Kategória: Orvostudomány

A BNT162b1 COVID19 vakcina humán antitest- és TH1 T-sejt-választ vált ki

A BNT162b1 COVID19 vakcina humán antitest- és TH1 T-sejt-választ vált ki

2021. aug. 29. | , ,

A 2019-es koronavírus-betegséget (COVID19) – amely egy nagy mértékben változó tünetekkel járó, súlyos akut légzőszervi tünetegyüttes – a 2019 decemberében Kínában azonosított súlyos akut légzőszervi tünetegyüttest okozó koronavírus 2 (SARS-CoV-2) okozza. 2020. március 11-én az Egészségügyi Világszervezet (WHO) a SARS-CoV2-járványt világjárvánnyá nyilvánította. 2020. szeptember 16-ig több mint 29 millió esetet regisztráltak világszerte, több mint 930 000 halálesettel. A világjárvány emberi társadalomra gyakorolt súlyos és világméretű hatása biztonságos és hatékony gyógyszerek és vakcinák gyors fejlesztését teszi szükségessé

Olvass tovább
A SARS-CoV-2-specifikus B- és T-sejt-válaszok tartóssága gyógyult COVID19-betegeknél 6–8 hónappal a fertőzés után

A SARS-CoV-2-specifikus B- és T-sejt-válaszok tartóssága gyógyult COVID19-betegeknél 6–8 hónappal a fertőzés után

2021. aug. 8. | , ,

A COVID19-betegminták többségénél SARS-CoV-2-elleni antitestek voltak jelen
Az RBD- és S-specifikus IgG-szintek a diagnózis után 6 hónapig stabilak maradtak
Specifikus memória B- és T-sejtek alakultak ki a COVID19-betegek több mint 95%-ánál
A memória B- és T-sejt-válaszok a fertőzés után legalább 6–8 hónapig fennmaradtak

Olvass tovább
A sisakos noninvazív lélegeztetés és az orrszondán keresztül adott nagy áramlású oxigén hatása a légzéstámogatástól mentes napok számára középsúlyos vagy súlyos hipoxémiás légzési elégtelen COVID19-ben szenvedő betegeknél

A sisakos noninvazív lélegeztetés és az orrszondán keresztül adott nagy áramlású oxigén hatása a légzéstámogatástól mentes napok számára középsúlyos vagy súlyos hipoxémiás légzési elégtelen COVID19-ben szenvedő betegeknél

2021. júl. 1. | ,

A tanulmány arra próbál választ adni, hogy a COVID19 okozta középsúlyos vagy súlyos hipoxémiás légzési elégtelenséggel intenzív osztályra felvett betegek körében a sisakos noninvazív lélegeztetéssel végzett korai folyamatos kezelés megnöveli-e a légzéstámogatástól mentes napok számát a 28. napig az orrszondán keresztüli nagy áramlású oxigénhez képest.

Olvass tovább
A Pfizer-BioNTech COVID19 vakcina első adagjának beadását követő allergiás reakciók, beleértve az anafilaxiát – Egyesült Államok, 2020. december 14-23.

A Pfizer-BioNTech COVID19 vakcina első adagjának beadását követő allergiás reakciók, beleértve az anafilaxiát – Egyesült Államok, 2020. december 14-23.

2021. jún. 15. | ,

2020. december 14–23 között, 1 893 360 első adag Pfizer-BioNTech COVID19 vakcina beadását követően (1 177 527 adag nőknek, 648 327 adag férfiaknak és 67 506 adagnál hiányzott a nemek rögzítése) 4393 (0,2%) nemkívánatos eseményt jelentettek a VAERS-nél. A tünetek leírása alapján ezek közül 175 esetet tovább vizsgáltak, mint súlyos allergiás reakció lehetséges eseteit, beleértve az anafilaxiát is; ezen jelentések közül 21 felelt meg az anafilaxia Brighton Collaboration esetdefiníciós kritériumainak, ami egyezik a kezdeti becsült 11,1 eset/millió beadott adag aránnyal.

Olvass tovább
Poszt-COVID szindróma kórházban kezelt COVID19-betegeknél: retrospektív kohorszvizsgálat

Poszt-COVID szindróma kórházban kezelt COVID19-betegeknél: retrospektív kohorszvizsgálat

2021. máj. 30. | ,

A hosszú COVID vagy poszt-COVID szindróma nem betegség, és a National Institute for Health and Care Excellence (NICE) definíciója szerint „olyan jelek és tünetek, amelyek a COVID19-nek megfelelő fertőzés során vagy után jelennek meg, legalább 12 hétnél tovább tartanak és alternatív diagnózis nem magyarázza”.14 A NICE irányelvek javasolják a poszt-COVID ambulanciára történő beutalást, ha a poszt-COVID tünetek 6-12 hétig fennállnak.14 Az előzetesen fennálló krónikus betegségek és a kockázati tényezők az akut COVID19 kimenetelek prediktorai (pl. intenzív osztályra történő felvétel és elhalálozás2), de a poszt COVID szindróma epidemiológiája kevésbé jól definiált15 16 a szervrendszerek tisztázatlan közép- és hosszútávú patofiziológiája miatt. A poszt-COVID szindrómával foglalkozó ambulanciák megalakulását követően, a betegség epidemiológiájának részletes leírása segíteni fog a megfelelő diagnózis felállításában, az ellátásban, a közegészségügyi intézkedésekben és szabályozásokban, illetve az erőforrás-tervezésében.

Olvass tovább
A BNT162b2 SARS-CoV-2-neutralizáló antitesteket és T-sejteket indukál embereknél

A BNT162b2 SARS-CoV-2-neutralizáló antitesteket és T-sejteket indukál embereknél

2021. máj. 15. | ,

A BNT162b2, egy lipid nanorészecskével (LNP) formulázott, nukleoziddal módosított hírvivő RNS (mRNS), amely a fúzió előtti konformációban stabilizálódott súlyos akut légzőszervi tünetegyüttest okozó koronavírus 2 (SARS-CoV-2) tüskefehérjét (S) kódolja, és 95%-os hatékonyságú a 2019-es koronavírus-betegség (COVID19) megelőzésében. A közelmúltban előzetesen beszámoltunk a BNT162b2 biztonságossági és antitestválasz-adatairól egy folyamatban lévő, placebokontrollos, megfigyelő számára vak, klinikai I./II. fázisú vakcina vizsgálatban

Olvass tovább
Légszomj az elhúzódó poszt-COVID során: a rekeszizom diszfunkciója a súlyos COVID19 túlélőiben, neuromuszkuláris ultrahanggal követve

Légszomj az elhúzódó poszt-COVID során: a rekeszizom diszfunkciója a súlyos COVID19 túlélőiben, neuromuszkuláris ultrahanggal követve

2021. ápr. 25. | , ,

Sokan, akik túlélték a súlyos koronavírus-betegséget (COVID19) tartósan nehézlégzésben és fáradékonyságban, poszt-covid állapotban szenvednek még jóval az aktív fertőzés megszűnése után is. 25, rehabilitációs kórházban kezelt, egymást követő COVID19 túlélőből (76% férfi) álló csoport kohorszvizsgálata során 80%-uknál legalább egy szonográfiai rendellenesség állt fenn a rekeszizom szerkezetében vagy működésében. Pontosabban a megállapított normatív adatokhoz képest 76%-uknál csökkent a rekeszizom vastagodási aránya (csökkent kontraktilitás), és 20%-uknál csökkent a rekeszizom vastagsága (atrófia). Ezek a megállapítások alátámasztják a neuromuszkuláris légzési diszfunkciót mint a COVID19 kórházi kezelés utáni hosszan tartó funkcionális károsodások egyik alapvető okát.

Olvass tovább
A kutatók egy gyermekeket érintő ritka, COVID19-hez kapcsolódó immunbetegség okaira vadásznak

A kutatók egy gyermekeket érintő ritka, COVID19-hez kapcsolódó immunbetegség okaira vadásznak

2021. ápr. 6. | , ,

Az akut COVID19 -ben szenvedő felnőttek és gyermekek egyaránt magas szintű gyulladást és immunaktivációt mutattak, amely során az immunsejtek felpörögtek, megcélozva a potenciális veszélyforrást – de MIS-C-betegeknél az aktiváció mértéke néha meghaladta a legsúlyosabb állapotú felnőtt betegekét, ahogy erről a kutatók ebben márciusban a Science Immunologyban beszámoltak. Az immunsejtek egyik alcsoportja kiemelkedett közülük: az úgynevezett „vaszkuláris járőröző” T-sejtek. Magas aktiválódásuk azt sugallja, hogy az ereket célozzák meg, ez megmagyarázhatja egyes betegek szívgyulladását és aneurizmáját.

Olvass tovább
Genetikai felfedezés: új lehetőségek a COVID19 kezelésére

Genetikai felfedezés: új lehetőségek a COVID19 kezelésére

2021. ápr. 3. | , ,

A klinikai vizsgálatok után a genetikai bizonyítékok az eredményes terápia meghatározásának második legjobb módja. Szakértők szerint a gének működésére ható, már rendelkezésünkre álló gyógyszerek megmutathatják, mely hatóanyagok újrapozicionálásával lehetne klinikai vizsgálatok keretein belül a COVID19-et is kezelni.

Olvass tovább
Betöltés