Kategória: Terápiás lehetőségek

Stratégiai megközelítés a COVID19-oltóanyag kutatás-fejlesztéséhez

Példátlan szükség van elegendő, biztonságos és hatékony oltóanyag előállítására és terjesztésére annak érdekében, hogy megvédjük a világ egész népességét a COVID19-től. Az oltás globális igénye és a világjárvány széles földrajzi diverzitása egynél több hatékony oltási megközelítést igényel a biotechnológiai és gyógyszeripari cégek között. Cikkünk témája egy ilyen, a közelmúltban kialakult együttműködési program: az ACTIV , amely a köz- és a magánszféra partnersége

Olvass tovább

Remdesivir engedélyezés előtti alkalmazása súlyos COVID19-betegségben szenvedő betegeknél

A remdesivirt engedélyezés előtti alkalmazás céljából biztosítottuk a SARS-CoV-2-fertőzés okozta COVID19-betegséggel kórházban ápolt betegeknek. A betegek olyan igazolt SARS-CoV-2-fertőzöttek voltak, akiknek körlevegőn 94% vagy annál alacsonyabb volt az oxigénszaturációjuk, vagy oxigént kaptak. A betegek 10 napig kapták a remdesivirt, az első nap 200 mg-ot intravénásan, ezt követően pedig 9 napig 100 mg-ot naponta. Ez a tanulmány azoknak a betegeknek az adatain alapszik, akik 2020. január 25. és március 7. között kaptak remdesivirt, és a kezelést követően még legalább 1 nap klinikai adataival rendelkezünk.

Olvass tovább

A Pluristem előzetes adatokat közöl az engedélyezés előtti gyógyszeralkalmazási (compassionate use) programjában vizsgált COVID19 elleni gyógyszeréről, amellyel hét, akut légzési elégtelenségben szenvedő beteget kezeltek

Hét, akut légzési elégtelenségben szenvedő és COVID19 betegséggel összefüggő gyulladásos szövődményeket mutató beteget kezeltek Pluristem PLX sejtekkel három izraeli egészségügyi központban.

Olvass tovább

COVID19-betegek kórházi mortalitásához társuló vesebetegség

A COVID19 fő jellemzője a diffúz alveoláris károsodás és az akut légzési elégtelenség, a tüdő mellett más szervek érintettségének kutatása is indokolt. Mivel korlátozott számú információval rendelkezünk a COVID19-betegek vesebetegségére vonatkozóan, az akut vesekárosodás (AVE) prevalenciáját határoztuk meg COVID19-betegeken.

Olvass tovább

Asztmás rohamok és COPD-exacerbáció diagnózisa és kezelése a COVID19-járvány alatt az Egyesült Királyságban

A jelenleg érvényes irányelvek azt javasolják, hogy az összes asztmás beteg használjon ICS-t (inhaled corticosteroids, inhalációs kortikoszteroidok), kivéve azokat, akik egy év alatt átlagosan kevesebb, mint 3 adag SABA-t (short-acting β2-agonist; rövid hatású β2-agonista) használnak hetente. Az irányelvek alapján az asztmás betegek mindenképpen folytassák a fenntartó terápia részeként alkalmazott ICS használatát. Jelenleg nincs arra vonatkozó bizonyíték, hogy kapcsolat lenne az ICS használata és a SARS-CoV-2-fertőzés között.

Olvass tovább

COVID19: immunpatológia és terápiás megfontolások

A súlyos 2019-es koronavírus-betegséget (COVID19) tüdőgyulladással, limfopéniával, a limfociták kimerülésével és citokinviharral lehet jellemezni. Jelentős mértékű antitesttermelés figyelhető meg; azt azonban még meg kell határozni, hogy ez védő vagy káros hatású. A COVID19-betegekben lejátszódó immunpatológiai változások definiálása során potenciális gyógyszerkutatási célpontok jöhetnek szóba, ami a klinikai kezelés szempontjából fontos.

Olvass tovább

A citokinfelszabadulási szindróma súlyos COVID19-betegség esetén

a COVID19-esetek 20%-ában súlyos, lázzal és tüdőgyulladással járó, akut légzési distressz szindrómához (ARDS) vezető betegség kialakulásáról számoltak be. Ez emlékeztet a citokinfelszabadulási szindróma (CRS) okozta ARDS-re és a másodlagos hemofagocitás limfohisztiocitózisra (sHLH), melyet SARS-CoV és a MERS-CoV vírusokkal fertőzött betegeken észleltek, valamint olyan leukémiás betegeken, akik génmódosított T-sejt terápiában részesültek. E tapasztalat ismeretében sürgős szükség van a CRS szupresszióján alapuló terápiás szerekre, mint a tocilizumab, amellyel már futnak COVID19-cel kapcsolatos klinikai vizsgálatok.

Olvass tovább
Betöltés