Kategória: Diagnosztika

A kutatók egy gyermekeket érintő ritka, COVID19-hez kapcsolódó immunbetegség okaira vadásznak

Az akut COVID19 -ben szenvedő felnőttek és gyermekek egyaránt magas szintű gyulladást és immunaktivációt mutattak, amely során az immunsejtek felpörögtek, megcélozva a potenciális veszélyforrást – de MIS-C-betegeknél az aktiváció mértéke néha meghaladta a legsúlyosabb állapotú felnőtt betegekét, ahogy erről a kutatók ebben márciusban a Science Immunologyban beszámoltak. Az immunsejtek egyik alcsoportja kiemelkedett közülük: az úgynevezett „vaszkuláris járőröző” T-sejtek. Magas aktiválódásuk azt sugallja, hogy az ereket célozzák meg, ez megmagyarázhatja egyes betegek szívgyulladását és aneurizmáját.

Olvass tovább

A COVID19-betegséggel összefüggő szív- és érrendszeri elváltozások és azok kimenetelének összefoglaló áttekintése

Bár a COVID19 elsősorban a légzőrendszert érinti, összefüggésbe hozható szív- és érrendszeri (CV) elváltozások széles skálájával is, amelyek rendkívül rossz prognózist mutatnak. A CV-érintettség fő hipotézise a közvetlen myocardiuminfekció és a szisztémás gyulladás. Szisztematikusan áttekintettük a jelenlegi irodalmat, hogy alapot biztosítsunk a COVID19 okozta CV-elváltozások és azok kimenetelének megértéséhez.

Olvass tovább

A COVID19 miokarditisz aktualitásai

A COVID19 egyre gyakrabban felismert szövődménye a miokarditisz, amit kiválthat a vírus okozta direkt miokardium-károsodás, valamint a szervezet fokozott immunválasza is.A diagnózis felállítása az egyéb ok-okozati összefüggések meghatározásához hasonlóan történik, és a részletes anamnézisfelvételen, betegvizsgálaton, laboratóriumi leleteken és nem-invazív képalkotó vizsgálatok eredményein alapul.

Olvass tovább

Post-COVID19 fibrózis, a SARS-CoV-2-fertőzés gyakori szövődménye

A COVID19-tüdőgyulladás és az ARDS egyik szövődménye a tüdőfibrózis [2]. Noha a post-COVID19 tüdőfibrózis gyakoriságát és mechanizmusát illetően jelenleg nem állnak rendelkezésre klinikai adatok, becslések szerint a betegség a SARS-COV-2-vel kórházban kezelt betegek nagyjából harmadát érinti [3,2]. Ez azt jelzi, hogy a hospitalizált betegek és a nem kórházban kezeltek együttes prevalenciája még magasabb lehet.

Olvass tovább

Renális szövődmények a 2019-es koronavírus-betegségben – szisztematikus áttekintés

A SARS-CoV-2 megfertőzi a gazdatestet, receptorként használva az angiotenzin-konvertáló enzim 2-t (ACE2), amely több szervben is expresszálódik, ideértve a tüdőt, a szívet, a veséket és a beleket. A veséket érintő szövődmények relatíve gyakoriak, a COVID19-betegek esetében az akut vesekárosodás (AVK) életet veszélyeztető szövődmény. Ebben az összefoglaló közleményben részletesen leírtuk a COVID19-betegség renális szövettani mintázatát és az AVK hátterében álló lehetséges mechanizmusokat.

Olvass tovább

Súlyos, Kawasaki-jellegű megbetegedés halmozódása a SARS-CoV-2-járvány olaszországi epicentrumában: egy megfigyeléses kohorsz vizsgálat

A súlyos SARS-CoV-2 járványa által különösen érintett Bergamo tartományban az elmúlt hónapban a Kawasaki-betegség halmozott előfordulását észleltük. Célunk a Covid19-járvány idején diagnosztizált Kawasaki-jellegű betegség incidenciájának és jellemzőinek értékelése volt.

Olvass tovább

Tüdőultrahang klinikai alkalmazása és technikája COVID19 eseteknél

Figyelembe véve, hogy az ultrahangos képalkotó eljárás által talált jelek nem specifikusak, a klinikai értelemben jó állapotúnak minősülő, enyhe tüneteket mutató beteg esetében a tüdőultrahangnak nincs szerepe. A tüdőultrahang olyan betegek esetében jelenthet segítséget, akiknél bár az RT-PCR teszt negatív, de nagy a COVID19 klinikai valószínűsége, és jellemző ultrahang-elváltozásokat mutatnak.

Olvass tovább
Betöltés