Eredeti cikk dátuma: 2021. február 22.
Eredeti cikk címe: Vaccines and immunization: What is vaccination?
Eredeti cikk szerzői: WHO
Eredeti cikk elérhetősége: https://www.who.int/news-room/q-a-detail/vaccines-and-immunization-what-is-vaccination?adgroupsurvey=%7Badgroupsurvey%7D&gclid=Cj0KCQiAyJOBBhDCARIsAJG2h5cVzyRdWBj6GAV38PLmOFTd99tFCQZs3ViBOaQOh7TzStAP3iE5PbIaAvc0EALw_wcB
Eredeti cikk státusza: megjelent
Fordító(k): Kruták Anita
Lektor(ok): Györkei Ádám
Nyelvi lektor(ok): Rét Anna
Szerkesztő(k): Vinkovits Mária

Figyelem! Az oldalon megjelenő cikkek esetenként politikai jellegű megnyilvánulásokat is tartalmazhatnak. Ezek nem tekinthetők a fordítócsoport politikai állásfoglalásának, kizárólag az eredeti cikk írójának véleményét tükrözik. Fordítócsoportunk szigorúan politikamentes, a cikkekben esetlegesen fellelhető politikai tartalommal kapcsolatosan semmiféle felelősséget nem vállal, diskurzust, vitát, bizonyítást vagy cáfolatot nem tesz közzé.

Az oldalon található információk nem helyettesítik a szakemberrel történő személyes konzultációt és kivizsgálást, ezért kérjük, minden esetben forduljon szakorvoshoz!


Mi a védőoltás?

A védőoltás egyszerű, biztonságos és hatásos módja annak, hogy az embereknek védettek legyenek a súlyos betegségektől, mielőtt elkapnák azokat. A test természetes védekezőrendszerét használja arra, hogy bizonyos fertőzésekkel szemben ellenállóvá tegye és megerősítse az immunrendszert.

A védőoltás antitestek termelésére készteti az immunrendszert, ahogyan ez megbetegedés esetén is történik. Azonban a védőoltás nem okoz betegséget és nem veszélyeztet annak szövődményeivel, mert csak elölt vagy gyengített kórokozókat (vírusokat, baktériumokat) tartalmaz.

A legtöbb védőoltást injekció formájában adják be, de vannak, amelyek szájon át adhatók, illetve olyanok, amelyeket az orrba fújnak be permet formájában.

Miért fontosak a védőoltások?

A védőoltás biztonságos és hatásos módja a betegségek megelőzésének és az életek megmentésének – most jobban, mint valaha. Napjainkban legalább húszféle betegség (pl. diftéria, tetanusz, szamárköhögés, influenza és kanyaró) ellen érhető el védőoltás. Összességében ezek a védőoltások körülbelül 3 millió ember életét mentik meg évente.

A védőoltással nemcsak magunkat védjük, hanem a körülöttünk élőket is. Vannak olyanok, például a súlyos betegségben szenvedők, akiknek nem ajánlott bizonyos védőoltások felvétele. Ezért ők tőlünk függenek, hogy a védőoltásokkal csökkentsük a betegségek terjedését.

A COVID19-világjárvány idején a védőoltás kritikus fontosságú. A világjárvány erőteljes csökkenést okozott a gyerekeknek beadott rutin védőoltások számában, ami a megelőzhető betegségek számának növekedéséhez és a megbetegedések okozta halálozásokhoz vezethet. A WHO sürgeti az országokat, hogy továbbra is folytassák az alapvető védőoltások beadását és az alapvető egészségügyi szolgáltatások biztosítását a COVID19 okozta kihívások ellenére. A védőoltások fontosságáról további információt itt találhat.

Hogyan működnek a védőoltások?

A védőoltás a test természetes védekezőrendszerével együttműködve védelmet épít ki, így csökkentve a megbetegedés kockázatát. Amikor beadják a védőoltást, az immunrendszer válaszol. Azaz:

Felismeri a behatoló kórokozót, például a vírusokat vagy a baktériumokat.

  • Antitesteket termel. Az antitestek olyan fehérjék, amelyeket az immunrendszer termel a betegség elleni harcban.
  • Emlékszik a betegségre és arra, hogy hogyan tud ellene küzdeni. Ha ezután megfertőződünk a kórokozóval, az immunrendszerünk még azelőtt gyorsan elpusztítja azokat, hogy elkezdenénk rosszul érezni magunkat.
  • Ezért a védőoltás biztonságos és okos módja annak, hogy immunválaszt váltsunk ki a testben anélkül, hogy megbetegednénk.

Az immunrendszer úgy van megtervezve, hogy képes legyen emlékezni. Ha valamikor egy vagy több adag védőoltásban részesülünk, akkor jellemzően évekre, évtizedekre, vagy akár egy egész életre védetté válunk egy betegséggel szemben. Ez teszi a védőoltásokat ennyire hatásossá. A védőoltások elsősorban a megbetegedéstől védenek meg ahelyett, hogy egy betegséget a megjelenése után kelljen kezelni.

Hogyan védik meg a védőoltások az egyéneket és a közösségeket?

A védőoltások megtanítják és felkészítik az immunrendszert, a test természetes védekezőrendszerét arra, hogy felismerje a vírusokat, a baktériumokat és megküzdjön velük. Amennyiben a test újra találkozik a betegséget előidéző kórokozóval, készen áll majd arra, hogy gyorsan elpusztítsa azt, ezáltal megelőzve a megbetegedést.

Ha valakit beoltanak egy betegség ellen, azzal a megfertőződés kockázata is csökken. Így kevésbé valószínű, hogy a vírust vagy a baktériumot át tudja adni másoknak. Minél több embert oltanak be egy közösségben, annál kevesebb ember marad sebezhető, és egyúttal kisebb az esélye annak, hogy egy fertőzött személy átadja a kórokozót egy másik embernek. A kórokozó közösségen belüli terjedési lehetőségének csökkentése megóvja a célzott betegséggel szemben azokat, akik nem kaphatnak védőoltást (olyan egészségügyi problémák miatt, mint az allergia vagy az életkor).

A nyájimmunitás vagy közösségi immunitás tulajdonképpen egy fertőző betegségtől való közvetett védelem, amely akkor jön létre, ha a népességben immunitás alakul ki a védőoltások használatával vagy korábbi fertőzések következtében. A nyájimmunitás nem azt jelenti, hogy a beoltatlan vagy a fertőzésen még át nem esett személyek maguk is immunisak lennének. Ehelyett nyájimmunitásról akkor beszélünk, amikor a nem immunis, de magas immunitású közösségekben élő személyek esetében csökken a megbetegedés kockázata az alacsony immunitású közösségben élő nem immunis személyekéhez képest.

A magas immunitású közösségekben kisebb a nem immunis emberek megbetegedésének kockázata, mint ahogyan egyébként lenne. Azonban ez a csökkent kockázat annak a közösségnek az immunitásából (azaz a nyájimmunitásból) ered, ahol élnek, és nem abból, hogy ők maguk immunisak lennének. Ha az átoltottsági arány folyamatosan növekszik, akkor a kockázat folyamatosan csökkenni fog még azután is, hogy a nyájimmunitás először kialakul és megfigyelhető lesz a nem immunizált emberek körében a betegség kockázatának csökkenése. Amikor már nagyon magas az átoltottsági arány, a nem immunisak között a megbetegedés kockázati aránya hasonlítani fog azokéhoz, akik ténylegesen is immunisak.

A WHO a védőoltással javasolja a nyájimmunitás elérését, nem pedig azáltal, hogy engedjük az emberek között elterjedni a betegséget, mivel ez utóbbi felesleges megbetegedésekhez és halálozásokhoz vezetne.

A világjárványt okozó új betegséggel, a COVID19-cel szemben számos védőoltás áll fejlesztés alatt, néhány pedig már a bevezetés korai szakaszában van, mivel bizonyítottan biztonságosak és hatásosak a betegséggel szemben. Nem ismert, hogy hány embert kellene beoltani COVID19 ellen a nyájimmunitás eléréséhez.  Ez egy nagyon fontos kutatási terület és valószínűleg változni fog a közösség, a védőoltás, az oltási szempontból előnyben részesítettek és más tényezők függvényében.

A járványos gyermekbénulás, a rotavírus, a pneumococcus, a B típusú influenza, a sárgaláz, a meningococcus és számos más megelőzhető betegség elleni védőoltás fontos jellemzője a nyájimmunitás. Azonban ez a megközelítés kizárólag az oltással megelőzhető, emberről emberre terjedő betegségek esetében működik. Például a tetanuszt egy a környezetünkben élő baktérium miatt kapjuk el, nem egy másik embertől, így azok, akik nem immunisak, nem védettek a betegségtől még akkor sem, ha a közösség nagy része be van oltva.

Miért kell beoltatnom magam?

Védőoltások nélkül súlyos betegségeknek és a belőlük eredő rokkantság kockázatának tesszük ki magunkat, például a kanyaró, az agyhártyagyulladás, a tüdőgyulladás, a tetanusz és a járványos gyermekbénulás esetében. Sok betegség ezek közül akár életveszélyessé is válhat. A WHO becslése szerint a védőoltások 2-3 millió ember életét mentik meg évente.

Habár néhány betegség ma már ritkán fordul elő, az ezeket előidéző kórokozók továbbra is jelen vannak a világ néhány pontján vagy a világ minden részén. A mai világban a fertőző betegségek könnyen átlépik a határokat és bárkit meg tudnak fertőzni, aki nem védett.

Két fontos oka van, hogy beoltassuk magunkat. Az egyik, hogy megvédjük magunkat, a másik pedig, hogy megvédjük a körülöttünk élőket. Mivel nem mindenki kaphat védőoltást – ideértve az újszülötteket és azokat, akik súlyos betegek vagy bizonyos allergiájuk van –, ezért az, hogy ők is biztonságban legyenek a védőoltással megelőzhető betegségekkel szemben, a beoltottakon múlik.

Milyen betegségeket előznek meg a védőoltások?

A védőoltások számos különböző betegségtől védenek meg:

  • Méhnyakrák
  • Kolera
  • Diftéria
  • Hepatitisz B
  • Influenza
  • Japán agyvelőgyulladás
  • Kanyaró
  • Agyhártyagyulladás
  • Mumpsz
  • Szamárköhögés
  • Tüdőgyulladás
  • Járványos gyermekbénulás
  • Veszettség
  • Rotavírus
  • Rubeola
  • Tetanusz
  • Tífusz
  • Bárányhimlő
  • Sárgaláz

Jelenleg néhány más oltóanyag is fejlesztés alatt áll vagy tesztfázisban van, többek között az ebola és a malária elleni védőoltás, azonban még egyik sem érhető el széles körben.

Ezek közül nem mindegyik védőoltásra lehet szükség az ön országában. Van olyan védőoltás, amelyet kizárólag magas kockázatú területekre történő utazást megelőzően vagy magas kockázatú munkát végző személyeknek adnak. Kérdezze meg orvosát, hogy önnek és családjának milyen védőoltásra van szüksége.

Beadassam a lányomnak a humán papillomavírus (HPV) elleni védőoltást?

Gyakorlatilag az összes méhnyakrákos eset a nemi úton terjedő HPV-fertőzéssel kezdődik. A védőoltás nyújtja a legjobb védelmet a betegséggel szemben, ha azt a vírussal történő első találkozást megelőzően adják be. A védőoltás bevezetését követően a tinédzserlányok és a fiatal nők körében előforduló HPV-fertőzések számában akár 90%-os csökkenést figyeltek meg az Ausztráliában, Belgiumban, Németországban, Új-Zélandon, Svédországban, az Egyesült Királyságban és az Egyesült Államokban végzett vizsgálatok során.

A vizsgálatok során a HPV-oltás biztonságosnak és hatásosnak bizonyult. A WHO azt javasolja, hogy minden 9 és 14 év közötti lány két oltást kapjon, a későbbiekben pedig rendszeresen vegyen részt méhnyakrákszűrésen.

Mikor kell beoltatnom magam (vagy a gyermekemet)?

A védőoltások megvédenek minket egész életünk során, a különböző életszakaszokban, a születéstől kezdve a gyerekkorig, tinédzserként, majd egészen időskorunkig. A legtöbb országban az oltás beadását követően oltási kiskönyvet adnak, amely az önnek vagy gyermekének beadott oltásokat tartalmazza, illetve azokat az időpontokat, amikor a következő vagy emlékeztető oltások esedékesek. Bizonyosodjon meg arról, hogy az összes oltása rendben van.

Amennyiben késik a védőoltás beadása, akkor súlyos betegség kockázatának tesszük ki magunkat. Ha túl sokáig gondolkodunk a beadáson, akkor egy súlyos betegség kockázatának tehetjük ki magunkat – például egy járvány kitörésekor – és valószínűleg nem lesz elég idő arra, hogy az oltás kifejtse a hatását, illetve megkapjuk az ajánlott dózisokat.

Miért kell a védőoltások beadását ilyen fiatal korban elkezdeni?

A kisgyermekek komoly kockázatnak vannak kitéve, hiszen a betegségeket bárhol, bárkitől elkaphatják a mindennapjaik során. A WHO által ajánlott oltási rendet úgy tervezték meg, hogy a csecsemőket és a kisgyermekeket a lehető legkorábbi időponttól védje. A csecsemők és a kisgyermekek vannak a betegségek veszélyének leginkább kitéve, mert az immunrendszerük még nem fejlődött ki teljesen, és a szervezetük így kevésbé képes megküzdeni a fertőzésekkel. Ezért nagyon fontos, hogy a gyerekeket az ajánlott időpontban beoltsák a betegségek ellen.

Nem oltattam be a gyermekemet az ajánlott időpontban. Túl késő beadatni az oltást?

A legtöbb védőoltást soha nem késő beadatni. Kérdezze meg orvosát, hogy ön vagy gyermeke hogyan tudja felvenni a kihagyott védőoltásokat.

Ki kaphat védőoltást?

Majdnem mindenki kaphat védőoltást. Azonban vannak emberek, akik egészségügyi okok miatt nem kaphatnak meg bizonyos védőoltásokat, vagy várniuk kell, mielőtt megkaphatják azokat. Ezek az egészségügyi okok a következők lehetnek:

  • Krónikus betegségek vagy kezelések (pl. kemoterápia), amelyek hatással vannak az immunrendszerre.
  • Súlyos és életveszélyes allergiás reakciók az oltóanyag hatóanyagaival szemben, amelyek azonban nagyon ritkán fordulnak elő.
  • Súlyos betegség és magas láz az oltás napján.

Ezek a tényezők gyakran védőoltásonként változnak. Amennyiben nem biztos abban, hogy ön vagy gyermeke megkaphat-e egy bizonyos védőoltást, kérdezze meg orvosát. Ő segíthet helyes döntést hozni a beadható oltásokkal kapcsolatban.

Hogyan fejlesztik ki és tesztelik a védőoltásokat?

A legelterjedtebb védőoltások már évtizedek óta használatosak, és minden évben több millió embert oltanak be biztonságosan velük. Mint minden gyógyszernek, a védőoltásoknak is széles körű és szigorú vizsgálatokon kell átesniük, hogy megbizonyosodjanak a biztonságosságukról egy adott országban történő bevezetésük előtt.

Egy kísérleti oltóanyagot legelőször állatokon tesztelnek, hogy megvizsgálják a biztonságosságát és azt, hogy képes-e megelőzni egy adott betegséget. Ezután az embereken végzett klinikai vizsgálatok három fázisa következik:

  • Az első fázis során az oltóanyagot egy kis létszámú önkéntes csoport kapja azért, hogy megvizsgálják a biztonságosságát, továbbá megerősítsék, hogy kivált immunválaszt, illetve meghatározzák a megfelelő adagolást.
  • A második fázisban már több száz, az esetleges mellékhatások miatt folyamatosan megfigyelt önkéntes kapja meg az oltóanyagot, hogy tovább vizsgálják az immunválaszt kiváltó képességét. Ebben a fázisban a betegség kimenetelével kapcsolatban is gyűjtenek adatokat, amikor csak lehetséges, azonban ez még mindig nem elég nagy létszámú vizsgálat ahhoz, hogy világos képet kapjanak az oltóanyag betegségre gyakorolt hatásáról. Az ebben a fázisban részt vevőkre ugyanolyan tulajdonságok (például a kor és a nem) jellemzők, mint azokra, akiknek a védőoltást szánják. A fázis során néhány önkéntes az oltóanyagot kapja, néhány pedig nem, ami összehasonlítások elvégzését teszi lehetővé és következtetéseket lehet levonni a védőoltásra vonatkozóan.
  • A harmadik fázisban az oltást már több ezer önkéntes kapja. Közülük néhányan a vizsgálati oltóanyagot kapják, néhányan pedig nem, ahogyan az a második fázisban is történik. A két csoportból származó adatokat alaposan összehasonlítják annak megállapítására, hogy a védőoltás biztonságos és hatásos-e azzal a betegséggel szemben, amely ellen tervezték, hogy megvédjen.

Miután a klinikai vizsgálatok eredményei elérhetővé válnak, de még azelőtt, hogy egy oltóanyagot bevezetnének az országos oltóprogramba, lépések sora szükséges a forgalomba hozatali és közegészségügyi engedélyekhez, ideértve a hatásosságra, biztonságosságra és gyártásra vonatkozó felülvizsgálatokat.

Egy védőoltás bevezetése után tovább folytatódik a szoros nyomon követés, már nagyobb számú népesség körében, mindennapos alkalmazási körülmények között a nemkívánatos mellékhatások felderítése és a hatásosság további vizsgálata érdekében, illetve annak vizsgálatára, hogy hogyan lehet a védőoltást a legjobban használni az optimális védőhatás eléréséhez. Tovább információ a védőoltás fejlesztésével és biztonságosságával kapcsolatban itt található.

További kérdésem van a védőoltással kapcsolatban. Mit tegyek?

Amennyiben kérdése van a védőoltásokkal kapcsolatban, keresse fel orvosát. Az orvosa tudományos alapú információt tud nyújtani a védőoltásról önnek és családjának, ideértve az országa ajánlott oltási rendjét is.

Bizonyosodjon meg arról, hogy csak hiteles forrásokból tájékozódik, amikor az interneten keres információt. Ebben segít a WHO azzal, hogy számos weboldalt felülvizsgált és „hitelesített” világszerte, amelyek kizárólag megbízható bizonyítékokra támaszkodó információkat és vezető szakértők által írt független közleményeket adnak közre. Ezek a weboldalak mind a Oltóanyag-biztonsági háló (The Vaccine Safety Net) tagjai.

Mit tartalmaz a védőoltás?

Az összes összetevő fontos szerepet játszik abban, hogy a védőoltás biztonságos és hatásos legyen. Ilyen például:

  • Az antigén. Ez egy vírus vagy baktérium legyengített változata, amely megtanítja a szervezetünket arra, hogy felismerje és harcoljon a betegséggel szemben, ha a jövőben találkozik vele.
  • Adjuvánsok, amelyek segítik felerősíteni az immunválaszt. Ez azt jelenti, hogy elősegítik a védőoltás jobb működését.
  • Tartósítószerek, amelyek a védőoltás tartós hatásosságáért felelősek.
  • Stabilizálószerek, amelyek megvédik az oltóanyagot a tárolás és a szállítás során.

A védőoltás címkéjén feltüntetett összetevők ismeretlennek tűnhetnek. Azonban nagyon sok, az oltóanyagban használt összetevő természetesen is megtalálható a szervezetben, a környezetben és az elfogyasztott ételeinkben. Az oltás összes hatóanyaga és maga az oltás is alapos vizsgálaton esik át, továbbá folyamatosan figyelemmel kísérik a biztonságosságát.

Biztonságosak a védőoltások?

A védőoltás biztonságos, a mellékhatások pedig többnyire enyhék és ideiglenesek, mint például a karfájdalom vagy a hőemelkedés. Nagyon ritkán előfordulhatnak súlyosabb mellékhatások.

Minden védőoltást többfázisú vizsgálatok során szigorúan tesztelnek, mielőtt engedélyeznék a használatát, ezt követően pedig rendszeresen felülvizsgálják az engedélyt. A tudósok folyamatosan figyelik a számos forrásból érkező információkat bármilyen olyan jelért, amely egészségügyi kockázatot okozhat.

Ne feledje, sokkal nagyobb a valószínűsége annak, hogy egy védőoltással megelőzhető betegség okoz komoly egészségügyi problémát, mint hogy maga a védőoltás. A tetanusz például igen erős fájdalmat, izomgörcsöket (szájzárat) és vérrögöket okozhat, a kanyaró pedig agyvellőgyulladást (az agy fertőzését) és vakságot. Sok védőoltással megelőzhető betegség akár halállal is végződhet. A védőoltás előnyei nagymértékben meghaladják a kockázatokat, és sokkal több megbetegedés, illetve halálozás történne a védőoltások nélkül.

Van-e a védőoltásoknak mellékhatása?

Mint minden gyógyszernek, a védőoltásoknak is lehetnek enyhe mellékhatásai, például enyhe láz, fájdalom vagy bőrpír az injekció beadásának helyén. Az enyhe tünetek néhány napon belül maguktól elmúlnak.

A súlyos vagy hosszan tartó mellékhatások nagyon ritkák. A védőoltások biztonságosságát folyamatosan nyomon követik, hogy felderítsék a ritka nemkívánatos eseményeket.

A gyerekek kaphatnak-e egyszerre két védőoltást?

A tudományos bizonyítékok azt mutatják, hogy egyszerre több oltás beadása nem jár negatív hatással. A gyerekek naponta több száz olyan idegen anyagnak vannak kitéve, amelyek immunválaszt váltanak ki. Már az evéssel is új kórokozók jutnak be a szervezetbe, illetve számos baktérium él a szájban és az orrban.

Kombinált oltóanyag (pl. diftéria, szamárköhögés, tetanusz ellen) esetén kevesebb injekció beadása szükséges, így csökkentve az oltás kellemetlenségeit a gyermekek számára. Ez azt is jelenti, hogy gyermeke a megfelelő védőoltást kapja a megfelelő időben, elkerülve annak kockázatát, hogy olyan betegséget kap el, amely akár halállal is végződhet.

Van-e kapcsolat a védőoltás és az autizmus kialakulása között?

Nincs bizonyíték arra, hogy bármilyen kapcsolat lenne a védőoltások és az autizmus vagy az autisztikus zavar között. Ezt számos, a népesség igen széles körében végzett vizsgálat alátámasztotta.

Az MMR-oltás (kanyaró-mumpsz-rubeola) és az autizmus kialakulása közötti kapcsolatot felvető 1998-as tanulmányról később kiderült, hogy súlyos hibákat tartalmaz és félrevezető. Ezt követően a publikáló folyóirat visszavonta a tanulmányt, és az orvos, aki írta, elvesztette orvosi engedélyét. Sajnos a tanulmány megjelenése olyan félelmet keltett, amely néhány országban az átoltottsági arány csökkenéséhez, majd a betegségek kitöréséhez vezetett.

Gondoskodnunk kell arról, hogy további lépéseket tegyünk annak érdekében, hogy kizárólag hiteles és tudományos információkat osszunk meg a betegségekről és az azokat megelőző védőoltásokról.

Hogyan segíti a WHO a védőoltás biztonságosságának szavatolását?

A WHO azon dolgozik, hogy mindenhol mindenki számára biztosítani tudja a biztonságos és hatásos védőoltás általi védettséget. Ennek érdekében az országoknak segítséget nyújtunk abban, hogy a védőoltások ellenőrzésének szigorú biztonságossági rendszerét hozzák létre és szigorú nemzetközi előírásokat alkalmazva szabályozzák azokat.

A WHO szakértői a világ különböző részein élő tudósokkal együtt folyamatosan figyelemmel kísérik a védőoltásokat megbizonyosodva arról, hogy továbbra is biztonságos a használatuk. Más partnerekkel is együttműködve segítjük az országokat a vizsgálatokban és a kommunikációban, amennyiben aggodalomra okot adó kérdések merülnek fel.

Bármilyen, a WHO-nak jelentett nemkívánatos mellékhatást egy független szakértőkből álló csoport, a Global Advisory Committee on Vaccine Safety vizsgál ki.