„Immunitási útlevél” a COVID19-cel kapcsolatban

Eredeti cikk dátuma: 2020. április 24.
Eredeti cikk címe: Immunity passports in the context of COVID-19
Eredeti cikk szerzői: WHO
Eredeti cikk elérhetősége: https://www.who.int/news-room/commentaries/detail/immunity-passports-in-the-context-of-covid-19
Eredeti cikk státusza:
Fordító(k): dr. Serly Julianna
Lektor(ok): dr. Berta Gabriella
Nyelvi lektor(ok): Katherine Poll
Szerkesztő(k): Novák Zsuzsanna

Figyelem! Az oldalon megjelenő cikkek esetenként politikai jellegű megnyilvánulásokat is tartalmazhatnak. Ezek nem tekinthetők a fordítócsoport politikai állásfoglalásának, kizárólag az eredeti cikk írójának véleményét tükrözik. Fordítócsoportunk szigorúan politikamentes, a cikkekben esetlegesen fellelhető politikai tartalommal kapcsolatosan semmiféle felelősséget nem vállal, diskurzust, vitát, bizonyítást vagy cáfolatot nem tesz közzé.

Az oldalon található információk nem helyettesítik a szakemberrel történő személyes konzultációt és kivizsgálást, ezért kérjük, minden esetben forduljon szakorvoshoz!

Rövid tudományos jelentés

A WHO közzétett egy útmutatót a közegészségügyi feladatok és a társadalmi intézkedések szabályozásával kapcsolatban a COVID19 következő fázisakor felmerülő kérdésekre¹. Néhány kormányzat azt javasolja, hogy a COVID19 betegséget okozó SARS-CoV-2 elleni antitestek kimutatása szolgáljon „immunitási útlevélként” vagy „kockázatmentességi igazolásként”, ami lehetővé tenné az egyéni utazást és a visszatérést a munkába, mivel feltételezhetően védettek az újrafertőződés ellen. Jelenleg nincs bizonyíték rá, hogy a COVID19-ből meggyógyult emberek, akiknek ellenanyagai is vannak, védettek lennének az ismételt fertőzés ellen.

A COVID19-re specifikus ellenanyagok mérése

Az immunitás kialakulása természetes fertőződés során egy patogén ágens ellen  többlépcsős folyamat, ami legalább 1-2 hétig tart.

A szervezet a vírusfertőzésre azonnal, nem specifikus, veleszületett immunválasszal reagál, amelyben a makrofágok, a neutrofilek és a dendritikus sejtek lelassítják a vírusprogressziót, és időnként a tünetek kialakulását is megelőzhetik. Ezt a nem specifikus választ az adaptív válasz követi, amely során a szervezet specifikus, az adott vírushoz kötődő ellenanyagokat kezd termelni. Ezek az antitestek fehérjék, és immunglobulinoknak nevezik őket. A szervezet olyan T-sejteket is gyárt, amelyek felismerik, és eltávolítják a többi, vírussal fertőzött sejtet. Ezt hívják sejtes immunitásnak. Ez a kombinált, adaptív válasz megtisztíthatja a szervezetet a vírustól, és ha a válasz elég erős, akkor megakadályozhatja, hogy súlyos betegség alakuljon ki, vagy az egyén újrafertőződhessen ugyanazzal a vírussal. Ezt a folyamatot gyakran a vérben található antitestek jelenlétével mérik.

A WHO továbbra is folytatja a bizonyítékok felülvizsgálatát a SARS-CoV-2 fertőzésre adott ellenanyag-válaszokkal kapcsolatban^2-17. A legtöbb tanulmány szerint azok, akik felépültek a fertőzésből, rendelkeznek a vírus elleni antitestekkel. Ezek közül az emberek közül azonban néhány vérében nagyon alacsony a neutralizáló ellenanyag szintje⁴, ami azt veti fel, hogy a sejtes immunitás alapvető szerepet tölthet be a felépülésben. 2020. április 24-ig egyetlen embereken folytatott vizsgálat sem foglalkozott vele, hogy a SARS-CoV-2 elleni antitestek jelenléte segíti-e az immunrendszert a következő fertőzés megelőzésében.

A laboratóriumi tesztek, amelyek a SARS-CoV-2 elleni antitesteket mutatják ki emberben, gyorsdiagnosztikai teszteket is tartalmaznak, amelyek további validációt igényelnek a pontosságukat és a megbízhatóságukat illetően. A pontatlan immundiagnosztikai tesztek két módon is hibásan kategorizálhatják az embereket. Az első, ha hibásan negatívként jelölik azokat, akik megfertőződtek, a második, ha azokat jelölik meg hibásan pozitívként, akik nem fertőződtek meg.

Mindkét fajta hiba súlyos következményekkel járhat, és hátráltatja a hatékony intézkedéseket a fertőzés kordában tartására. Ezeknek a teszteknek tudniuk kell különbséget tenni a múltban lezajlott SARS-CoV-2 fertőzés és a hat másik fajta koronavírus okozta fertőzés között, amit még ismerünk. Ezek közül az ismert koronavírusok közül négy közönséges megfázást okoz, és széles körben elterjedt. A maradék kettő közül az egyik a közel-keleti légzőszervi tünetegyüttest (MERS), a másik a súlyos akut légzőszervi szindrómát (SARS) okozza. Azok, akik e koronavírusok közül bármelyikkel korábban megfertőződtek, termelhetnek olyan ellenanyagokat, amelyek keresztreakciót adnak a SARS-CoV-2 ellen termelt ellenanyagokra végzett teszteken.

Sok ország kezdte most el a SARS-CoV-2 ellenanyagokra a tesztelést populációs szinten vagy specifikus csoportokban, például az egészségügyi dolgozóknál, az ismert esetek közeli kontaktjainál, vagy a betegekkkel egy háztartásban élőknél²¹. A WHO támogatja ezeket a vizsgálatokat, mivel meghatározó szerepük van a fertőzés terjedésének és a kapcsolódó rizikófaktorok megértésében.  Ezek a vizsgálatok adatokat szolgálhtatnak arra, hogy az emberek hány százaléka rendelkezik a SARS-CoV-2 ellen kimutatható antitestekkel, de a legtöbb teszt nem alakalmas annak eldöntésére, hogy az adott emberek immunisak-e a másodlagos fertőződéssel szemben.

Egyéb megfontolások

A világjárvány mostani pontján nem áll rendelkezésre elegendő bizonyíték az ellenanyag-irányította immunitás hatékonyságára ahhoz, hogy garantálni lehessen az „immunitási útlevél” vagy a „kockázatmentességi igazolás” megbízhatóságát. Azok, akik feltételezésük szerint immunisak a második fertőzésre, mivel pozitív teszteredményt kaptak, figyelmen kívül hagyhatják a közegészségügyi intézkedéseket. Az ilyen igazolások ezért fokozhatják a fertőzés további átvitelének kockázatát. Amint elérhetővé válnak újabb bizonyítékok, a WHO frissíteni fogja ezt a rövid tudományos jelentést.

A WHO továbbra is szorosan követi a helyzet bármilyen változását, amely hatással lehet erre az átmeneti útmutatóra. Ha bármelyik tényező megváltozik, a WHO frissítést fog kiadni. Ez a rövid tudományos jelentés 1 évvel a publikálás után érvényét veszti. 

Irodalomjegyzék

1. Considerations in adjusting public health and social measures in the context of COVID-19. https://www.who.int/emergencies/diseases/novel-coronavirus-2019/technical-guidance/critical-preparedness-readiness-and-response-actions-for-covid-19 
2. Wölfel R, Corman VM, Guggemos W, et al. Virological assessment of hospitalized patients with COVID-2019. Nature 2020. 
3. To KK, Tsang OT, Leung WS, et al. Temporal profiles of viral load in posterior oropharyngeal saliva samples and serum antibody responses during infection by SARS-CoV-2: an observational cohort study. Lancet Infect Dis. 2020 Mar 23. pii: S1473-3099(20)30196-1. doi: 10.1016/S1473-3099(20)30196-1. 
4. Wu F, Wang A, Liu M, et al. Neutralizing antibody responses to SARS-CoV-2 in a COVID-19 recovered patient cohort and their implications. medRxiv 2020: 2020.03.30.20047365. 
5. Ju B, Zhang Q, Ge X, et al. Potent human neutralizing antibodies elicited by SARS-CoV-2 infection. Biorxiv 2020: 2020.03.21.990770. 
6. Poh CM, Carissimo G, Wang B, et al. Potent neutralizing antibodies in the sera of convalescent COVID-19 patients are directed against conserved linear epitopes on the SARS-CoV-2 spike protein. Biorxiv 2020: 2020.03.30.015461. 
7. Zhang W, Du R, Li B, Zheng X, et al. Molecular and serological investigation of 2019-nCoV infected patients: implication of multiple shedding routes. Emerg Microbes Infect. 2020 Feb 17; 9(1):386-389. doi: 10.1080/22221751.2020.1729071. 
8. Grzelak L, Temmam L, Planchais C, et al. SARS-CoV-2 serological analysis of COVID-19 hospitalized patients, pauci-symptomatic individuals and blood donors. medRxiv 2020 (submitted 17 April 2020). 
9. Amanat F, Nguyen T, Chromikova V, et al. A serological assay to detect SARS-CoV-2 seroconversion in humans. medRxiv 2020: 2020.03.17.20037713. 
10. Okba NMA, Müller MA, Li W, et al. Severe acute respiratory syndrome coronavirus 2−specific antibody responses in coronavirus disease 2019 patients. Emerg Infect Dis. 2020 doi: 10.3201/eid2607.200841 
11. Zhao J, Yuan Q, Wang H, et al. Antibody responses to SARS-CoV-2 in patients of novel coronavirus disease 2019. Clin Infect Dis. 2020 doi: 10.1093/cid/ciaa344 
12. Guo L, Ren L, Yang S, et al. Profiling Early Humoral Response to Diagnose Novel Coronavirus Disease (COVID-19). Clin Infect Dis. 2020 Mar 21. doi: 10.1093/cid/ciaa310. 
13. Liu Y, Liu Y, Diao B, Ren Feifei, et al. Diagnostic indexes of a rapid IgG/IgM combined antibody test for SARS-CoV-2. medRxiv 2020; doi: 10.1101/2020.03.26.20044883 
14. Zhang P, Gao Q, Wang T, Ke Y, et al. Evaluation of recombinant nucleocapsid and spie protein serological diagnosis of novel coronavirus disease 2019 (COVID-19). medRxiv. 2020; doi: 10.1101/2020.03.17.20036954 
15. Pan Y, Li X, Yang G, Fan J, et al. Serological immunochromatographic approach in diagnosis with SARS-CoV-2 infected COVID-19 patients. medRxiv. 2020; doi: 10.1101/2020.03.13.20035428 
16. Li Z, Yi Y, Luo X, Xion N, et al. Development and clinical application of a rapid IgM-IgG combined antibody test for SARS-CoV-2 infection diagnosis. J Med Virol. 2020 Feb 27. doi: 10.1002/jmv.25727. 
17. Li R, Pei S, Chen B, et al. Substantial undocumented infection facilitates the rapid dissemination of novel coronavirus (SARS-CoV2). Science 2020. 
18. Lou B, Li T, Zheng S, Su Y, Li Z, Liu W, et al. Serology characteristics of SARS-CoV-2 infection since the exposure and post symptoms onset. medRxiv 2020; doi: 10.1101/2020.03.23.20041707 
19. Lin D, Liu L, Zhang M, Hu Y, et al. Evaluation of serological tests in the diagnosis of 2019 novel coronavirus (SARS-CoV-2) infections during the COVID-19 outbreak. medRxiv 2020. doi: 10.1101/2020.03.27.20045153 
20. Liu W, Liu L, Kou G, Zheng Y, et al. Evaluation of nucleocapsid and spike protein-based ELISAs for detecting antibodies against SARS-CoV-2. medxriv [Internet]. 2020; Available from: https://doi.org/10.1101/2020.03.16.20035014 medRxiv preprint 
21. Unity Studies: Early Investigation Protocols https://www.who.int/emergencies/diseases/novel-coronavirus-2019/technical-guidance/early-investigations 

További információk a nyilvánossággal kapcsolatban itt.