Kategória: Orvostudomány

A kutatók egy gyermekeket érintő ritka, COVID19-hez kapcsolódó immunbetegség okaira vadásznak

Az akut COVID19 -ben szenvedő felnőttek és gyermekek egyaránt magas szintű gyulladást és immunaktivációt mutattak, amely során az immunsejtek felpörögtek, megcélozva a potenciális veszélyforrást – de MIS-C-betegeknél az aktiváció mértéke néha meghaladta a legsúlyosabb állapotú felnőtt betegekét, ahogy erről a kutatók ebben márciusban a Science Immunologyban beszámoltak. Az immunsejtek egyik alcsoportja kiemelkedett közülük: az úgynevezett „vaszkuláris járőröző” T-sejtek. Magas aktiválódásuk azt sugallja, hogy az ereket célozzák meg, ez megmagyarázhatja egyes betegek szívgyulladását és aneurizmáját.

Olvass tovább

Genetikai felfedezés: új lehetőségek a COVID19 kezelésére

A klinikai vizsgálatok után a genetikai bizonyítékok az eredményes terápia meghatározásának második legjobb módja. Szakértők szerint a gének működésére ható, már rendelkezésünkre álló gyógyszerek megmutathatják, mely hatóanyagok újrapozicionálásával lehetne klinikai vizsgálatok keretein belül a COVID19-et is kezelni.

Olvass tovább

Miért jelennek meg egyre fertőzőbb változatok most, több mint egy évvel a COVID19-járvány kezdete óta?

Az immunrendszer folyamatosan megpróbálja azonosítani és megölni a vírust, amely csak akkor képes új embereket megfertőzni, ha kikerüli a felismerést. Bár a mutációk véletlenszerűen fordulnak elő, azok, amelyek egy fertőzőbb változatok megjelenéséhez vezetnek, vagy azok, amelyek elkerülik az immunrendszerünket, előnyhöz jutnak, és nagyobb valószínűséggel maradnak fenn.

Olvass tovább

A COVID19-betegséggel összefüggő szív- és érrendszeri elváltozások és azok kimenetelének összefoglaló áttekintése

Bár a COVID19 elsősorban a légzőrendszert érinti, összefüggésbe hozható szív- és érrendszeri (CV) elváltozások széles skálájával is, amelyek rendkívül rossz prognózist mutatnak. A CV-érintettség fő hipotézise a közvetlen myocardiuminfekció és a szisztémás gyulladás. Szisztematikusan áttekintettük a jelenlegi irodalmat, hogy alapot biztosítsunk a COVID19 okozta CV-elváltozások és azok kimenetelének megértéséhez.

Olvass tovább

Várandósság, szülés utáni gondozás és COVID19 elleni oltás 2021-ben

Majdnem minden vakcina engedélyezett a várandósság alatt, ha az előnyei várhatóan felülmúlják a lehetséges kockázatokat. Kivételt képeznek ez alól az élő, legyengített vírust tartalmazó vakcinák (mint a kanyaró-mumpsz-rubeola [MMR] vakcina), amelyek ellenjavalltak a vírus olyan elméleti kockázatai miatt, mint a méhlyepénybe való bejutás és a magzat megfertőzése.

Olvass tovább

A SARS-CoV-2-tüskében kialakuló mutációk hosszabb távú, emberről emberre terjedés és emberről állatra történő átvitel során

Ebben a munkában a SARS-CoV-2-tüskét érintő mutációkat gyűjtöttük össze, amelyek ezidáig megjelentek az emberről emberre terjedés során, illetve az azt követő emberről állatra történő átvitel során. Ez az összeállítás a koronavírus-tüske evolúciójának a fajok közötti transzmisszióban szerepet játszó számos, gyakran előforduló jellemzőjét mutatja be.

Olvass tovább

A COVID19 az endotélium betegsége? Klinikai és alapvető bizonyítékok

A 2019-es koronavírus-betegségben (COVID19) szenvedő betegek által leggyakrabban jelentett tünetek a köhögés, a láz és a légszomj. A COVID19-betegeknél általában megfigyelt főbb események (pl. magas vérnyomás, trombózis, tüdőembólia) azonban arra utalnak, hogy a vírus az endotéliumot célozza, az emberi test egyik legnagyobb kiterjedésű sejtrétegét. Ebben a cikkben klinikai és preklinikai bizonyítékokat foglalunk össze, amelyek alátámasztják a hipotézist, hogy a COVID19 fő célpontja az endotélium.

Olvass tovább

A COVID19 miokarditisz aktualitásai

A COVID19 egyre gyakrabban felismert szövődménye a miokarditisz, amit kiválthat a vírus okozta direkt miokardium-károsodás, valamint a szervezet fokozott immunválasza is.A diagnózis felállítása az egyéb ok-okozati összefüggések meghatározásához hasonlóan történik, és a részletes anamnézisfelvételen, betegvizsgálaton, laboratóriumi leleteken és nem-invazív képalkotó vizsgálatok eredményein alapul.

Olvass tovább

Post-COVID19 fibrózis, a SARS-CoV-2-fertőzés gyakori szövődménye

A COVID19-tüdőgyulladás és az ARDS egyik szövődménye a tüdőfibrózis [2]. Noha a post-COVID19 tüdőfibrózis gyakoriságát és mechanizmusát illetően jelenleg nem állnak rendelkezésre klinikai adatok, becslések szerint a betegség a SARS-COV-2-vel kórházban kezelt betegek nagyjából harmadát érinti [3,2]. Ez azt jelzi, hogy a hospitalizált betegek és a nem kórházban kezeltek együttes prevalenciája még magasabb lehet.

Olvass tovább
Betöltés