Címke: gyógyszeres kezelés

A kalcidiolkezeléssel kiegészített legjobb elérhető terápia összehasonlítása a legjobb elérhető terápiával a COVID19-cel kórházban kezelt betegek intenzív osztályos kezelésének szükségességére és mortalitására: Pilot, randomizált klinikai vizsgálat

2020. dec. 29. | ,

A D-vitamin az endokrinrendszerben sokféleképpen hathat a COVID19-betegség progressziójában érintett sejtekre és szövetekre, különösen az akut légzési distressz szindróma (ARDS) kialakulási kockázatának csökkentése révén. A kalcidiol hatására gyorsan megnövekedhet a 25(OH)D3 koncentrációja a szérumban. Kutatásunkban ezért a kalcidiolkezelés hatását vizsgáltuk az intenzív osztályos felvételre és a halálozási rátára SARS-CoV-2-fertőzéssel kórházban kezelt spanyol betegeknél.

Olvass tovább

A COVID19 Kezelési Irányelvek Bizottságának közleménye a bamlanivimab vészhelyzeti használati engedélyezéséről a COVID19 kezelésében

2020. dec. 23. | , , ,

A bamlanivimab neutralizáló monoklonális antitest, amely a SARS-CoV-2 tüskefehérjéjének receptorkötő doménjét célozza. Mivel ez a gyógyszer blokkolhatja a SARS-CoV-2 bejutását a gazdasejtbe, vizsgálják a használhatóságát a COVID19 kezelésében.

Olvass tovább

Remdesivir engedélyezés előtti alkalmazása súlyos COVID19-betegségben szenvedő betegeknél

2020. jún. 9. | ,

A remdesivirt engedélyezés előtti alkalmazás céljából biztosítottuk a SARS-CoV-2-fertőzés okozta COVID19-betegséggel kórházban ápolt betegeknek. A betegek olyan igazolt SARS-CoV-2-fertőzöttek voltak, akiknek körlevegőn 94% vagy annál alacsonyabb volt az oxigénszaturációjuk, vagy oxigént kaptak. A betegek 10 napig kapták a remdesivirt, az első nap 200 mg-ot intravénásan, ezt követően pedig 9 napig 100 mg-ot naponta. Ez a tanulmány azoknak a betegeknek az adatain alapszik, akik 2020. január 25. és március 7. között kaptak remdesivirt, és a kezelést követően még legalább 1 nap klinikai adataival rendelkezünk.

Olvass tovább

A Pluristem előzetes adatokat közöl az engedélyezés előtti gyógyszeralkalmazási (compassionate use) programjában vizsgált COVID19 elleni gyógyszeréről, amellyel hét, akut légzési elégtelenségben szenvedő beteget kezeltek

2020. jún. 8. | ,

Hét, akut légzési elégtelenségben szenvedő és COVID19 betegséggel összefüggő gyulladásos szövődményeket mutató beteget kezeltek Pluristem PLX sejtekkel három izraeli egészségügyi központban.

Olvass tovább

Asztmás rohamok és COPD-exacerbáció diagnózisa és kezelése a COVID19-járvány alatt az Egyesült Királyságban

2020. jún. 6. | ,

A jelenleg érvényes irányelvek azt javasolják, hogy az összes asztmás beteg használjon ICS-t (inhaled corticosteroids, inhalációs kortikoszteroidok), kivéve azokat, akik egy év alatt átlagosan kevesebb, mint 3 adag SABA-t (short-acting β2-agonist; rövid hatású β2-agonista) használnak hetente. Az irányelvek alapján az asztmás betegek mindenképpen folytassák a fenntartó terápia részeként alkalmazott ICS használatát. Jelenleg nincs arra vonatkozó bizonyíték, hogy kapcsolat lenne az ICS használata és a SARS-CoV-2-fertőzés között.

Olvass tovább

COVID19: immunpatológia és terápiás megfontolások

2020. jún. 5. |

A súlyos 2019-es koronavírus-betegséget (COVID19) tüdőgyulladással, limfopéniával, a limfociták kimerülésével és citokinviharral lehet jellemezni. Jelentős mértékű antitesttermelés figyelhető meg; azt azonban még meg kell határozni, hogy ez védő vagy káros hatású. A COVID19-betegekben lejátszódó immunpatológiai változások definiálása során potenciális gyógyszerkutatási célpontok jöhetnek szóba, ami a klinikai kezelés szempontjából fontos.

Olvass tovább

A citokinfelszabadulási szindróma súlyos COVID19-betegség esetén

2020. jún. 3. |

a COVID19-esetek 20%-ában súlyos, lázzal és tüdőgyulladással járó, akut légzési distressz szindrómához (ARDS) vezető betegség kialakulásáról számoltak be. Ez emlékeztet a citokinfelszabadulási szindróma (CRS) okozta ARDS-re és a másodlagos hemofagocitás limfohisztiocitózisra (sHLH), melyet SARS-CoV és a MERS-CoV vírusokkal fertőzött betegeken észleltek, valamint olyan leukémiás betegeken, akik génmódosított T-sejt terápiában részesültek. E tapasztalat ismeretében sürgős szükség van a CRS szupresszióján alapuló terápiás szerekre, mint a tocilizumab, amellyel már futnak COVID19-cel kapcsolatos klinikai vizsgálatok.

Olvass tovább

A COVID19 kezelése: A kezdeti és a felmerülő terápiás lehetőségek áttekintése – KIVONAT!

2020. ápr. 30. |

Az áttekintés a Fertőző Betegségek Gyógyszerészeinek Társasága készült annak érdekében, hogy összefoglalja a 2020. március 19-éig ismert bizonyítékokon alapuló ismereteket, ezzel segítve a lehetséges COVID19 elleni terápiás lehetőségek megtalálását. A terápia legfontosabb pontja a szupportív kezelés.
Az újabb hatóanyagok klinikai hatásosságának vizsgálata folyamatban van.

Olvass tovább

Acetazolamid, nifedipin és foszfodiészteráz-gátlók: Kiegészítő terápiás lehetőségekként való használatuk alátámasztása a 2019-es koronavírus-betegségben (COVID19)

2020. ápr. 29. |

A COVID19-et egy másik légzőszervi betegség, a magashegyi tüdőödéma (HAPE), kontextusában vizsgálja a COVID19-cel kapcsolatos publikált adatokat. A két állapot jelentős hasonlóságokat mutat, ami előre jelezheti a patofiziológiai lefolyást. Ebből következően potenciális kezelési lehetőségek merülhetnek fel.
Az acetazolamid sokféleképpen hat a különböző szervrendszerekre, potenciálisan csökkenti a hipoxiás pulmonális vazokonstrikciót, és fokozza a légzési perctérfogatot és a kilégzési vitálkapacitást is.

Olvass tovább
Betöltés