Eredeti cikk dátuma: 2020. május 15.
Eredeti cikk címe: Neuro-COVID: Gaining Recognition as New Disease Terminology
Eredeti cikk szerzői: Shin Jie Yong
Eredeti cikk elérhetősége: https://medium.com/@shinjieyong/neuro-covid-gaining-recognition-as-new-disease-terminology-3b0c450fd868
Eredeti cikk státusza:
Fordító(k): dr. Eszterbauer Márta
Lektor(ok): dr. Chahlaoui Eszter
Nyelvi lektor(ok): Papp Eszter PhD
Szerkesztő(k): Novák Zsuzsanna
Figyelem! Az oldalon megjelenő cikkek esetenként politikai jellegű megnyilvánulásokat is tartalmazhatnak. Ezek nem tekinthetők a fordítócsoport politikai állásfoglalásának, kizárólag az eredeti cikk írójának véleményét tükrözik. Fordítócsoportunk szigorúan politikamentes, a cikkekben esetlegesen fellelhető politikai tartalommal kapcsolatosan semmiféle felelősséget nem vállal, diskurzust, vitát, bizonyítást vagy cáfolatot nem tesz közzé.
Az oldalon található információk nem helyettesítik a szakemberrel történő személyes konzultációt és kivizsgálást, ezért kérjük, minden esetben forduljon szakorvoshoz!
Neuro-COVID: Egyre növekvő körben elismert új betegségterminológia
Három típusú neuro-COVID létezik és 3 fázisban halad előre ‒ érintve az agyi légzőközpontot.
Noha a COVID19 neurológiai megnyilvánulásai ritkák, ennek ellenére jól dokumentáltak, ezek kerülnek itt részletes ismertetésre. Az idegrendszeri fertőzés alapmechanizmusai is erőteljesek. Eljött az ideje, hogy terminust alkossunk egy új COVID19-betegségre?
„Ezt a betegséget neuro-COVID-ként definiáltuk, mivel a COVID19 jelentős mértékben érinti a központi idegrendszert.”
A neuro-COVID 3 típusa
A Brain, Behavior, and Immunity című lapban május 5-én publikált tanulmányban az olaszországi Brescia Egyetem kutatói szerint a COVID19 neuroinfekciónak három különböző klinikai típusa van: (1) Agyi trombózis vérzéses infarktussal, (2) demielinizálós léziók és (3) enkefalopátia. „Ezt a betegséget neuro-COVID-ként definiáltuk, mivel a COVID19 jelentős mértékben érinti a központi idegrendszert” – javasolták.
Terminológia
- Agyi trombózis: Vérrög a véredényekben, melyek vért szállítanak el az agyból.
- Vérzéses infarktus: Agyinfarktusok bevérzése. Az infarktus a vérellátás hiánya miatt kialakuló szöveti elhalást jelent.
- Demielinizációs elváltozások: Az agy, a látóideg vagy a gerincvelő idegsejtek mielinhüvelyének ‒védő rétegének ‒ károsodása.
- Enkefalopátia: Az agykárosodás azon általános kifejezése, amely az agy működésének megváltozásához vezet.
A neuro-COVID 3 szakasza
Az olasz kutatók szerint a neuro-COVID három szakaszból áll: idegrendszeri invázió, központi idegrendszeri (CNS) klírensz és immunválasz.
Az 1. fázisban, az idegrendszeri invázió alatt a vírus megfertőzi az agyat vagy a szaglóideg vagy a véráram útján. A cerebrospinális folyadék vírusterhelése növekedni kezd a második fázisig. Enyhe légzőszervi tünetek vagy a légzőszervi tünetek hiánya figyelhető meg.
A 2. fázisban, a központi idegrendszeri klírensz során a vírus bejut az agy mélyebb részeibe, például az agytörzsbe ‒ ahol a légzőközpont van. A légzőszervi tünetek egyre kifejezettebbé válnak. A cerebrospinális folyadék vírusterhelése csökkenni kezd. Ekkor lehet kimutatni a vírust az orrgaratból vett kenettel.
A 3. fázisban, az immunválasz során a jelentős vírusreplikáció aktiválja az immunrendszert. Citokinvihar is előfordulhat, ami széleskörű szervkárosodáshoz vezethet, beleértve az agyat és a tüdőt. Az agyi légzőközpont ezáltal tovább sérül, súlyosbítva a légzőszervi tüneteket.
Neuro-COVID: Neuroinvázió → központi idegrendszeri klírensz → immunválasz
Ebben a végső szakaszban lehetséges, hogy a vírus nem mutatható ki a cerebrospinális folyadékban, de kimutatható az orrgaratból vett kenetben. A befejeződött 2. fázis megmagyarázhatja, hogy miért lett negatív a cerebrospinalis folyadékon végzett vírusteszt néhány neuro-COVID esetében. Attól függően, hogy az agy mely területei sérülnek, a neuro-COVID három klinikai típusából az egyik megfigyelhető lesz.
Más kutatócsoportok megfigyelései: Agytörzsi érintettség
Két másik kínai tanulmány alátámasztja az olasz kutatók áltat felvetett neuroinfekciós útvonalat, mely vagy a szaglóidegen keresztüli bejutást, vagy a vér-agy gát átlépését, vagy mindkettőt magába foglalja. Egy, a Frontiers of Medicine által publikált cikk a következő címet viseli: „Neurological manifestations of patients with COVID-19: potential routes of SARS-CoV-2 neuroinvasion from the periphery to the brain.” Egy másik, a Neurotoxicity Researchben megjelent cikk „Involvement of the Nervous System in SARS-CoV-2 Infection” címet viseli.
Más kutatócsoportok is kapcsolatot találtak az agytörzs ‒ az agyi légzőközpont ‒ és a COVID19 között. Az agytörzsnek a medulla oblongata nevű része magában foglalja a nucleus tractus solitarii-t, amely idegimpulzusokat fogad és küld a szívbe és a tüdőbe. Az agytörzs medulláján belül található pre-Bötzinger-komplex a légzési ritmust szabályozó neuronok csoportja.
A pre-Bötzinger-komplex károsodása légzési elégtelenséget és halált okoz, állítják az indiai kutatók „Is the Collapse of the Respiratory Center in the Brain Responsible for Respiratory Breakdown in COVID-19 Patients?” című írásukban az ACS Chemical Neuroscience-ben.
Állatokon végzett korábbi koronavírus-vizsgálatok alapján „észszerű azt gondolni, hogy a SARS-CoV-2 a bulbus olfactorius-on keresztül jut a központi idegrendszerbe, és onnan az agytörzsbe, agyi működészavart és/vagy a fertőzött idegsejtek halálát okozva, különösen azokét, amelyek a medulla kardiorespiratórikus központjában helyezkednek el”, állítja egy másik, a Brain, Behavior, and Immunity cimű lapban publikált cikk, melynek címe: „SARS-CoV-2: A new virus but a familiar inflammation brain pattern.”
A Sultan Moulay Slimane Egyetem kutatói a fent ismertetett első cikkhez fűzött kommentárjukban, amiben a kínai kutatók februári felvetésére reagáltak a COVID19 agytörzsi kapcsolatával összefüggésben, azt jegyezték meg, hogy a MERS és a SARS vírusok az agytörzsben halmozódtak fel abban a kísérletben, ahol egereket orron át fertőztek meg. „Ennek megfelelően a légzési elégtelenség egy része ténylegesen a medulla oblongata területén elhelyezkedő agytörzsi központok sérülésének tulajdonítható” – tette hozzá a kommentár.
A SARS-CoV-2 által használt ACE2 receptorok az agyban is jelen vannak, „különösen az agytörzsben és a kardiovaszkuláris funkciók szabályozásáért felelős régiókban” – állapította meg a Neurology Sciences cikke „Rising evidence for neurological involvement in COVID-19 pandemic” címmel. Ezek a régiók magukban foglalják a nucleus tractus solirarii-t és a medulla oblongatát, azaz a nyúltvelőt, tették hozzá.
Az első közvetlen bizonyíték
Ezen kutatócsoportok mindegyike ‒ összesen 6, beleértve azt az írást is, amely a neuro-COVID-ot mint új betegségterminológiát javasolja ‒ az agytörzsre irányítja a figyelmet. A közvetlen bizonyítékot az olaszországi Milánói Egyetem kutatói által egy nemrégiben megjelentetett cikk, a „First ultrastructural autoptic findings of SARS-Cov-2 in olfactory pathways and brainstem” címmel ismerteti.
„Az agytörzsi károsodások megmagyarázzák a betegben észlelt specifikus légzőszervi disszinergiát.”
Elemezték egy elhunyt COVID19-beteg jó minőségű mintáit, aki szaglás- és ízérzészavarban, fejfájásban, lázban és akut légzési distressz szindrómában (ARDS) szenvedett. Azt találták, hogy a SARS-CoV-2 részecskék a szaglóidegben és az agytörzsben koncentrálódtak, amelyek szintén károsodtak.
Ez a tanulmány az első olyan bizonyíték, amely alátámasztja a neuro-COVID közvetlen fertőzési és destrukciós útvonalát, a szaglórendszertől az agytörzsig. „Az agytörzs-károsodások megmagyarázzák ezen betegeknél észlelt specifikus légzőszervi disszinergiát” ‒ foglalták össze a tanulmány szerzői.
További információk a vírusról itt.