Eredeti cikk dátuma: 2020. április 23.
Eredeti cikk címe: SARS-CoV-2 kann das gefürchtete Guillain-Barré-Syndrom auslösen
Eredeti cikk szerzői: Prof. Dr. med. Hans-Christoph Diener
Eredeti cikk elérhetősége: https://www.dgn.org/presse/pressemitteilungen/60-pressemitteilung-2019/3952-sars-cov-2-kann-das-gefuerchtete-guillain-barre-syndrom-ausloesen
Eredeti cikk státusza:
Fordító(k): Lehoczki-Bárány Réka
Lektor(ok): Dr. Chahlaoui Eszter
Nyelvi lektor(ok): Kovács László
Szerkesztő(k): Lehoczki-Bárány Réka

Figyelem! Az oldalon megjelenő cikkek esetenként politikai jellegű megnyilvánulásokat is tartalmazhatnak. Ezek nem tekinthetők a fordítócsoport politikai állásfoglalásának, kizárólag az eredeti cikk írójának véleményét tükrözik. Fordítócsoportunk szigorúan politikamentes, a cikkekben esetlegesen fellelhető politikai tartalommal kapcsolatosan semmiféle felelősséget nem vállal, diskurzust, vitát, bizonyítást vagy cáfolatot nem tesz közzé.

Az oldalon található információk nem helyettesítik a szakemberrel történő személyes konzultációt és kivizsgálást, ezért kérjük, minden esetben forduljon szakorvoshoz!



2020. április 23. – Április elején vetették fel első alkalommal a „Lancet Neurology” folyóiratban a SARS-CoV-2-asszociált Guillain-Barré-szindróma (GBS) lehetőségét[1]. Nem sokkal később két további publikáció is megjelent Európában, amelyek GBS-t, illetve egy GBS-variánst ír le a COVID19-betegeknél [2, 3]. A GBS rendszerint valamilyen fertőzés következménye, például bakteriális bélfertőzés vagy citomegalovírus-fertőzés után alakul ki.

A SARS-CoV-2 a rettegett Guillan-Barré-szindrómát is kiválthatja

Most már a SARS-CoV-2 is csatlakozik a GBS-t okozó kórokozók sorához. E kórokozó egyik sajátossága, hogy míg a fertőzéssel összefüggő GBS kialakulása rendszerint 2-4 hetet vesz igénybe, a SARS-CoV-2 esetén csupán 5-10 nap is elég ahhoz, hogy súlyos neurológiai komplikációk jelentkezzenek.

A Guillain-Barré-szindróma (GBS) egy súlyos neurológiai kórkép. Rendszerint a fertőzések következtében túlzott autoimmun reakción keresztül a perifériás idegek myelin rétege oly mértékben károsodik, hogy az idegrostok semmilyen ingert nem képesek közvetíteni. A GBS esetén gyakran kimutathatók az idegsejtmembránok építőelemei (gangliozodok) ellen kialakult ellenanyagok a vérben. A következmény bénulás (parézis), amely többnyire kétoldali, mindkét lábat, majd utána a kezeket és az arcot érinti. Egyes betegeknél akár a légzőizomzat is oly mértékben károsodhat, hogy lélegeztetésre szorulnak. Az érintettek vagy nagy dózisú intravénás immunglobulin terápiát kapnak vagy plazmaferezist végeznek rajtuk, egy extrakorporális vértisztítási eljárást, amelynek során kiszűrik a betegséget kiváltó autoantitesteket. Gyakran hetekig eltarthat a tünetek enyhüléséig, egyes esetekben azonban maradandó neurológiai károsodás is történhet.

Ismeretes, hogy nagyjából az összes GBS eset háromnegyede fertőzés következtében alakul ki, legyen ez a Campylobacter jejuni által kiváltott bakteriális bélgyulladás vagy a citomegalovírus ill. más vírusok által kiváltott légúti fertőzés. Most először adtak hírt SARS-CoV-2-vel összefüggő GBS-esetekről.

Az első feltételezett SARS-CoV-2-vel összefüggő GBS-esetet[1] egy 61 éves kínai nőnél jelentették, akit alsóvégtag-bénulással vettek fel a klinikára, noha nem volt légúti panasza, láza vagy hasmenése. A következő három napban a bénulás tovább terjedt, amelyet intravénás immunglobulin terápiával kezeltek. A nyolcadik napon a beteg köhögni kezdett és belázasodott, a mellkasi pedig CT vírusos tüdőgyulladásra utaló jeleket mutatott. A SARS-CoV-19 torokleoltás pozitív lett. A szerzők felvetették a SARS-CoV-2-vel összefüggő GBS lehetőségét, de mivel a COVID19-re jellemző klasszikus légzőszervi tünetek egy héttel a GBS kezdete után jelentkeztek, számolni kell annak a lehetőségével is, hogy a két megbetegedés csak véletlen egybeesés volt.

Két héttel később azonban már sorozatban öt olasz betegnél SARS-CoV-2-vel összefüggő GBS-t ismertettek [2]. 1000–1200 COVID19-betegből ötnél jelentették, hogy 5-10 nappal a COVID19 tüneteinek megjelenése után GBS-tünetek jelentkeztek, hármat közülük géppel kellett lélegeztetni. A tanulmány azonban nem tudott állást foglalni abban, hogy a lélegeztetésre a GBS vagy a légúti fertőzés miatt volt szükség.

Egy harmadik értekezés [3] Madridból két COVID19-beteg esettanulmányát mutatta be, akiknél a GBS egyik variánsa, a Miller Fisher-szindróma (MFS) jelentkezett. A szérumban MFS-t kiváltó gangliozid antitestek voltak kimutathatók, és mindkét beteg torokleoltása SARS-CoV-2-pozitív lett.

Jellemzően a klasszikus GBS vagy MFS tünetek a fertőzést követő 10. naptól négy hétig tartó időszakban jelentkeznek, általában akkor, amikor a beteg már felépült a vírusfertőzésből. A SARS-CoV-2-fertőzés esetében az intervallum egyértelműen rövidebb. Minden eddig jelentett páciensnél már 5-10 nappal a COVID19-betegség tüneteinek megjelenése után kialakult GBS.

„Az intenzív osztályon lélegeztetett betegeknél a GBS fontos differenciáldiagnosztikai kérdést jelent az úgynevezett Critical Illness polyneuropátia esetében. Ez egy olyan perifériás idegkárosodás, amely rendszerint az intenzív osztályon fekvő betegeknél a későbbi betegséglefolyás során jelentkezik” – hangsúlyozza Prof. Dr. Helmar Lehmann, a kölni neurológiai egyetemi klinika munkatársa. Prof. Dr. Peter Berlit, A Német Neurológiai Társaság főtitkára hozzáteszi: „A megkülönböztetés azért fontos, hogy az immunglobulin kezelést ne szalasszuk el.”

Tehát fontos, hogy a Guillain-Barré-szindrómával (vagy Miller Fisher-szindrómával) rendelkező betegeknél tisztázzuk, fennáll-e SARS-CoV-2 fertőzés. Ezzel szemben a lélegeztetésre szoruló súlyos COVID19-betegeknél tisztázni kell, hogy a lélegeztetés szükségességét nem a GBS/MFS okozza-e. Ez különösen akkor érvényes, ha a tüdőről készült képalkotó lelet nem mutat olyan szövetkárosodást, amely indokolná a gépi lélegeztetést.

Szakirodalom:

[1] Zhao H, Shen D, Zhou H et al. Guillain-Barré syndrome associated with SARS-CoV-2 infection: causality or coincidence? Lancet Neurol 2020 Apr 1. pii: S1474-4422(20)30109-5. doi: 10.1016/S1474-4422(20)30109-5. [Epub ahead of print]

[2] Toscano G, Palmerini F, Ravaglia S et al. Guillain-Barré Syndrome Associated with SARS-CoV-2. N Engl J Med 2020 Apr 17. doi: 10.1056/NEJMc2009191. [Epub ahead of print]

[3] Gutiérrez-Ortiz C, Méndez A, Rodrigo-Rey S et al. Miller Fisher Syndrome and polyneuritis cranialis in COVID-19. Neurology 2020 Apr 17. pii: 10.1212/WNL.0000000000009619. doi: 10.1212/WNL.0000000000009619. [Epub ahead of print]

Sajtókapcsolat

A Német Neurológiai Társaság sajtóképviselete
c/o albersconcept, Jakobstraße 38, 99423 Weimar

Tel.: +49 (0)36 43 77 64 23
Sajtószóvivő: Prof. Dr. med. Hans-Christoph Diener, Essen

A Német Neurológiai Társaság (DGN)
tudományos szakmai társaságnak tekinti magát. Több mint 10 000 tagjával társadalmi felelősségének érzi a németországi neurológiai egészségügyi ellátás biztosítását és fejlesztését. Ennek megfelelően a DGN támogatja a tudományt és a kutatást, az oktatást és a neurológiai továbbképzést, valamint részt vesz az egészségpolitikai értekezésekben. A DGN 1907-ben alakult Drezdában. A hivatal központja Berlinben található. www.dgn.org

Elnök: Prof. Dr. med. Christine Klein
Elnökhelyettes: Prof. Dr. med. Christian Gerloff
Volt elnök: Prof. Dr. Gereon R. Fink

Főtitkár: Prof. Dr. Peter Berlit
Vezérigazgató: Dr. rer. nat. Thomas Thiekötter
Székhely: Reinhardtstr. 27 C, 10117 Berlin, Tel.: +49 (0)30 531437930, E-Mail: info@dgn.org