New York City kutatói azt remélik, hogy az antitestben gazdag vérplazmának (orvosi nyelvben: rekonvaleszcens plazma) köszönhetően a fertőzöttek elkerülhetik az intenzív osztályos kezelést.

Az eredeti cikk szerzője: Amy Maxmen
Megjelent: Nature 580, 16-17 (2020) doi: 10.1038/d41586-020-00895-8
Fordító: Bojtor Dorottya
Lektor: dr. Benedek-Kováts Emese

A REKONVALESZCENS PLAZMA JELENTŐSÉGE
A new york-i kórházakat elárasztották a koronavírus fertőzöttek. Credit: Misha Friedman/Getty

New York város kórházaiban arra készülnek, hogy a gyógyult COVID-19 páciensek vérét a betegség lehetséges ellenszereként használják. Több évszázados módszer a fertőzésből kigyógyult emberek antitesttel teli vérét beadni a betegeknek. Azt remélik a kutatók, hogy ezzel a módszerrel a metropolisz, ami jelenleg a járvány epicentruma az Egyesült Államokban, elkerülheti azt, hogy Olaszország sorsára jusson. Olaszországban jelenleg annyira tele vannak az intenzív osztályok, hogy az orvosok kénytelenek megtagadni a lélegeztetőgépet egyes betegektől.

Az amerikai kutatók törekvéseiket olyan kínai vizsgálatokra alapozzák, amelyek gyógyult COVID-19 páciensek plazmájával (rekonvaleszcens plazma) kísérleteztek. A plazma olyan vérfrakció, amely antitesteket tartalmaz, de vörösvértesteket nem. Ezeknek a vizsgálatoknak eddig csak előzetes eredményei vannak. A rekonvaleszcens plazmával végzett terápia szerény sikereket ért el a legutóbbi súlyos akut respiratorikus szindróma (SARS) és az ebola járvány során, de az amerikai kutatók remélik, hogy növelhetik a kezelés értékét, amennyiben antitesttel teli vérmintákat választanak és azoknak a betegeknek adják, akiknek nagy valószínűséggel hatásos lesz.

A legfőbb előnye a rekonvaleszcens plazma alapú terápiának az, hogy azonnal elérhető, míg a gyógyszerek és oltóanyagok kifejlesztése hónapokat vagy akár éveket is igénybe vehet. A vér befecskendezése ilyen formában meglehetősen biztonságos, feltéve, hogy a levett vért alaposan megvizsgálják a vírusok és egyéb fertőzések kiszűrése érdekében. A plazma használatát támogató tudósok átmeneti megoldásként akarják használni ezt a módszert, hogy a kórházak győzzék a munkát és a súlyos fertőzéseket kordában tartsák, amelyek így nem fogják egy cunami erejével elsodorni az egészségügyet.

 “Valóságos logisztikai siker minden olyan eset, amikor egy páciens nem kerül az intenzív osztályra, mivel közlekedési dugó van a kórházakban..” mondta Michael Joyner a Mayo Klinika (Minnesota, Rochester) aneszteziológusa és fiziológusa. “El kell fogadtatnunk ezt a módszert, amilyen hamar csak lehet, és imádkozzunk, hogy New York-ot és a nyugati partot nem söpri el a betegek áradata.”

Andrew Cuomo, New York állam kormányzója március 23-án bejelentette, hogy a rekonvaleszcens plazmával végzett terápiát hívják segítségül az államban kialakult járvány helyzethez. Több mint 25.000 fertőzött van és eddig 210 emberéletet követelt a járvány. “Úgy gondoljuk, hogy ez a módszer ígéretesnek tűnik.” mondta a kormányzó. A kutatók erőfeszítéseinek köszönhetően, az Egyesült Államok Élelmiszer- és Gyógyszerfelügyeleti Hatósága (FDA) ma bejelentette, hogy engedélyezi a plazma sürgősségi alkalmazását azon betegek körében, akiknek erre szüksége van. Joyner elmondta, hogy két new yorki kórház is (Mount Sinai és az Albert Einstein Orvostudományi Egyetem) reménykedik abban, hogy már jövő héten kezelhetik a betegeket a koronavírusfertőzésből felépült páciensek plazmájával.

A kutatók remélik, hogy az első körben történő alkalmazás után a módszert azok számára is elérhetővé teszik, akik a legnagyobb eséllyel fertőződhetnek meg, például a nővéreknek és az orvosoknak. Számukra ez a megbetegedés elkerülését jelentheti, így továbbra is dolgozhatnak a kórházakban, ahol most minden segítségre szükség van!

Mindemellett az egyetemi kórházak szerte az Egyesült Államokban placebo-kontrollos klinikai vizsgálatokat terveznek, hogy valós bizonyítékokat szerezhessenek a kezelés hatékonyságáról. Az egész világ kíváncsi az eredményre, hiszen a gyógyszerekkel ellentétben a gyógyult páciensek vére meglehetősen olcsó és bármely járvány sújtotta ország számára elérhető.

Tudósok összefogása

Arturo Casadevall a Johns Hopkins Egyetem (Baltimore, Maryland) immunológusa már január vége óta küzd azért, hogy a COVID-19 kezelésében felhasználhassák a gyógyult páciensek vérét, tekintettel arra, hogy a vírus átterjedt más országokra is és egy bombabiztos kezelési módszer sem volt még látóhatáron. A tudósok ezt a módszert “passzív antitest terápiaként” emlegetik, mert a páciens külső forrásból kapja meg az antitestet, ahelyett, hogy immunválaszként saját maga termelné, ahogy oltás beadása esetén történne.

Ezt a módszert már az 1890-es években ismerték. Az egyik legnagyobb esettanulmány az 1918-as H1N1 influenza világjárvány alkalmával készült. Több mint 1700 beteg kapott vérszérumot a gyógyult páciensektől, a tanulmány körülményei azonban nem egyeznek meg a jelenlegi helyzettel, így nehezen vonhatóak le következtetések1.

Hong Kongban a 2002-03-as SARS járvány idején egy 80 fős vizsgálatot végeztek el rekonvaleszcens szérummal. Megfigyelték, hogy azok a betegek, akik a tünetek megjelenését követő 2 héten belül kezelésben részesültek, nagyobb eséllyel mehettek haza a kórházból, mint azok, akik nem részesültek kezelésben. A gyógyult páciensek vérével történő kezelést pedig legalább két ebola járvány során alkalmazták Afrikában némi sikerrel. Egy 1995-ös tanulmány szerint a Kongói Köztársaságban a betegek többségén segített a transzfúziós kezelés, de a vizsgálatban kevesen vettek részt és az nem placebo-kontrollos volt. 2015-ben elvégeztek egy vizsgálatot a Guineai Köztársaságban, amelynek az eredményei nem voltak meggyőzőek, de nem is vizsgálták a plazmát magas antitestszint irányában. Casadevall szerint maga a módszer hatékonyabb, ha a kutatók csak olyan résztvevőket választanak, akik a halálos kór kezdeti stádiumában vannak és így nagyobb a valószínűsége annak, hogy ez a kezelés hasznukra válik.

Egy koronavírusfertőzésből felépült páciens vérplazmát ad a kínai Zoupingben. Credit: AFP/Getty

Casadevall elképzelését a Wall Street Journal február 27-én megjelent vezércikke is támogatja. A cikk a rekonvaleszcens szérum használatát sürgeti, mivel a gyógyszer és az oltóanyag kifejlesztése túl sok időt venne igénybe. “Tudtam, hogy ha az újságok hasábjain jelenik meg az elképzelésem, az emberek reagálni fognak, ezzel szemben, ha egy tudományos folyóiratban jelentetem meg, nem biztos, hogy ugyanezt a reakciót érem el.” – mondta el Casadevall.

Casadevall egy tucat, különböző tudományos szegmensben dolgozó kollégájának küldte el a cikket és sokuk lelkesen csatlakozott törekvéseihez. Joyner volt az egyikük. Számos intézetből különböző tudományos területeken dolgozó, körülbelül 100   össze. A virológusok olyan vizsgálatokat kezdtek el keresni, amelyek kimutatják, hogy egy ember vére tartalmaz-e koronavírus-ellenes antitesteket. A klinikai vizsgálatok szakértői arra próbáltak megoldást találni, hogy mi alapján azonosítsák és válogassák be a jelölteket. A statisztikusok adattárakat hoztak létre. Végül, hogy megkapják a szabályozási jóváhagyást, a csoport az intézmények etikai bizottságai és az FDA számára szükséges dokumentumokat nyújtotta be.

Bíztató jelek

A törekvéseik eredményesek voltak. Az FDA minősítése szerint a rekonvaleszcens plazma jelenleg “vizsgálati stádiumban lévő új gyógyszer” a koronavírus elleni küzdelemben. A tudósoknak így lehetőségük van javaslatot benyújtani a terápia klinikai vizsgálat keretei között történő tesztelésére, illetve az orvosok jószívvel használhatják a súlyos vagy életveszélyes állapotú COVID-19  betegeken, akkor is, ha még nem engedélyezték a terápiát.

“Ez egy jó kezdet” – mondta Joyner. Az orvosok eldönthetik, hogy azon pácienseknek ajánlják a kezelést, akiknél nagyon előrehaladott a betegség, vagy – ahogyan azt ő és a többi kutató is javasolja – azoknak, akik előreláthatólag afelé tartanak. Joyner elmondta, hogy a kórházak dokumentálni fogják az eseteket, így az FDA látni fogja, hogy melyik megközelítés működik a legjobban.

A kutatók további három protokoll javaslatot nyújtottak be az FDA-nak a rekonvaleszcens plazma placebo-kontrollos vizsgálatával kapcsolatban. Remélik, hogy ezeknek a vizsgálatoknak a Johns Hopkins Klinikához, a Mayo Klinikához és a st. louis-i Washington Egyetemhez tartozó kórházak adnak majd otthont, de más egyetemek is csatlakozhatnak.

Jövőbeli irányok

Nem az Egyesült Államokban kísérleteznek először rekonvaleszcens plazmával. Február elején Kínában, ahonnan a koronavírus elindult tavaly év végén, számos plazma használatával kapcsolatos kutatást indítottak. A kutatók egyelőre még nem számoltak be a vizsgálatok jelenlegi állásáról és az eredményekről. Liang Yu, a kínai Zhejiansgi Orvosi Egyetem fertőző betegségek szakértője elmondta a Nature szakfolyóiratnak, hogy egy előzetes vizsgálat során az orvosok 13 kritikus állapotú COVID-19 páciensnek adtak rekonvaleszcens plazmát. A szakértő elmondása szerint pár nap múlva a vírus már nem volt jelen a páciensek szervezetében, ami arra utal, hogy az antitestek legyőzték a vírust, de hozzátette, hogy az állapotuk ennek ellenére folyamatosan romlott. Ez arra enged következtetni, hogy a betegség túl előrehaladott fázisban volt ahhoz, hogy ez a kezelés hatásos legyen. A legtöbb páciens több mint két hete beteg volt.

A három javasolt vizsgálat egyikében az Albert Einstein Orvostudományi Egyetem fertőző betegségek szakértője, Liise-anne Pirofski tervei szerint a pácienseknek a betegség korai stádiumában adják be a plazmát és megfigyelik, hogy milyen arányban kerülnek kritikus állapotba. Egy másik vizsgálatba a súlyos eseteket válogatják be. A harmadik vizsgálat azt próbálja kideríteni, hogy a plazmának van-e preventív hatása az igazoltan COVID-19 betegekkel szoros kapcsolatba kerülő személyeknél. Megvizsgálják azt, hogy azok az emberek, akik megkapták a plazmát milyen eséllyel lesznek betegek, azokhoz képest, akiknél hasonlóan fennállt a vírusfertőzés lehetősége, de nem részesültek ebben a kezelésben Pirofski szerint egy hónap alatt mérhető eredményekkel szolgálhatnak. “A hatékonysági adatokat nagyon-nagyon gyorsan be tudjuk szerezni.”

Elképzelhető, hogy a rekonvaleszcens szérumot még idén modern terápiákkal fogják helyettesíteni, még akkor is, ha jól működik a kezelés. A kutató csoportok és a biotechnológiai cégek most a koronavírus-ellenes antitesteket azonosítják, hogy a tervek szerint ezeket pontos gyógyszerészeti formulákká alakítsák. “A biotechnológiai izolált antitestekkel száll be a harcba, amelyeket tesztelni fognak, majd gyógyszereket és oltóanyagokat fognak fejleszteni belőlük, de ez időigényes folyamat.”- mondta Joyner.

Pirofskit a jelenlegi járvány bizonyos szempontból a HIV járvány kezdetére emlékezteti, amit még fiatal orvosként élt át az 1980-as években. “Múlt héten rezidensekkel találkoztam és annyira félnek a betegségtől, nincs megfelelő védőfelszerelésük és vagy megbetegszenek, vagy attól tartanak, hogy megbetegednek.” mondta a fertőző betegségek szakértője. Örömmel fogadnak olyan eszközöket, amelyekkel védekezni tudnak a fertőzéssel szemben.

Amióta Pirofski csatlakozott a plazmakezelést támogatókhoz, a terápiának egy másik aspektusa is elkezdte érdekelni. A cégektől vásárolt gyógyszerészeti termékekkel ellentétben, ezt a kezelést a fertőzött emberek hozták létre. “Naponta több e-mailt is kapok olyan emberektől, akik elmesélik, hogy kigyógyultak a betegségből és most szeretnének másokon segíteni.” – majd hozzátette. – “Ezek az emberek azért kelnek fel reggelente, hogy befáradjanak hozzánk és segítsenek nekünk.”

Nature 580, 16-17 (2020)

doi: 10.1038/d41586-020-00895-8

Referenciák:

  1. Casadevall, A. and Pirofski, L. J. Clin. Invest. https://doi.org/10.1172/JCI138003 (2020).
  2. Cheng Y. et al. Eur. J. Clin. Microbiol. Infect. Dis. 1, 44–46 (2005).
  3. Mupapa, K. et al. J. Infect. Dis. 17, S18–S23 (1999).
  4. Van Griensven, J. et al. N. Engl. J. Med. 374, 33–42 (2015).