Eredeti cikk dátuma: 2021. április 27.
Eredeti cikk címe: Heart Problems after COVID-19
Eredeti cikk szerzői: Wendy Susan Post, M.D., M.S.
Eredeti cikk elérhetősége: https://www.hopkinsmedicine.org/health/conditions-and-diseases/coronavirus/heart-problems-after-covid19
Eredeti cikk státusza: megjelent
Fordító(k): Béres-Deák Rita
Lektor(ok): dr. Benedek-Kováts Emese
Nyelvi lektor(ok): Rét Anna
Szerkesztő(k): Szabó Edit, Vinkovits Mária

Figyelem! Az oldalon megjelenő cikkek esetenként politikai jellegű megnyilvánulásokat is tartalmazhatnak. Ezek nem tekinthetők a fordítócsoport politikai állásfoglalásának, kizárólag az eredeti cikk írójának véleményét tükrözik. Fordítócsoportunk szigorúan politikamentes, a cikkekben esetlegesen fellelhető politikai tartalommal kapcsolatosan semmiféle felelősséget nem vállal, diskurzust, vitát, bizonyítást vagy cáfolatot nem tesz közzé.

Az oldalon található információk nem helyettesítik a szakemberrel történő személyes konzultációt és kivizsgálást, ezért kérjük, minden esetben forduljon szakorvoshoz!

---

---

A COVID19-en átesetteknél a fennmaradó szívproblémák nehezíthetik a gyógyulást.

A hosszú Covidra is jellemző néhány tünet – mint a szívdobogásérzés, a szédülés, a mellkasi fájdalom és a légszomj – lehet szívprobléma következménye vagy fakadhat a COVID19-betegségből.   

Hogyan állapíthatjuk meg, hogy tüneteink szívproblémára utalnak-e, és mire számítsunk, ha igen?

Wendy Post kardiológus elmagyarázza, hogy a poszt-COVID tünetek melyike utalhat szívproblémára, mikor érdemes orvoshoz fordulni, és más olyan információkat, amelyek hasznosak lehetnek a COVID19-en átesettek számára.

Milyen szívproblémák jelentkezhetnek a COVID19 után?

A COVID19, amely a SARS-CoV-2 koronavírus okozta betegség, károsíthatja a szívizmokat és befolyásolhatja a szívműködést.

Ennek számos oka van. A szív sejtjeiben angiotenzin-konvertáló enzim 2 (ACE-2) receptorok vannak, ezekhez kapcsolódik a koronavírus, mielőtt behatol a sejtekbe. Szívkárosodást okozhat a szervezetben keringő, gyulladást közvetítő anyagok magas szintje is. Miközben a szervezet immunrendszere küzd a vírus ellen, a gyulladásos folyamat egészséges szöveteket is károsíthat, beleértve a szív szöveteit.

A koronavírus-fertőzés a vénák és az artériák belső felületére is hat, ami a vérerek gyulladását, a hajszálerek károsodását és vérrögök képződését okozhatja, ezek mindegyike káros hatással lehet a szív vagy a test más részei felé tartó véráramlásra. Post szerint „a súlyos COVID19 olyan betegség, amely a vérerek belső felületét képező endoteliális sejtekre is hatással van.”

A pulzusszám és a COVID19

Ha COVID19-betegség után gyors szívverést vagy szívdobogásérzést tapasztalunk, forduljunk orvoshoz. A szívverés időszakos felgyorsulásának sokféle oka lehet, többek között a kiszáradás. Fontos tehát sok folyadékot fogyasztani, különösen, ha lázasak vagyunk. A gyors vagy szabálytalan szívritmus tünetei lehetnek:

• Azt érezzük, hogy a mellkasunkban a szívünk túl gyorsan vagy szabálytalanul ver (szívdobogásérzés).
• Kábultak vagy szédültek vagyunk, különösen felálláskor.
• Kényelmetlen érzés a mellkasban.

Milyen jelek utalnak arra, hogy a COVID19 nálam esetleg szívproblémát okozott?

Post szerint „a poszt-COVID időszakban a betegek sokféle tünetről számolnak be, és ezeknek sokféle különböző oka lehet.

A koronavírus-fertőzés után gyakori a súlyos fáradékonyság, ahogyan bármelyik súlyos betegség után is. Sokaknál fordul elő légszomj, mellkasi fájdalom vagy szívdobogásérzés. Ezek a tünetek lehetnek szívprobléma jelei, de más okuk is lehet, például a súlyos betegség, a hosszan tartó mozgásszegény időszak és a hetekig tartó ágyban fekvés.” 

POTS a COVID19 után

A koronavírusból felgyógyult betegek olykor a poszturális ortosztatikus tachikardia szindróma (rövidítve POTS) tüneteit mutatják. Kutatások folynak annak megállapítására, hogy a kettő között van-e kapcsolat.

A POTS nem szív eredetű, hanem idegrendszeri probléma, az idegrendszernek azt a részét érinti, amely a pulzusszámot és a véráramlást szabályozza. A POTS-ban szenvedő betegnek felálláskor felgyorsul a szívverése, amitől elködösödhet az agya, fáradtságot, szívdobogást, kábultságot és más tüneteket tapasztalhat.

Megnő-e a COVID19 után a szívroham valószínűsége?

Ez attól függ. Post szerint a „szívrohamnak” számos különböző formája létezik. Az első típusú szívrohamot a szív valamelyik ütőerét elzáró vérrög okozza; ez COVID19-betegség alatt és után ritka.

„A második típusú szívroham már gyakrabban fordul elő COVID19-cel” – mondja a kardiológus. „Az ilyen szívrohamot a szívre nehezedő fokozott terhelés okozza, például a gyors szívverés, az alacsony véroxigénszint vagy a vérszegénység, mert a szívizomba nem jut elegendő oxigén ahhoz, hogy ezeket a pluszfeladatokat el tudja látni. Ez előfordul az akut koronavírus-betegségben szenvedő embereknél, de ritkább azoknál, akik már túl vannak a betegségen.

Vérvizsgálatok kimutatták, hogy a COVID19 idején egyeseknek a vérében magasabb a troponin nevű anyag szintje, ezenkívül EKG-eltéréseik vannak és mellkasi fájdalomra panaszkodnak.” Az emelkedett troponinszint a szív szöveteinek károsodását jelzi. Ennek lehet szívroham is az oka. COVID19 után ez ritkábban tapasztalható.

„A COVID19 akut fázisában a magas troponinszint kóros EKG-eltéréshez társulva megnöveli a halálozás kockázatát, de normál EKG esetén nem” – mondja Post.

A gyerekeknek lesznek-e szívproblémáik a COVID19 után?

Általában a koronavírustól megbetegedő gyerekeknél ritkábbak a súlyos problémák, mint a felnőtteknél. De a COVID19 egyik ritka szövődménye, az úgynevezett többszervi gyulladásos szindróma (MIS-C vagy PIMS) gyerekeknél súlyos szívkárosodást, kardiogén sokkot vagy halált okozhat.

A többszervi gyulladásos szindrómát túlélő gyerekeknél előfordul, hogy később is kóros a szívritmus és merevebbé válik a szívizom, amitől a szív nem tud rendesen ellazulni és megfelelően dobogni. A többszervi gyulladásos szindróma a Kawasaki-betegségre hasonlít.

Mikor kell orvoshoz fordulnom, ha koronavírus-betegség után szívtüneteim vannak?

Tünet	Mikor hívjunk mentőt?	Mikor hívjunk orvost?
Légszomj	·         92% alatti véroxigénszint ·         Ajkak vagy arc elkékülése ·         Tünetek hirtelen jelentkezése	· Fekvő testhelyzetben rosszabb · Terheléskor rosszabb · Fáradtsággal vagy a boka megduzzadásával párosul
Mellkasi fájdalom	·         Súlyos mellkasi fájdalom ·         Hányingerrel, légszomjjal, szédüléssel vagy izzadással párosul ·         Hirtelen mellkasi fájdalom, különösen öt percnél hosszabban tartó légszomjjal párosulva	· Tartós, de nem erős fájdalom · Szívverés gyorsulása · Újonnan jelentkező mellkasi fájdalom, amelyik 15 percen belül elmúlik (ha nem múlik el, hívjunk mentőt) · Terheléskor újonnan jelentkező mellkasi fájdalom, amely pihenés hatására elmúlik

Légszomj vagy mellkasi fájdalom COVID19 után: Vészhelyzetre utalnak-e ezek a jelek?

Légszomj

„Ha bármelyik tünet súlyos, különösen a légszomj, érdemes orvoshoz fordulni” – mondja Post. Azt javasolja, hogy használjunk kereskedelmi forgalomban kapható oxigénszaturáció-mérőt.

„A légszomj önmagában nem feltétlenül jelez súlyos problémát, de ha emellett alacsony (92% alatti) az oxigénszaturáció (véroxigénszint), az már aggodalomra adhat okot.” A COVID19-en átesett betegeknél azért is kialakulhat terheléskor jelentkező légszomj, mert sokáig kevésbé voltak aktívak és fokozatosan kell visszanyerniük az erőnlétüket.

COVID-19 mellkasi fájdalom

Mi a helyzet az elhúzódó mellkasi fájdalommal, amely gyakori panasz COVID-betegségen átesettek körében? „Lehet, hogy a mellkasi fájdalom nem jelez komoly problémát, de ha súlyos mellkasi fájdalmat tapasztalunk, forduljunk szakemberhez, különösen, ha emellett hányinger, légszomj vagy kábultság is jelentkezik. Ezek lehetnek egy szívroham tünetei is.

Aki belégzéskor érez mellkasi fájdalmat, annak lehet, hogy tüdőgyulladása van. A hirtelen, erős mellkasi fájdalmat okozhatja egy vérrög a tüdőben (tüdőembólia)” – magyarázza Post.

Háziorvos vagy kardiológus?

Ha a tünetek nem súlyosak, de szeretnénk megnézetni magunkat, Post szerint nem szükséges rögtön kardiológushoz fordulni, ha korábban nem voltak szívproblémáink és nem vagyunk veszélyeztetettek. „A sürgős beavatkozást nem igénylő poszt-COVID tüneteken a háziorvos is tud segíteni” – teszi hozzá.

A szívelégtelenség és a COVID19

COVID19 után ritkán állapítanak meg szívelégtelenséget. De ha COVID19 után légszomj vagy lábdagadás jelentkezne, lépjünk kapcsolatba az orvosunkkal; lehetséges, hogy beutal egy kardiológushoz, amennyiben a vizsgálatok alapján fennáll a szívelégtelenség kockázata.

A szívelégtelenség egyik tünete a légszomj, de ennek számos más oka is lehet, köztük a COVID okozta tüdőgyulladás és más, nem szívvel összefüggő okok. A szívelégtelenség tünetei lehetnek:

• Légszomj, különösen terhelés következtében
• Fáradékonyság
• Légszomj fekvő helyzetben
• Lábdagadás
• Gyakori éjszakai vizelés (megjegyzés: férfiaknál az éjszakai vizelés a prosztatamegnagyobbodás gyakori tünete.)

Tartós-e a COVID19 okozta szívkárosodás?

Post szerint, ha a tüneteket szívprobléma okozza, a gyógyulás a károsodás súlyosságától függ. „Nagyon kevesen szenvednek súlyos szívrohamot, például akut miokardiális infarktust a COVID19 következtében.”

A képalkotás azonban egyes COVID19-túlélők esetében a szívizom kisebb elváltozásait tárhatja föl. Post szerint a koronavírusból felgyógyult sportolók vizsgálata azt mutatta, hogy kisebb hegek maradhatnak, de hangsúlyozza: néhány ilyen kutatás nem hasonlította össze az eredményeket olyanokéval, akik nem betegedtek meg koronavírusban. Még nem tudjuk, hogy ezek a kisebb elváltozások meddig maradnak meg és hogyan hatnak az egészségre. A szakértők most alkotják meg a protokollokat és ajánlásokat arra nézve, melyik sportolókon kell kardiológiai vizsgálatokat végezni, mielőtt újra versenyezhetnek.

A COVID19 a szívverés erősségét is befolyásolja, teszi hozzá Post, de a szívverés kisebb eltérései általában nem okoznak problémát.

A COVID19-ből felgyógyulókra jó hatással lehet a fizikoterápia, a légzőgyakorlatok és mindenekelőtt az idő. Post szerint a COVID19-en átesettek fokozatos gyógyulásra számítsanak, és arra, hogy csak idővel térhetnek vissza korábbi aktivitási szintjükre.

Súlyosbíthatja-e a COVID19 a meglevő szívproblémákat?

„A szívproblémákat a súlyos COVID-megbetegedés súlyosbíthatja, de enyhe lefolyású vagy tünetmentes fertőzésnél ez ritka” – mondja Post. „Azonban még nem ismert, hogyan hat a koronavírus a már meglevő szívbetegségre.”

Előfordulhat, hogy sokkal a COVID19-ből való felgyógyulás után jelennek meg a szívproblémák?

Ha valaki felgyógyult a COVID19-ből és már jól van, lehet-e oka aggódni? Később is jelentkezhetnek szívproblémák?

Post hangsúlyozza, hogy ezeknek a kérdéseknek a nagy részére még nincs egyértelmű válasz. Hiszen a SARS-CoV-2-vírust csak 2019-ben izolálták, és a COVID19-túlélők túlnyomó többsége csak pár hónapja gyógyult meg. Ezért nehéz pontosan megállapítani, hogyan hat majd a betegség a túlélők szívére hosszú távon, és ez csak egyike a kutatókat erősen foglalkoztató kérdéseknek.

Hozzáteszi, hogy az amerikai nemzeti egészségvédelmi intézet, a National Institutes of Health több tucat orvosi kutatóintézettel dolgozik együtt a COVID19-túlélők egészségi állapotának utánkövetésén. Különböző kutatócsoportok, például a C4R nevű, rendszeresen aktualizálják a betegek adatait annak érdekében, hogy meg lehessen jósolni a koronavírus egészségre gyakorolt hosszú távú hatásait és az utókezelést.

Kutatások a COVID19 után jelentkező szívproblémákkal kapcsolatban

A kutatások azt mutatják, hogy még sok mindent nem tudunk arról, milyen tartós hatással van a szívre a COVID19. Egyes betegeknél szívkárosodás jeleit lehet tapasztalni, ezért náluk további ellenőrzés lehet szükséges.

Post megemlít egy német kutatást, amelyben 100 koronavírusból felgyógyult betegnél végeztek szív-MRI-vizsgálatot. 78 betegnél találtak kóros elváltozásokat. Azokkal összehasonlítva, akik nem voltak koronavírusosak, ezeknél a betegeknél a szívizom és az azt körülvevő szövet (szívburok) hegesedés és gyulladás jeleit mutatta. Ebben a kutatásban azonban nem volt megfelelő kontrollcsoport, és későbbi vizsgálatok sokkal kisebb arányban találtak szívizomgyulladást a SARS-CoV-2-fertőzésen átesett betegeknél.

Egy másik kisebb kutatásban 26 olyan főiskolás sportolót vizsgáltak, aki enyhe tünetekkel vagy tünetmentesen esett át a COVID19-betegségen. A szív-MRI azt mutatta, hogy ezeknél a diákoknál normális volt az EKG és a troponinszint, amelynek emelkedése szívproblémákra utalhat. Négyüknél jelentkezett szívizomgyulladás, amely két esetben a szívburokra is átterjedt.

Post szerint ezeket az adatokat is fenntartással kell kezelni, mert kis mintán végezték őket és az alanyok szívének COVID19 előtti állapota nem ismert.

Viszont – hangsúlyozza Post – ezek a kutatások rámutatnak, hogy további, nagyobb és részletesebb vizsgálatokra van szükség. „Ezek az eredmények vitát gerjesztettek azokról az irányelvekről, amelyek előírják, hogyan kell megfelelően vizsgálni és mikor lehet újra versenyezni engedni a felnőtt sportolókat” – mondja Post. „Több információra van szükség a poszt-COVID szindróma lehetséges kockázatairól, amely a legtöbb ilyen esetben tünetmentes.”