Eredeti cikk dátuma: 2021. február 8.
Eredeti cikk címe: Pregnancy, Postpartum Care, and COVID-19 Vaccination in 2021
Eredeti cikk szerzői: Sonja A. Rasmussen MD, MS (1,2) Denise J. Jamieson MD, MPH (3)
Eredeti cikk elérhetősége: https://jamanetwork.com/journals/jama/fullarticle/2776447?resultClick=1
Eredeti cikk státusza: végleges
Fordító(k): Kapa Noémi
Lektor(ok): Dr. Vidor Judit
Nyelvi lektor(ok): Rét Anna
Szerkesztő(k): Vinkovits Mária

Figyelem! Az oldalon megjelenő cikkek esetenként politikai jellegű megnyilvánulásokat is tartalmazhatnak. Ezek nem tekinthetők a fordítócsoport politikai állásfoglalásának, kizárólag az eredeti cikk írójának véleményét tükrözik. Fordítócsoportunk szigorúan politikamentes, a cikkekben esetlegesen fellelhető politikai tartalommal kapcsolatosan semmiféle felelősséget nem vállal, diskurzust, vitát, bizonyítást vagy cáfolatot nem tesz közzé.

Az oldalon található információk nem helyettesítik a szakemberrel történő személyes konzultációt és kivizsgálást, ezért kérjük, minden esetben forduljon szakorvoshoz!


Author Affiliations Article Information

1Departments of Pediatrics and Obstetrics and Gynecology, University of Florida College of Medicine, Gainesville

2Department of Epidemiology, University of Florida College of Public Health and Health Professions and College of Medicine, Gainesville

3Emory University School of Medicine, Department of Gynecology and Obstetrics, Atlanta, Georgia

JAMA. Published online February 8, 2021. doi:10.1001/jama.2021.1683

Több mint egy év telt el azóta, hogy Kínában azonosították a súlyos akut légzőszervi tünetegyüttest okozó koronavírus 2 (SARS-CoV-2) által előidézett 2019-es koronavírus-betegséget (COVID19). A SARS-CoV-2 gyorsan elterjedt a világban, jelentős megbetegedéseket, halálozást és társadalmi zavart okozva. Az Egyesült Államok Élelmiszer- és Gyógyszerfelügyeleti Hatósága (FDA) által legutóbb engedélyezett két COVID19 elleni vakcina a pandémia végének reményét keltette, de a vakcina rendelkezésre állását, elosztását és a vele kapcsolatos bizonytalanságot érintő kihívások, valamint a vakcina csökkent hatékonyságát vagy a természetes immunitás legyőzését kiváltó variánsok megjelenése valószínűsíti a SARS-CoV-2 további terjedését.

Továbbra sem ismert, hogy a várandósság növeli-e a COVID19-re való hajlamot.Számos kórház általános SARS-CoV-2-szűrést vezetett be vajúdó és szülésre jelentkező nőknél, adatot gyűjtve ezzel a várandósok tünetmentes fertőzésének gyakoriságáról. Várandósokon végzett szeroprevalencia kimutatására irányuló vizsgálatok igazolták, hogy a tünetmentes fertőzés gyakorisága a nem várandós populációéhoz hasonlóan alakul.1 A várandósság alatti SARS-CoV-2-fertőzésre való hajlamot viszont nem vizsgálták, mivel nem állnak rendelkezésre adatok egy megfelelően összehasonlítható csoport (vagyis a hasonló expozíciós szinttel rendelkező, reproduktív korú, nem várandós nők) általános szűréséről. Az általános szűrésben részt vett várandós nők SARS-CoV-2-prevalenciájára vonatkozó adatok olyan rizikófaktorokat azonosítottak a fertőzéssel kapcsolatban, mint a rassz/etnikum, biztosított státusz és az emberek lakóhelyével kapcsolatos tényezők (pl. nagyobb valószínűséggel lett pozítiv a magas népsűrűségű helyen lakók tesztje).2

Habár az adatok alapján eleinte nem volt tisztázott, hogy a COVID19-cel összefüggő súlyos komplikációk magasabb kockázatának vannak-e kitéve a várandósok, az Amerikai Járványügyi és Betegségmegelőzési Központ (CDC) egyik széles körű tanulmányának adatai felvetik a megnövekedett kockázatot. Több mint 450 000 reproduktív korú, SARS-CoV-2-fertőzött, tüneteket mutató várandós vagy nem várandós nő közül az intenzív osztályra kerülés, az invazív lélegeztetés, az extrakorporális membránoxigenizáció szükségessége és a halálozás sokkal nagyobb valószínűséggel fordult elő a várandósok között, mint a nem várandós reproduktív korú nőknél.3 A nem-spanyol-amerikai feketék aránytalanul magas halálozási számmal szerepeltek. A várandósok tünetei (mint a köhögés, fejfájás, izomfájdalom és láz) hasonlók voltak a nem várandósok tüneteihez, habár a legtöbb tünet kevésbé fordult elő várandós egyének között, mint nem várandós nőknél.3

A várandósság kimenetelét vizsgáló számos kutatás mutatott rá, hogy a SARS-CoV-2-vel fertőzöttek körében gyakoribb a koraszülés, habár az eredmények nem voltak következetesek. Egy összefoglaló cikkben a koraszülés háromszor volt gyakoribb a SARS-CoV-2-vel fertőzöttek esetében, mint a nem fertőzöttek körében, arányaiban ez 16%, illetve 6% volt.4 Nem ismert azonban, hogy ez a különbség a fertőzés közvetlen hatásainak vagy az anyai megbetegedésnek tudható be, esetleg az orvosi kezelés következménye volt. Néhány – bár nem az összes – tanulmány azt sugallja, hogy nagyobb arányban fordul elő halva születés a SARS-CoV-2-vel fertőzöttek között vagy a pandémia idején. Például egy egyesült királyságbeli elemzésben a halva születések aránya két-háromszor volt magasabb a pandémia alatt, mint előtte, arányaiban 1000 születésből 9,3 illetve 2,4; habár nem tudni, hogy az emelkedés a SARS-CoV-2-fertőzéssel vagy más járvánnyal kapcsolatos tényezővel függ össze.5

Dokumentálták már a SARS-CoV-2 méhen belüli átadását6, úgy tűnik azonban, hogy ennek előfordulása ritka. Ennek okai ismeretlenek, de összefüggésben lehet az ACE2-receptor és a TMPRSS2 szerin-proteáz alacsonyabb expressziójával, amelyek a SARS-CoV-2 sejtbe hatolásához szükségesek.7 A szoptatással való átadás nem tűnik valószínűnek; 18 anyától származó 64 mintából egyet teszteltek SARS-CoV-2 RNS-re pozitívnak, de nem mutattak ki szaporodóképes vírust.8

Gondos óvintézkedések megtételével az anyától csecsemőnek történő vírusátadás adatai megnyugtatóan alakultak. Egy tanulmányban, amelyben 116 SARS-CoV-2-fertőzött anya által szoptatott 120 újszülöttet vizsgáltak, minden újszülött tesztje negatív lett SARS-CoV-2-re, és tünetmentesek voltak. Ebben a tanulmányban a csecsemőket zárt inkubátorban az anyjukkal közös szobában helyezték el, az anyák sebészi maszkot viseltek és ügyeltek a kéz- és mellhigiéniára szoptatás előtt, illetve a babával történő egyéb kapcsolatfelvételt megelőzően.9

Nemrég kapott FDA-engedélyt két COVID19-vakcina a vészhelyzeti használati engedélyezési eljárás keretében, és várhatóan hamarosan további vakcinák válnak elérhetővé.10 Ahogyan az gyakran történik az új gyógyszerek és vakcinák esetében, a várandósokat kizárták ezeknek a vakcináknak a klinikai vizsgálataiból. Az első két engedélyezett vakcinára (Pfizer-BioNTech és Moderna) vonatkozó állatkísérletek eredményei biztatók. A klinikai vizsgálatoknak akaratlanul kitett néhány várandós terhességének kimenetelére még nem állnak rendelkezésre adatok, mivel ezek még folyamatban lévő terhességek. Majdnem minden vakcina engedélyezett a várandósság alatt, ha az előnyei várhatóan felülmúlják a lehetséges kockázatokat. Kivételt képeznek ez alól az élő, legyengített vírust tartalmazó vakcinák (mint a kanyaró-mumpsz-rubeola [MMR] vakcina), amelyek ellenjavalltak a vírus olyan elméleti kockázatai miatt, mint a méhlepénybe való bejutás és a magzat megfertőzése.

Az első két engedélyezett COVID19-vakcina messenger RNS (mRNS) technológiát alkalmaz; az mRNS kódolja a tüskefehérjét a vírus felületén, amelyet aztán a gazda immunrendszere felismer. Az mRNS gyorsan lebomlik a sejt citoplazmájában. Az mRNS-vakcinák (és más COVID19-vakcinajelöltek) nem tartalmaznak élő vírust. Ezért az Amerikai Járványügyi és Betegségmegelőzési Központ (CDC), az American College of Obstetricians and Gynecologists (ACOG, szülészek és nőgyógyászok szakkollégiuma) és a Society for Maternal-Fetal Medicine (SMFM), anyai-magzati orvostudományi társaság) közlése szerint be kellene oltani azokat a várandósokat, akik megfelelnek a COVID19 oltási követelményeknek (lásd a táblázatot).

VárandósságSzoptatás
Az Egyesült Államok Élelmiszer- és Gyógyszerfelügyeleti Hatósága (FDA)  
A várandósoknak beadott COVID19-vakcina terhességgel összefüggő kockázatairól nem áll rendelkezésre elégséges adat az információnyújtáshoz
A COVID19-vakcina hatásairól szoptatott csecsemőkre, illetve a tejtermelésre/kiválasztásra vonatkozóan nem áll rendelkezésre elegendő adat.
Amerikai Járványügyi és Betegségmegelőzési Központ (CDC)  
Akik várandósok és a COVID19-oltásra javasoltak csoportjába tartoznak, mint például az egészségügyi dolgozók, beoltathatják magukat.
A várandós és orvosa közötti konzultáció segíthet eldönteni, hogy megkaphatja-e a várandós a vészhelyzeti használati engedélyezésben jóváhagyott vakcinát
Az orvossal való konzultáció hasznos, de nem kötelező az oltás előttA COVID19-oltás előtt nem javasolt rutin terhességi teszt elvégzése
A teherbe eséssel próbálkozóknak nem szükséges kerülniük a várandósságot mRNS COVID19-vakcina beadása után
A COVID19-vakcina biztonságosságáról szoptató nők esetében, vagy a szoptatott csecsemőkre, illetve a tejtermelésre/kiválasztásra gyakorolt hatására vonatkozóan nem áll rendelkezésre adat
Az mRNS vakcinákat nem tartják kockázatosnak a szoptatott csecsemők számára
Akik szoptatnak és a COVID19-oltásra javasoltak csoportjába tartoznak, mint például az egészségügyi dolgozók, beoltathatják magukat.
American College of Obstetricians and Gynecologists (ACOG)
 
Az ACOG nem javasolja a COVID19-vakcinák visszatartását olyan várandósok esetében, akik az ACIP által javasolt prioritási csoportok alapján megfelelnek az oltási követelményeknek
Az orvossal történő konzultáció hasznos lehet ugyan, de nem kötelező az oltás előtt, mivel szükségtelenül akadályozhatja a vakcinához való hozzáférést.Terhességi teszt elvégzése egyik vészhelyzeti használati engedéllyel jóváhagyott COVID19-oltás beadása előtt sem lehet követelmény
Támogatni kell döntésükben azokat a várandósokat, akik visszautasítják az oltást


Az ACOG javasolja, hogy amennyiben megfelelnek az oltási követelményeknek az ACIP által felvázolt priorizálási csoportok alapján, a szoptató nők számára a nem szoptatókhoz hasonlóan ajánljanak fel COVID19-vakcinákat
Bár a legtöbb klinikai vizsgálatban nem vett részt szoptató anya, a COVID19-vakcinákat nem szabad visszatartani az olyan szoptató nőktől, akik egyébként megfelelnek az oltási kritériumoknak
A szoptató nők oltási biztonságára vonatkozó elméleti aggodalmak nem múlják felül az oltás beadásával járó előnyöket; nem szükséges elkerülni a tejtermelés beindulását vagy abbahagyni a szoptatást azoknál a pácienseknél, akik COVID19-vakcinát kapnak
Society for Maternal-Fetal Medicine (SMFM)  

Az SMFM nyomatékosan javasolja a várandósok hozzáférését a COVID19-vakcinákhoz és azt, hogy az oltás beadásával kapcsolatban beszéljék meg orvosukkal a lehetséges előnyöket és a nem ismert kockázatokat
A konzultáció térjen ki a magzatot károsan érintő elméleti kockázatokra; habár az mRNS vakcinák által okozott kár kockázata alacsony, mivel az mRNS a keringés során várhatóan lebomlik
Az egyedi döntés során mérlegelni kell az elméleti kockáztokat, valamint a késleltetett vakcináció és egy lehetséges anyai SARS-CoV-2-fertőződés kockázatát
Szoptató nők számára javasolt az oltás
A konzultáció során mérlegelni kell az oltás biztonságosságára vonatkozó adatok hiányát az adott személyre vonatkozó egyedi fertőzési és súlyos megbetegedési kockázattal
Az oltás biztonságosságára vonatkozó elméleti kockázatok nem múlják felül az oltás lehetséges előnyeit
Rövidítések: ACIP –  Advisory Committee on Immunization Practices (immunizálási gyakorlatokkal foglalkozó tanácsadó bizottság); EUA –  vészhelyzeti használati engedély.
3 Források: FDA (Pfizer-BioNTech) (Moderna): CDC; ACOG; SMFM.
Táblázat: A Pfizer-BioNTech és a Moderna COVID19-vakcinákra vonatkozó javaslatai várandós vagy szoptató nők részére3

Az oltás előnyeinek és potenciális kockázatainak mérlegeléséhez a várandósok számára segítséget jelenthet, ha a kezelőorvossal vagy más egészségügyi szakemberrel konzultálnak a COVID19-oltásról. Ez a konzultáció azonban legyen opcionális, hogy ne akadályozza az oltás beadását. A konzultációk során térjenek ki az állatkísérletekből származó és a klinikai kísérletek során az oltás időpontjában terhességüket még nem tudó várandósokra vonatkozó adatokra (amint ezek hozzáférhetővé válnak), a védőoltás által kiváltott immunreakciókra (pl. láz), az oltás trimeszterhez való időzítésére, a SARS-CoV-2-fertőzésnek való kitettség csökkentésére (pl. otthoni munkavégzés), a COVID19 újszülöttre vagy magzatra vonatkozó kockázataira és az adott személy várandósságából, korából és alapbetegségeiből adódó komplikációk kockázatára.10 A COVID19-vakcinák várandósságra kifejtett hatásairól szóló tanulmányok még folyamatban vannak. A várandósságot tervezők számára nincs bizonyíték, sem elméleti aggodalom a COVID19-oltás termékenységre gyakorolt hatását illetően. A COVID19-oltás után nem szükséges halasztani a teherbe esést. A családtervezés részeként az orvosoknak biztosítaniuk kell, hogy a páciensek tisztában legyenek minden javasolt vakcinával, beleértve a COVID19 elleni oltást is.

A COVID19-vakcina szoptatott csecsemőkre kifejtett hatásairól sem áll rendelkezésre adat. A CDC, az ACOG és az SMFM azonban bizakodó a nemrég oltott nők szoptatásának megkezdésével vagy folytatásával kapcsolatban, a szoptatás csecsemőkre kifejtett előnyös hatásai, valamint mindazon ismeretek miatt, amelyeket más szoptatás alatt adható oltások biztonságáról tudni lehet.

Az elmúlt évben sok mindent tudtunk meg a COVID19 várandósokra vagy szülés után álló egyénekre gyakorolt hatásairól; de sok kérdés maradt még. A várandósság alatti COVID19-re, valamint a megelőzésre és kezelésre vonatkozó legfrissebb információk eléréséhez az orvosoknak követniük kell a CDC, az ACOG és az SMFM frissítéseit.

A cikk adatai

Levelező szerző: Denise J. Jamieson, MD, MPH, Department of Gynecology and Obstetrics, Emory University School of Medicine, Woodruff Memorial Research Bldg, 101 Woodruff Circle, Ste 4208, Atlanta, GA 30322 (djamieson@emory.edu).

Online kiadás: 2021. február 8. doi:10.1001/jama.2021.1683

Szerzői érdekeltségek közzététele: Nincs ilyen.

Hivatkozások

1. Egerup  P, Fich Olsen  L, Christiansen  AH,  et al.  Severe acute respiratory syndrome coronavirus 2 (SARS-CoV-2) antibodies at delivery in women, partners, and newborns.   Obstet Gynecol. 2021;137(1):49-55. doi:10.1097/AOG.0000000000004199 PubMed Google Scholar Crossref

2. Joseph  NT, Stanhope  KK, Badell  ML,  et al.  Sociodemographic predictors of SARS-CoV-2 infection in obstetric patients, Georgia, USA.   Emerg Infect Dis. 2020;26(11):2787-2789.PubMed Google Scholar Crossref

3. Zambrano  LD, Ellington  S, Strid  P,  et al.  Update: characteristics of symptomatic women of reproductive age with laboratory-confirmed SARS-CoV-2 infection by pregnancy status—United States, January 22-October 3, 2020.   MMWR Morb Mortal Wkly Rep. 2020;69(44):1641-1647.PubMed Google Scholar Crossref

4. Allotey  J, Stallings  E, Bonet  M,  et al.  Clinical manifestations, risk factors, and maternal and perinatal outcomes of coronavirus disease 2019 in pregnancy.   BMJ. 2020;370:m3320.PubMed Google Scholar Crossref

5. Khalil  A, von Dadelszen  P, Draycott  T,  et al.  Change in the incidence of stillbirth and preterm delivery during the COVID-19 pandemic.   JAMA. 2020;324(7):705-706. doi:10.1001/jama.2020.12746
Article| Pub Med |Google Scholar |Crossref

6. Vivanti  AJ, Vauloup-Fellous  C, Prevot  S,  et al.  Transplacental transmission of SARS-CoV-2 infection.   Nat Commun. 2020;11(1):3572.PubMed| Google Scholar| Crossref

7. Pique-Regi  R, Romero  R, Tarca  AL,  et al.  Does the human placenta express the canonical cell entry mediators for SARS-CoV-2?   Elife. 2020;9:9. doi:10.7554/eLife.58716 |PubMed| Google Scholar| Crossref

8. Chambers  C, Krogstad  P, Bertrand  K,  et al.  Evaluation for SARS-CoV-2 in breast milk from 18 infected women.   JAMA. 2020;324(13):1347-1348.
Article|PubMed |Google Scholar |Crossref

9. Salvatore  CM, Han  JY, Acker  KP,  et al.  Neonatal management and outcomes during the COVID-19 pandemic.   Lancet Child Adolesc Health. 2020;4(10):721-727.PubMed |Google Scholar |Crossref

10. Rasmussen  SA, Kelley  CF, Horton  JP, Jamieson  DJ.  Coronavirus disease 2019 (COVID-19) vaccines and pregnancy: what obstetricians need to know.   Obstet Gynecol. Published online December 23, 2020. doi:10.1097/AOG.0000000000004290 PubMed |Google Scholar

A témában lásd még: https://www.covid1001.hu/biztonsagos-szoptatas-a-covid19-pandemia-idejen/