Kategória: Ismeretterjesztés

Útmutató a munkahelyek felkészítéséhez a COVID19-re

A COVID19-járványkitörés vállalkozásokra, dolgozókra, vásárlókra és lakosságra gyakorolt hatásának csökkentése érdekében fontos, hogy minden munkáltató készítsen COVID19 tervet a munkahelyen. Azok a munkáltatók, akik készítettek influenza-pandémiás tervet, a COVID19-re felkészülés során ezeket a terveket frissíthetik, különös tekintettel a SARS-CoV-2 azon jellemzőire, amelyek a különleges kockázati kitettséget, a kitettség forrását, az átviteli utakat és egyéb egyedi sajátosságait illeti (összehasonlítva az influenza-pandémiát okozó vírusokkal). Azok a munkáltatók, akik nem rendelkeznek pandémiás tervvel, a lehető leghamarabb fel kell készülniük és fel kell készíteniük a munkavállalóikat is a járványhelyzet potenciális romlására. A folytonossági tervezés hiánya fokozatosan összeomláshoz vezethet, mivel az munkáltatók elégtelen felszereléssel próbálnak megfelelni a COVID19 kihívásainak, és az esetleg nem megfelelően felkészített dolgozóknak pandémiás körülmények között kell helytállniuk.

Olvass tovább

A kijárási tilalom a világ legnagyobb pszichológai kísérlete, és megfizetünk érte

Azzal, hogy a világon közel 2,6 milliárd fő került valamilyen formában kijárási tilalom alá, vitathatatlanul a világ eddigi legnagyobb pszichológiai kísérletét végezzük.
Ez a kiégés és a stresszhez kötődő távollét másodlagos járványához fog vezetni 2020 második felében.
Ha most teszünk lépéseket, még enyhíthetjük a COVID19 miatti kijárási tilalom mérgező hatásait.

Olvass tovább

A koronavírus: tesztelés és kontaktkutatás – de hogyan?

Annyi fertőzöttet és velük kontaktusba kerülő személyt kell tesztelni és azonosítani, amennyit csak lehet, annak érdekében, hogy elszigetelhessük vagy karanténba tehessük őket. Ha ezt nagyon gyorsan megtesszük, az elég lehet a járvány megfékezéséhez. Ehhez rengeteg embert kell felvennünk, és a technikai lehetőségeket is ki kell használnunk. Emiatt a magánélet védelme érdekében kompromisszumot kell kötnünk, de ez az észszerűség határán belül marad.

Olvass tovább

A SARS-CoV-2 átviteli dinamikájának projektív modellezése a pandémiát követő időszakra

Projektív modellezésünk szerint a kezdeti, legsúlyosabb pandémiás hullámot a téli időszakban valószínűleg ismétlődő SARS-CoV-2-kitörések követik majd. Egyéb beavatkozások hiányában a közösségi távolságtartás sikerének legfontosabb mérője, hogy az intenzív terápiás kapacitás túlterhelődik-e. Ennek elkerülése érdekében tartós vagy időszakos közösségi távolságtartás a 2022-es évbe nyúlóan is szükséges lehet.

Olvass tovább

Szkülla és Karübdisz között – Onkológiai döntések a Covid19 idején

Ahogy a halálesetek száma emelkedett és általánossá vált, hogy nyilvánosságra hozzák a halálozási arányt is, sok betegemnél láttam, hogy igyekeznek a vészjósló adatokat beilleszteni azokba a statisztikai összefüggésekbe, amelyeket tőlem hallottak. Kínai vizsgálatvezetők jelentése alapján a Covid19-fertőzött rákbetegeknél az invazív lélegeztetés, az intenzív osztályra kerülés és a halál összetett végpontok esélye ötször akkora, mint a rákbetegségben nem érintett betegeknél. Az egymással versengő fenyegetésekkel folytatott veszélyes zsonglőrködés során a fertőzés miatti aggodalom sem újdonság az onkológián.

Olvass tovább

Mit tudunk a COVID19 rejtett terjesztőiről?

Nagyon keveset tudunk arról, hogy hány ember tartozik a „rejtett terjesztők” kategóriájába – ahogy néhány közegészségügyi kutató nevezi őket –, és hogy ezek a fertőzöttek milyen mértékben járulnak hozzá a betegség átviteléhez. A rejtett terjesztők három kategóriára oszthatók: tünetmentes (aszimptomatikus), preszimptomatikus (tüneteket még nem mutató) és nagyon enyhe tüneteket mutató fertőzöttekre.

Olvass tovább

Mit kell tudnunk a tünetmentes vírushordozókról, ha le akarjuk küzdeni a koronavírust?

Nem csak az fordulhat elő, hogy az emberek megfertőződnek, és az első néhány napban semmilyen vagy nagyon enyhe tüneteket tapasztalnak, hanem azt is, hogy ez egybeesik azzal az időszakkal, amikor a legnagyobb lehet a vírusterhelés, azaz a tünetmentes vírushordozó sejtjeiből kiszabaduló vírus mennyisége. Így válhatott a vírus igazán félelmetes ellenséggé jelenlegi sűrűn lakott, globálisan összekapcsolt világunkban. Okosabbnak kell tehát lennünk a vírusnál ahhoz, hogy leküzdhessük.

Olvass tovább

Egészségügyi dolgozók mentális egészséggel kapcsolatos problémái a Covid19-világjárvány alatt – Áttekintés

Egyre több bizonyíték utal arra, hogy a COVID19 a mentális egészség független kockázati tényezője lehet az egészségügyi dolgozóknál. Hat cikk áttekintése megmutatta, hogy az egészségügyi dolgozók esetében számos szocio-demográfiai változó, mint például a nem, foglalkozás, kor, munkavégzés helye, munkarészleg, ill. bizonyos pszichológiai változók, mint a nem megfelelő szociális háttér és az önhatékonyságba vetett hit összefügg a stresszről, szorongásról, depresszív tünetekről és álmatlanságról szóló jelentések számának megnövekedésével.

Olvass tovább

Ne feledkezzünk meg az észszerűségről! (Gondolatok a Klinikai Egyensúlyról)

Az orvosoknak az értelmet kell képviselniük és jó példával kell elöljárniuk. Kritikusan kell gondolkodnunk, és reflektálnunk kell a gondolkodásunkat esetlegesen befolyásoló torzításokra. Amikor a betegek kezeléséről döntünk, kritikusan értékeljük a bizonyítékokat, és az anekdotikus megfigyeléseket csak arra használjuk, hogy hipotéziseket fogalmazzunk meg a kísérletekhez, amelyeket a klinikai egyensúly elvének megfelelően lehet végrehajtani.

Olvass tovább
Betöltés