Eredeti cikk dátuma: 2021. március 18.
Eredeti cikk címe: Researchers hunt for cause of rare, COVID-19–linked immune disease in children
Eredeti cikk szerzői: Jennifer Couzin-Frankel
Eredeti cikk elérhetősége: https://www.sciencemag.org/news/2021/03/studies-chase-clues-help-kids-covid-19-linked-immune-syndrome?utm_campaign=ScienceNow&utm_source=Contractor&utm_medium=Facebook
Eredeti cikk státusza: megjelent
Fordító(k): dr. Szilassy Tekla
Lektor(ok): dr. Pál Zsuzsanna
Nyelvi lektor(ok): Rét Anna
Szerkesztő(k): Vinkovits Mária
Figyelem! Az oldalon megjelenő cikkek esetenként politikai jellegű megnyilvánulásokat is tartalmazhatnak. Ezek nem tekinthetők a fordítócsoport politikai állásfoglalásának, kizárólag az eredeti cikk írójának véleményét tükrözik. Fordítócsoportunk szigorúan politikamentes, a cikkekben esetlegesen fellelhető politikai tartalommal kapcsolatosan semmiféle felelősséget nem vállal, diskurzust, vitát, bizonyítást vagy cáfolatot nem tesz közzé.
Az oldalon található információk nem helyettesítik a szakemberrel történő személyes konzultációt és kivizsgálást, ezért kérjük, minden esetben forduljon szakorvoshoz!
A Science COVID19-jelentését a Heising-Simons Foundation támogatja.
2020 márciusában Audrey Odom John biztos volt abban, hogy kamasz betegének újfajta betegsége van. A Philadelphiai Gyermekkórház (Children’s Hospital of Philadelphia, CHOP) gyermekinfektológiai osztályának vezetőjeként John doktornő jártas a rejtélyes esetekben és a ritka diagnózisokban. De heteken belül további két gyermeket vettek fel hasonló tünetekkel: láz, kiütés, gyulladás és sokk. Az első három páciens közül kettőnek volt olyan rokona, akinek a közelmúltban pozitív volt a COVID19-tesztje, és amint John doktornő az összefüggésen kezdett tűnődni, az Egyesült Királyságból érkező április végi riasztás egyértelművé tette a kapcsolatot.
Az értesítés a CHOP eseteit tükröző tendenciákat írt le, és néhány érintett gyermeknél a COVID19-teszt is pozitív volt. Az azóta eltelt hónapokban John doktornő és gyermekgyógyász szakorvosok világszerte azon igyekeztek, hogy megértsék, amit ma többszervi gyulladásos szindrómának neveznek gyermekeknél, vagy MIS-C-nek. Megtanulták, hogy – néhány korábbi gyanúval ellentétben – különbözik a Kawasaki-betegségtől, amely egy kisgyermekeknél ismeretlen eredetű fertőzések után fellépő ritka gyulladásos reakció.
Felismerték az immunrendszer túlműködésének egyedülálló profilját, és hatékony kezeléseket azonosítottak. Most arra keresnek válaszokat, hogy miért alakul ki 4-6 héttel a pandémiás koronavírus-fertőzés után, és hogyan lehet mihamarabb felismerni.
Az esetek gondos nyomon követése kimutatta, hogy a MIS-C ritka, bár mégis ijesztő a szülők számára: március elejéig az USA Járványügyi és Betegségmegelőzési Központja több mint 2600 MIS-C esetet regisztrált, köztük 33 halált. De a legtöbb fiatal körülbelül egy hét kórházi tartózkodás után felépül.
A COVID19-cel való összefüggés feltárása érdekében a kutatók 14, MIS-C-ben szenvedő gyermek vérmintáit hasonlították össze akut COVID19 miatt kórházban kezelt 16 gyermek és több mint 100 felnőtt vérmintáival. Immunológiai szempontból „van egy igencsak jelentős átfedés” a különböző kohorszok között, mondja Laura Vella, a CHOP gyermekinfektológusa, aki a Pennsylvaniai Egyetemen (University of Pennsylvania) E. John Wherry mellett vezette a munkát.
Az akut COVID19-ben szenvedő felnőttek és gyermekek egyaránt magas szintű gyulladást és immunaktivációt mutattak, amely során az immunsejtek felpörögtek, megcélozva a potenciális veszélyforrást – de MIS-C-betegeknél az aktiváció mértéke néha meghaladta a legsúlyosabb állapotú felnőtt betegekét, ahogy erről a kutatók ebben márciusban a Science Immunologyban beszámoltak. Az immunsejtek egyik alcsoportja kiemelkedett közülük: az úgynevezett „vaszkuláris járőröző” T-sejtek. Magas aktiválódásuk azt sugallja, hogy az ereket célozzák meg, ez megmagyarázhatja egyes betegek szívgyulladását és aneurizmáját.
Vella és kollégái azt is feljegyezték, hogy a MIS-C betegeknél észlelt féktelen gyulladás kezeléssel gyorsan enyhült. „Ezt terápiával visszafordíthatjuk” – mondja Vella, míg a COVID19-ben szenvedők hosszabb ideig tartó gyulladást tapasztaltak.
Az immunológiai leletek egybevágnak az orvosok által megfigyeltekkel: a legtöbb MIS-C-ben szenvedő gyermek gyorsan javul az immunrendszert szupprimáló terápiák hatására. Az amerikai MIS-C-betegeket rutinszerűen intravénás immunglobulinnal kezelik. Ez a kezelés azonban gyakran nem érhető el bizonyos országokban készlethiány miatt. 2020 szeptemberében az Egyesült Királyságbeli RECOVERY nevű nagy klinikai vizsgálat, amely felnőttek ezrein tesztelte a kezeléseket, gyermekeket kezdett toborozni más megközelítések tanulmányozására. „Világszerte különböző stratégiákat alkalmaznak a MIS-C kezelésére” – mondja Elizabeth Whittaker, az Imperial College London gyermekinfektológus szakorvosa, aki közreműködik a klinikai vizsgálatban. A vizsgálatvezetők tudni akarják, hogy a gyermekek kezelhetők-e kizárólag szteroidokkal vagy csak szupportív kezeléssel, például vérnyomást stabilizáló gyógyszerekkel.
Ironikus módon a MIS-C kezelésére használt erős gyógyszerek ráadásul megnehezítik a betegség tanulmányozását: az immunrendszert vizsgáló vérmintákat gyakran a terápia megkezdése után veszik le. A kezelés „rendkívül sok sejttípust változtat meg” – mondja Virginia Pascual gyermekreumatológus, a Gale and Ira Drukier Institute for Children’s Health (Weill Cornell Medicine) igazgatója. Munkája a Pediatric Research Immune Network on SARS-CoV-2 and MIS-C (PRISM) elnevezésű nagy vizsgálat része, amelynek célja a szindróma okainak és hosszú távú kimenetelének megfejtése.
A National Institutes of Health támogatásával a PRISM több mint 100 beteget vont be november óta, és azt reméli, hogy legalább 250-et fog összesen bevonni. 1 év alatt a kutatók ismételten sok mintát gyűjtenek, beleértve vért, nyálat és vizeletet olyan betegektől, akiknek MIS-C-tünetei vannak vagy akik COVID19-ben szenvednek. „Minden erőfeszítésünkkel … most arra törekszünk, hogy ezeket a mintákat levegyük, mielőtt (a gyermekeket) ezekkel a nagyon erős gyógyszerekkel kezelni kezdenénk” – mondja Pascual. „Ez nem könnyű” – mondja a vizsgálatot vezető Steven Webber, a Vanderbilt Egyetem (Vanderbilt University) gyermekosztályának főorvosa. Állítása szerint: „Nehéz hideg fejjel gondolkodniuk” azoknak a szülőknek, akiknek gyermeke hirtelen, kritikusan megbetegszik. „És akkor jön valaki, és azt mondja: Nagyon szeretnénk, ha részt vennének ebben a fontos vizsgálatban.”
Egyre több elmélet jelenik meg arról, hogy hogyan működik a MIS-C. Sok gyermeknél az orrmintából negatív a SARS-CoV-2-teszt, de a vírus máshol is megbújhat a szervezetben; a székletminták nyomokat mutathatnak. Kérdés, hogy a fertőzés után termelődött antitestek reagálnak-e a szervezet saját szöveteire.
Pascual azt vizsgálja, hogy a SARS-CoV-2 okoz-e finom immunrendszeri rendellenességeket, talán az immunrendszer prekurzor sejtjeiben, és a rákövetkező, más vírus általi expozíció – „második csapás” – az immunrendszert túlműködésre készteti. A jó hír Pascual szerint, hogy „mindezek a hipotézisek tesztelhetők”.
A tisztánlátás segíthet az orvosoknak a MIS-C gyors diagnosztizálásában; jelenleg bonyolult vérvizsgálatokra és szakemberekre van szükség, amelyekhez nem minden orvosi rendelő fér hozzá. A korai diagnózis és a kezelés javíthatja a kimenetelt. Bár a legtöbb gyermek felépült, „nem hiszem, hogy az alacsony mortalitás a betegség jellemzője” – mondja Webber.
A The Lancet Child & Adolescent Health márciusi publikációja a súlyosabb betegséghez kapcsolódó tényezőket azonosította 1080 MIS-C-ben szenvedő fiatalnál. A magas C-reaktív protein (a gyulladás egy markere) fokozott kockázatot jelent, akárcsak az idősebb életkor. A fekete gyermekek nagyobb valószínűséggel kerültek az intenzív osztályra, és a publikációban szereplő gyermekek mintegy 77%-a fekete vagy hispán volt – a COVID19 ezeket a csoportokat sújtotta a legsúlyosabban – jegyzi meg John.
Egy nagyobb rejtély az életkor. A tinédzsereket súlyosan érintheti a MIS-C, szemben a 20-as éveikben járókat szinte soha, pedig immunológiailag a két csoport közel azonos. John doktornő azon tűnődik, hogy okozhatják-e ezt a hormonkülönbségek vagy más vírusexpozíciók.
Legvégül, reméli, hogy a folyamatban lévő vizsgálatok gyors, pontos diagnosztikát és célzottabb kezelést eredményeznek. „A jelenlegi megközelítésünk a pöröly”, amely az egész immunrendszer összezúzását célozza meg, mondja, és ennek olyan mellékhatásai lehetnek, mint a folyadék felhalmozódása a tüdőben. „Határozottan van helye egy pontosabb immunológiai megközelítésnek” – mondja. Egy évvel a MIS-C rejtélyének megjelenése után még sóvárogva vár a válaszokra.
doi:10.1126/science.abi5521
