Eredeti cikk dátuma: 2020. március 20.
Eredeti cikk címe: Supporting children and young people with worries about COVID-19
Eredeti cikk szerzői: Polly Waite, Roberta Button, Helen Dodd, Cathy Creswell
Eredeti cikk elérhetősége: https://emergingminds.org.uk/wp-content/uploads/2020/03/COVID19_advice-for-parents-and-carers_20.3_.pdf
Eredeti cikk státusza:
Fordító(k): Blázsek Dóra
Lektor(ok): Rét Anna
Nyelvi lektor(ok):
Szerkesztő(k): Novák Zsuzsanna

Figyelem! Az oldalon megjelenő cikkek esetenként politikai jellegű megnyilvánulásokat is tartalmazhatnak. Ezek nem tekinthetők a fordítócsoport politikai állásfoglalásának, kizárólag az eredeti cikk írójának véleményét tükrözik. Fordítócsoportunk szigorúan politikamentes, a cikkekben esetlegesen fellelhető politikai tartalommal kapcsolatosan semmiféle felelősséget nem vállal, diskurzust, vitát, bizonyítást vagy cáfolatot nem tesz közzé.

Az oldalon található információk nem helyettesítik a szakemberrel történő személyes konzultációt és kivizsgálást, ezért kérjük, minden esetben forduljon szakorvoshoz!



Tanácsok szülőknek, gondozóknak, valamint gyermekekkel és fiatalokkal dolgozóknak.

Valamennyien a bizonytalanság időszakát éljük, és sok az aggódó, szorongó gyerek és fiatal, amiatt ami körülöttünk zajlik. Ez a reakció teljesen természetes ebben a helyzetben. A következőkben tanácsokkal kívánunk szolgálni a felnőtteknek arra vonatkozóan, hogy mit tehetnek a gyermekek és fiatalok segítése és támogatása érdekében.  

Egyre több információ áll rendelkezésünkre, ami alapvetően nagyszerű, ám zavart is okozhat a fejekben, ezért összegyűjtöttünk néhány jótanácsot kedvenc linkjeinkkel együtt egy dokumentumba. Reméljük, sokan hasznát fogják venni. 

Vigyázz magadra 

Érthető, ha most te magad is aggódsz vagy szorongsz, hiszen valószínűleg nagyon nehéz helyzetben kell helytállnod. Keresd az olyan dolgokat, amelyek ebben segítségedre lehetnek. Ez meg fogja könnyíteni, hogy gyerekekkel vagy fiatalokkal való beszélgetések során úgy reagálj, ahogyan valóban szeretnél.

Egészséges szokások megőrzése 

Amennyire csak lehet, igyekezz fenntartani a megszokott rutint, például az evéssel, alvással, tanulással, játékkal és pihenéssel kapcsolatban. A megszokott napirend segít a gyerekeknek és a fiataloknak abban, hogy biztonságban érezzék magukat. Az is jótékony hatású, ha ki tudtok menni a természetbe. Bizonyított tény, hogy a természettel való érintkezés javítja a hangulatot, ezért próbálj meg valamennyi időt a szabadban tölteni a gyerekkel vagy fiatallal – feltéve, hogy nincs orvosi ellenjavaslat. Ha nem tudja vagy nem akarja elhagyni az otthonát, bátorítsd, hogy otthon mozogjon – ehhez sok ingyenes alkalmazás vagy YouTube-videó érhető el.

Figyelj oda, hogy ne alakuljanak ki ördögi körök 

Vannak ebben az időszakban könnyen kialakuló viselkedésformák, amelyek azonban hosszú távon tovább súlyosbíthatják a szorongást, például: 

•         kitérés bizonyos dolgok elől (pl. a szülő egy ágyban alszik a gyermekével ahelyett, hogy a saját ágyában aludna) 

•         elzárkózás az emberektől 

•         állandó hírböngészés 

•         hosszan tartó beszélgetések az aggodalmakról 

•         egyfolytában a veszély fürkészése 

•         ellenőrzés (pl. túl gyakran megnézni a friss híreket) 

•         sok agyalás és gondolkodás a cselekvés helyett 

•         olyan mértékű kézmosás, amely jóval túlmegy az orvosilag javasoltakon

Figyelj ezekre és más viselkedésekre, és bátorítsd a gyereket vagy fiatalt, hogy vegye észre, mi az, ami segíti (nem csak rövid távon), és mi az, ami még több szorongást okoz neki. A későbbiekben néhány ötletet adunk majd ahhoz, hogyan segíthetsz neki ezeket a viselkedéseket kezelni, hogy ki tudjon törni az ördögi körből, amelybe akaratlanul került. 

Válaszok a gyerekek és fiatalok kérdéseire 

A gyerekek és a fiatalok a körülöttük lévő felnőtteket is figyelik, hogy milyen módon kell reagálniuk, és hogy kell-e aggódniuk, ezért a velük folytatott beszélgetések során próbálj meg ügyelni, milyen válaszokat adsz. Ez nem azt jelenti, hogy saját szorongásodat el kellene palástolnod, sőt, lényeges, hogy segítsünk megértetni a gyerekekkel, hogy bizonyos mértékű aggódás és stressz természetes, és lássák, ezt miként lehet kezelni (pl. „Amikor aggódom emiatt, nekem jót tesz, ha felhívom a barátomat. Felhívjuk a te barátodat, hogy tudjatok beszélni?”, vagy „Amikor aggaszt valami, szeretek vicces műsorokat nézni a tévében, hogy eltereljék a gondolataimat. Milyen műsort néznél szívesen?”). Nem baj, ha tudják, hogy a felnőttek is aggódnak, de jobban félnek és nehezebben osztják meg a félelmeiket, ha azt látják, hogy a felnőttek nem tudnak megbirkózni a problémáikkal.

A gondok kibeszélése 

Jó, ha beszélünk a gondokról, és meghallgatjuk a gyerekek és fiatalok aggodalmait. Próbálj meg időt és teret biztosítani neki ahhoz, hogy beszélni tudjon veled. Nem mindig fogja tudtodra adni, hogy beszélni akar, úgyhogy figyelj a jelekre, például ha a közeledben marad, közelebb hozzád, mint egyébként szokott.

Mikor beszélgessünk?

Nagyon jó, ha már akkor el tudtok beszélgetni, amikor először megosztja veled az aggodalmát, mivel ekkor biztosan úgy érzi, hogy tud róla beszélni. De tudjuk, hogy ez nem mindig lehetséges, ezért fontos, hogy olyankor beszélgessetek, amikor egyikőtök sem ideges, elfoglalt vagy fáradt. Az is segíthet, ha nem közvetlenül lefekvés előtt beszéltek, mert ilyenkor gyakran félelmetesebbnek és aggasztóbbnak tűnnek a dolgok. Ha a gyerek lefekvésnél hozakodik elő az aggodalmaival vagy félelmeivel, nyugtasd meg, hogy érted, mi aggasztja, és hogy mindenképpen akarsz vele beszélgetni róla, de ehhez egyezzetek meg egy másik időpontban (és ehhez tartsd is magad). Ezután esetleg javasolj valami mást, amire gondolhat, ahelyett, hogy tovább aggódna.

Hogyan beszélgessünk?

Az aggodalmat és szorongást kiváltó helyzetek főbb jellemzői a nagyfokú bizonytalanság, fenyegetettség, felelősség érzése, valamint a kontrollérzet csökkenése, így érthető, ha a jelenlegi körülmények szorongást váltanak ki. Ezért a gyerekkel beszélgetve segítsünk neki abban, hogy: 

  1. felismerje, teljesen érthető, ha aggódik vagy szorong, 
  2. pontos és reális képet alakítson ki magában a helyzetről, 
  3. tudja, milyen egyszerű, gyakorlati dolgokat tehet, de az is legyen világos számára, hogy az ő felelőssége korlátozott. 

Néhány lépés, amely ebben segítségedre lehet: 

1. Legyél érdeklődő, és nyugtázd a gyerek félelmeit és aggodalmait 

Kezdésként indíts „nyitott” kérdésekkel, amelyekre nem adható egyszerű „igen” vagy „nem” válasz (pl. „Miért érzel így?”, „Mit hallottál a vírusról?”, „Mitől félsz ezzel kapcsolatban?”). 

A nagyobb gyerek a weben és barátoktól is szerezhetnek információt, így érdemes tisztázni, pontosan mit hallott. Ez mind segítségedre lesz félelmei vagy aggodalmai megértésében. 

Mondd azt, hogy tudod, ezek a gondolatok valószínűleg milyen érzést keltenek benne. Ne próbáld az aggályait lekicsinyelni vagy elhessegetni (pl. „Minden rendben lesz!”, „Ne legyél buta!”), mivel ez a gyerekben olyan érzést válthat ki, hogy nem veszik komolyan a gondjait. Emiatt lehet, hogy nehezen nyílik meg, ahelyett, hogy úgy érezné, máskor is fordulhat hozzád és megoszthatja veled a gondolatait vagy kérdéseit (akármilyen butának is tűnnek). Mivel nehezen tudunk uralkodni afelett, hogy milyen gondolataink támadnak, ezért ahelyett, hogy azt mondanád: „Ne gondolj rá!”, bátorítsd, hogy vegye észre a gondolatot, de ne hagyja, hogy az teljesen lefoglalja (pl. „Már megint itt van az a nyugtalanító gondolat, milyen más dologra tudnál helyette gondolni?”).

2. Segíts neki, hogy azt érezze, megértik, és hogy az aggodalmai természetesek

Ismerd el, hogy ezek az idők mindenki számára aggodalomra adnak okot, és természetes, ha valaki fél. Például ha egy gyerek nyugtalankodik a nagyszülei miatt, azt lehet neki mondani, hogy „Látom, hogy aggódsz a nagyiék miatt, én is aggódom miattuk egy kicsit”, majd folytatni a 3., 4. és 5. ponttal.  

Ismerd el, hogy egy ideig másmilyen lesz az élet, és hogy emiatt valószínűleg csalódást érez, mert nem kerül sor azokra a dolgokra, amelyeket nagyon vár vagy szeret csinálni. Ez a csalódottság érthető és természetes. 

3. Óvatosan tedd helyre az esetleges félreértéseket

Miután nyugtáztad az aggodalmait és megmutattad, hogy érted, óvatosan megoszthatsz vele tényeket az esetleges félreértések kiigazítására (pl. egy gyerek lehet, hogy azt hiszi, hogy azért, mert a városban jelen van a vírus, mindenki meg fog halni, amire így lehet válaszolni: „Látom, hogy félsz, mert valaki a környékünkön elkapta a vírust, és valóban nem jó tudni, hogy valaki, aki közel lakik hozzánk, beteg, de ez még nem jelenti azt, hogy meg fogunk halni. Sőt, igazából a legtöbben, akik elkapják, csak lázasak lesznek és köhögnek”).   

Amennyire csak lehet, tartsd meg tényszerűnek a beszélgetést (pl. a legtöbb embernél enyhe tünetek jelentkeznek, és pár hét alatt felépülnek, vagy hogy a háziállatokat nem érinti). Támaszkodj mások által ajánlott, megbízható forrásból származó információra, amely megfelel a gyermeked korának, és együtt nézzetek utána a hírekben szereplő információnak (ld. a megadott linkek között). 

Ha nem tudod vagy nem találod a választ, nyugodtan mondhatod azt is, hogy nem tudod. Rengeted bizonytalansággal nézünk szembe jelenleg, és lehetetlenség a gyerekek minden kérdésére válaszolni. Ahelyett, hogy minden bizonytalanságot meg akarnánk szüntetni számukra, és választ találni valamennyi kérdésükre, segíthet, ha elmagyarázzuk, hogy vannak dolgok, amiket nem tudunk, és nem gond, ha nem tudunk mindent. Ezután meg lehet nyugtatni a gyereket azzal, hogy elmagyarázod, hogy a körülötte lévő felnőttek vigyáznak rá, és a tudósok és orvosok keményen dolgoznak azon, hogy rájöjjenek, miként lehet a legjobban segíteni.

Kisgyerekeknek 

A Nanogirl Live készített néhány videót, amelyben elmagyarázzák a COVID19-et, és hogy miért fontos kezet mosnunk, illetve a könyökhajlatunkba tüsszenteni és köhögni: 

Ez a képregény vizuális magyarázatot nyújt a COVID19-járvánnyal kapcsolatban, és hogy mit tehetünk a terjedés megállítása érdekében: 

Kép: Lehet, hogy ezt a szót hallottad az iskolában, az interneten vagy a tévében. Lehet, hogy koronavírusos.

https://www.npr.org/sections/goatsandso da/2020/02/28/809580453/just-for-kidsa-comic-exploring-the-newcoronavirus?t=1584457518291

Iskoláskorúaknak 

A BBC Newsround gyerekeknek szóló hírműsor külön COVID19-honlapot indított, ahol a járvánnyal kapcsolatos számos történet és videó megtalálható: 

Ilyen például:

Tények és mítoszok https://www.bbc.co.uk/newsround/51387

A Newsround tanácssai a COVID19-cel kapcsolatos félelmek kezeléséhez   

https://www.bbc.co.uk/newsround/51387

Fiataloknak

Az Egészségügyi Világszervezet összeállított egy videót, amely a COVID19-cel kapcsolatos tényeket, illetve a terjedés megakadályozásának módjait mutatja be: https://www.youtube.com/watch?v=mOV1aBVYKGA&t=216s

Az Amerikai Járványügyi és Betegségmegelőzési Központ egyoldalas tájékoztató anyagot adott ki: https://www.cdc.gov/coronavirus/2019ncov/about/share-facts-h.pdf

4. Segíts gyermekednek, hogy amennyire lehet, érezze, hogy ura a helyzetnek (és emeld ki, miért jó ez másoknak is)

Pl. „Sok mindent tehetünk azért, hogy védjük magunkat és segítsünk másoknak, mint például a kézmosás vagy másoknak felajánlani, hogy bevásárolunk nekik.” 

A fenti források közül több is hasznos és gyerekekre szabott információval szolgál arra vonatkozóan, hogy miként gondoskodhatunk saját magunk és mások biztonságáról.

5. Tedd egyértelművé, hogy nem minden a gyerekek feladata

Mondd el neki, hogy a kormányzat, az egészségügyi ellátórendszer, tudósok és sokan mások keményen dolgoznak annak érdekében, hogy az emberek biztonságát biztosítsák. Ez az ő feladatuk. Anyagunk végén olyan forrásokat is megadunk, amelyek kifejezetten abban az esetben lehetnek hasznosak, ha valaki mániás vagy kényszeres viselkedési problémákkal küzd (ilyenkor különösen gyakran éreznek felelősséget azért, ha valami rossz következik be, mint például a vírus átadása másoknak vagy maga a megbetegedés).

6. Hívd fel a figyelmet a jó dolgokra

Igaz, hogy ez az időszak komoly kihívást jelent, de próbálj segíteni a gyereknek a pozitívumok felismerésében. Pl. „Sokan dolgoznak azon, hogy mindenki biztonságban legyen, például az orvosok és ápolók a kórházban, a kutatók, akik az oltóanyagot fejlesztik, sőt, mi is azzal, hogy rendesen mossuk a kezünket.” Hívd fel a figyelmet a fantasztikus közösségi kezdeményezésekre és más tettekre, amelyekkel az emberek egymást segítik.  

7. Találj módszereket a félelmek kezelésére

Könnyen előfordulhat, hogy a nap minden percére rányomja bélyegét az aggódás, különösen a folyamatosan elérhető híradások mellett. Ne hagyd, hogy a gyerek sok hírnek legyen kitéve felügyelet nélkül. Például bevezethettek egy „híradósávot”, amikor együtt megnézitek vagy meghallgatjátok a híreket, és megbeszélitek, amiről szó esik. Nagyobb gyerek esetében, ha olyan információhoz jut a közösségi médiából, amelyik negatívan hat rá, esetleg kipróbálhatja, hogy segít-e, ha korlátozza az ott töltött időt, illetve hogy mit néz meg. Ha sokat beszél róla a barátaival, esetleg csökkentse ezeket a beszélgetéseket, és próbáljon helyette másról beszélni velük.  

Segíts a gyereknek vagy fiatalnak elgondolkozni azon, vajon tudja-e befolyásolni azt, ami miatt aggódik. Ha az adott dologgal kapcsolatban a gyerek nem tud mit tenni, lényeges, hogy apránként meg kell tanulnia elviselni, és másra koncentrálni. Ez egyértelműen nem lesz könnyű. Az egyik módszer, amellyel elérhető, hogy a gyerek biztos legyen abban, hogy foglalkozunk a félelmeivel, valamint hogy gyakorolja az aggodalmai feletti önuralmat, az a napi „közös aggódás” bevezetése, amikor is megegyeztek abban, hogy adott időre (legfeljebb félóra) mindennap leültök, és sorban átbeszélitek a gondjait. Ebben a te feladatot főként az, hogy meghallgasd és együttérezz vele. Ha a közös „aggódási időn” kívül kezd el aggodalmaskodni, kérd meg, hogy írja le, mi bántja, és ígérd meg, hogy a megegyezett időben foglalkozni fogtok vele. Ez abban is segíthet a gyereknek, hogy észrevegye, néha a nagynak tűnő gondok egy kis idő elteltével már nem is tűnnek olyan komolynak.

8. Tégy gyakorlatias lépéseket az aggódás csökkentésére

Korábban említettük a szorongás ördögi körét, és hogy egyes hasznosnak tűnő viselkedésmódok néha csak rontanak a problémán. Beszéltünk arról, hogy miként lehet kezelni az aggodalmakat. Figyelj oda az olyan viselkedésre is, mint az ellenőrzési kényszer, a veszély állandó fürkészése vagy az orvosilag javasoltat meghaladó kézmosás. Bátorítsd a gyereket vagy fiatalt arra, hogy kísérletezzen, és fogja vissza ezeket a viselkedésmódokat – esetleg annak megfelelően, amit egy bizalmas barátja vagy barátnője tesz. Vajon mit tanácsolna a barátja, ő hogyan mos kezet, vagy mennyi időt tölt azzal, hogy erről az egészről gondolkodik? Néha lehetnek gyakorlatias lépések is, amelyeket a gyerek vagy fiatal megtehet. Így például ha másokkal kapcsolatban aggódik (pl. nagyszülők vagy egy alapbetegségben szenvedő barát), bátorítsd arra, hogy tegyen valami olyat, ami révén közelebb érzi magát az adott emberhez, ha személyesen nem is tudnak találkozni: küldjön smst, telefonáljon, beszéljenek Skype-on vagy Facetime-on, írjon neki levelet, küldjön saját kezűleg készített üdvözlőlapot, vagy küldjön neki valamit a postán. 

Amikor a szorongás nem múlik el, és akadályozza a normális életvitelt

Egyes gyerekek és fiatalok óhatatlanul nehezebben fognak megbirkózni a helyzettel, mint mások. Lehet, hogy a gyerek már eleve szorongási problémákkal küzd, és a jelenlegi helyzet csak ront a már fennálló félelmeken. Ha egy gyermek vagy fiatal miatt aggódsz, akinél a szorongás nem múlik el és akadályozza a normális életvitelt (pl. alvást, tanulást, barátságokat vagy családi életet), elképzelhető, hogy szakember segítségére van szükség. A háziorvos további tanácsokkal szolgálhat e tekintetben.

Ajánlott olvasmány (a linkek mögött angol nyelvű cikkek): 

Az UNICEF 8 gyors ötlete ahhoz, hogy miként beszéljünk a szorongó gyerekekkel a COVID19-ről 

https://www.unicef.org/coronavirus/howtalk-your-child-about-coronavirus-covid-19

A Sussex-i Egyetem és a Sussex Partnership NHS Trust keretében működő Flourishing Families (Sikeres Családok) Klinika ötleteket és tanácsokat fogalmazott meg arra vonatkozóan, hogy miként beszéljünk a gyermekünkkel a COVID19-cel kapcsolatos szorongásairól

Az iskolai pszichológusok nagy-britanniai egyesülete (National Association of School Psychologists) COVID19 információs központot hozott létre, amely családok és a gyerekekkel dolgozók részére nyújt tájékoztatást és tanácsadást, így többek között a szülőknek szóló tájékoztatót arról, miként beszéljenek a gyerekekkel a COVID19-ről 

https://www.nasponline.org/resourcesand-publications/resources-andpodcasts/covid-19-resource-center

A Wandering Minds of a Psychologist (Egy pszichológus kusza gondolatai) honlap elmagyarázza, miért fontos, hogy a gyerekekkel a COVID19-ről beszéljünk, konkrét példákat bemutatva arra, mit mondjunk vagy kérdezzünk. 

https://wanderingmindofapsychologist.co m/2020/03/06/how-to-talk-to-kids-aboutcoronavirus/amp/__twitter_impression=t rue

Információforrások tanárok és gyermekekkel dolgozó más személyek részére

Az iskolai pszichológusok nagy-britanniai egyesülete (National Association of School Psychologists) COVID19 információs központot hozott létre, amely a gyerekekkel dolgozók részére nyújt tájékoztatást és tanácsadást, így többek között tanácsokat és ötleteket iskolák és pedagógusok számára.

https://www.nasponline.org/resourcesand-publications/resources-andpodcasts/covid-19-resource-center

Az UNICEF tanárok részére is megfogalmazott tanácsokat  

https://www.unicef.org/coronavirus/howteachers-can-talk-children-aboutcoronavirus-disease-covid-19

Az Amerikai Járványügyi és Betegségmegelőzési Központ (Centre for Disease Control) általános elvei szülők, tanárok és bármely más, gyermekekkel dolgozó szakember részére.

https://www.cdc.gov/coronavirus/2019ncov/community/schoolschildcare/talking-with-children.html

A Brit Pszichológiai Társaság közzétett néhány tanácsot arra vonatkozóan, hogy miként beszéljünk a gyerekekkel a COVID19-cel kapcsolatos gondokról. Az anyag ugyan „az ön gyermekére” utal, ám a bemutatott ötleteket és stratégiákat minden gyermekekkel foglalkozó felnőtt alkalmazhatja, nem csak szülők. 

https://www.bps.org.uk/news-andpolicy/bps-highlights-importance-talkingchildren-about-coronavirus

Információforrások a sajátos szükségletekkel rendelkező gyermekek és fiatalok részére

Hasznos ötletek az OCD-UK szervezettől a kényszerbetegség (OCD) tüneteinek, valamint a járványkitörés során a kézmosás kezelésére 

(felnőtteknek szól, de tizenéveseknek is megfelel).

A Nemzetközi OCD Alapítvány tanácsokat adott ki a kényszerbetegségben szenvedő fiatalok szülei részére.  

Az Attitude elnevezésű szervezet az ADHD-s gyermekek szüleinek adott ki tanácsokat. 

Az Anna Kennedy Online az autista gyermekek szülei részére nyújt tanácsokat.  

Tanácsok az ASC-ben szenvedők megszokott napirendjének felborulása miatti hatások mérséklésére 

Közösségi történet a COVID19-ről  

A Mencap könnyen olvasható tájékoztatója  

Általános információk a gyermekszorongás kezeléséhez nyújtható támogatásról 

Creswell, C. & Willetts, L. (2019). Helping Your Child with Fears and Worries, 2nd Edition. London: LittleBrown.

Ez a könyv arról szól, hogy a szülők miként segíthetnek szorongó gyermeküknek; számtalan kipróbált és bevált stratégiát tartalmaz.  

Önkéntes karantén 

Dr. Ehrenreich-May vimeoja a felfokozott érzelmek kezeléséről a gyermekekkel együtt töltött

 önkéntes karantén során.  

A BBC Bitesize műsorszerkesztőség tanácsai az otthoni tanuláshoz.  

A BBC Bitesize számtalan tevékenységgel segíti az otthoni tanítást.  

Tíz otthon elvégezhető tevékenység gyerekeknek önkéntes karantén idejére   

Készítette:  

Polly Waite, Roberta Button, Helen Dodd, Cathy Creswell 

Oxfordi Egyetem és Readingi Egyetem, Egyesült Királyság 

szorongó gyerek

További ismeretterjesztő cikkek itt.