological  impact of quarantine and how to reduce it: rapid review of the evidence. The Lancet. 2020 Mar 14;395(10227):912–20.