Eredeti cikk dátuma: 2020. április 13.
Eredeti cikk címe: What We Know About The Silent Spreaders Of COVID-19
Eredeti cikk szerzői: Pien Huang
Eredeti cikk elérhetősége: https://text.npr.org/s.php?sId=831883560
Fordító(k): Bugár-Buday Orsolya
Lektor(ok): dr. Serly Julianna
Nyelvi lektor(ok): Rét Anna
Szerkesztő(k): Lehoczki-Bárány Réka, Novák Zsuzsanna

Figyelem! Az oldalon megjelenő cikkek esetenként politikai jellegű megnyilvánulásokat is tartalmazhatnak. Ezek nem tekinthetők a fordítócsoport politikai állásfoglalásának, kizárólag az eredeti cikk írójának véleményét tükrözik. Fordítócsoportunk szigorúan politikamentes, a cikkekben esetlegesen fellelhető politikai tartalommal kapcsolatosan semmiféle felelősséget nem vállal, diskurzust, vitát, bizonyítást vagy cáfolatot nem tesz közzé.

Az oldalon található információk nem helyettesítik a szakemberrel történő személyes konzultációt és kivizsgálást, ezért kérjük, minden esetben forduljon szakorvoshoz!


Elképzelhető, hogy valaki megfertőződik a koronavírussal és nem mutat tüneteket? Vagy hogy több nap is eltelik a tünetek jelentkezése előtt?

Vajon akkor is továbbadhatjuk a vírust másoknak, ha nem köhögünk, nem vagyunk lázasak, és egyáltalán semmi jele a betegségnek?

– Bizonyítható, hogy a SARS-CoV-2 képes tünetek nélkül is terjedni – nyilatkozta Shweta Bansal, aki a Georgetowni Egyetemen fertőző betegségek modellezésével foglalkozik.

Az ápolási intézmények lakói, a kórustagok és a családtagok között terjedő SARS-CoV-2-fertőzések egyre többekben keltenek aggodalmat azon betegek miatt, akik már megfertőződtek, viszont jól érzik magukat, így folytatják a szokásos életvitelüket, és úgy adják át a vírust az ismerőseiknek, családtagjaiknak és idegeneknek, hogy nem tudják: maguk is betegek.

Egyelőre azonban nagyon keveset tudunk arról, hogy hány ember tartozik a „rejtett terjesztők” kategóriájába – ahogy néhány közegészségügyi kutató nevezi őket –, és hogy ezek a fertőzöttek milyen mértékben járulnak hozzá a betegség átviteléhez.

A rejtett terjesztők három kategóriára oszthatók: tünetmentes (aszimptomatikus), preszimptomatikus (tüneteket még nem mutató) és nagyon enyhe tüneteket mutató fertőzöttekre. Nézzük, mit tudunk ezekről a kategóriákról.

Aszimptomatikus fertőzöttek: olyan személyek, akik hordozzák az aktív vírust, de akiknél soha nem alakulnak ki tünetek

– Egyáltalán nem tapasztalnak tüneteket – mondja Tara C. Smith, a Kent State University Közegészségügyi Karának epidemiológusa. – Nincs láz, emésztőrendszeri problémák, légzési nehézség, köhögés – semmi ilyesmi.

Érthető tehát, milyen nehéz rájönni, hogy beteg-e az adott személy, ha nincsenek tünetei.

Egyes tünetmentes hordozókat úgy sikerült azonosítani, hogy megkeresték és tesztelték a COVID19-betegekkel szoros kontaktusban lévő személyeket. A pozitív teszteredményt mutató tünetmentes személyek esetében az utánkövető vizsgálatok megerősítették, hogy mintegy 25%-uknál később sem jelentkeztek tünetek, nyilatkozták az Egészségügyi Világszervezet tisztségviselői április 1-jén, kínai adatokra hivatkozva.

Amíg nincs további tesztelés, senki sem tudja pontosan meghatározni a tünetmentes fertőzötteknek a betegség terjedésére gyakorolt hatását. De egyelőre ezek a személyek csak töredékét jelentik a pozitív teszteredményű személyek teljes számának. Az ilyen formában érintettek inkább a fiatalok körében találhatók. Egy a kínai Nankingban végzett kisebb klinikai vizsgálat során 24 olyan személyt kísértek figyelemmel, akinek pozitív lett a teszteredménye, de akkor nem mutatott egyértelmű tüneteket. A diagnózist követő egy-három héten belül hét betegnél továbbra sem jelentkeztek tünetek. A mediánéletkoruk 14 év volt.

– Átadhatják a fertőzést azok a teljesen tünetmentes emberek, akiknél soha nem jelentkeznek tünetek? Ez továbbra is megválaszolandó kérdés – mondja Smith.

Preszimptomatikus fertőzöttek: azok a személyek, akik már megfertőződtek, és akikben lappang a vírus, de egyelőre nem mutatnak tüneteket

A megfertőződést követően előfordulhat, hogy a tünetek 5-6 nap vagy – az Annals of Internal Medicine orvosi folyóirat szerint – akár két hét elteltével alakulnak ki. A vírussal történt megfertőződés és a tünetek kialakulása között eltelt időt preszimptomatikus, azaz a tünetek megjelenése előtti szakasznak nevezzük.

Hogyan járulnak hozzá ezek a személyek a betegség átviteléhez?

Az emberek többnyire az idő tájt fertőznek a leginkább, amikor a tünetek megjelennek, nyilatkozta Maria Van Kerkhove, a WHO egészségügyi vészhelyzeti programjának technikai vezetője egy április 1-jei sajtótájékoztatón. – Tesztelési és modellezési tanulmányoknak köszönhetően azonban van bizonyítékunk arra, hogy a preszimptomatikus személyek egyértelműen képesek a vírus átadására – állítja az epidemiológus Smith; a WHO szerint a legvalószínűbb, hogy a tünetek megjelenése előtt egy-három nappal.

A preszimptomatikus állapot egyelőre sokkal gyakrabban fordul elő, mint a teljes tünetmentesség. Mintegy 75%-a a tüneteket nem mutató, pozitív teszteredményű személyeknek preszimptomatikusnak bizonyul, azaz egy későbbi utánkövető vizsgálat során már jelentkezik náluk a köhögés, fáradékonyság, láz és a COVID19 egyéb tünetei, mondja Van Kerkhove.

Március közepén egy a Washington állambeli King Countyban található ápolási intézmény 82 lakójának közel egyharmadánál lett pozitív a koronavírusteszt. E személyek felénél nem jelentkezett láz, rossz közérzet és köhögés, amikor a vírusra kenetmintát vettek tőlük, de legtöbbjüknél később kialakultak a tünetek. Csupán két héttel azután, hogy egy egészségügyi dolgozó bevitte a koronavírust, az gyorsan elterjedt az intézményben annak ellenére, hogy az ápolási intézmény a COVID19 tüneteit mutató betegeket elkülönítette. Ez azt jelenti, hogy „a tünetmentes és a tüneteket még nem mutató fertőzöttekről – akikről nem tudták, hogy SARS-CoV-2-vel fertőzöttek, ezért nem is izolálták őket – történő átvitel hozzájárulhatott a betegség további terjedéséhez” – az Amerikai Járványügyi és Betegségmegelőzési Központ „Morbidity and Mortality Weekly Report” c. április 3-i kiadványában közzétett kutatás szerint.

Egy Szingapúrban készült tanulmány hasonló bizonyítékot talált a betegség preszimptomatikusan bekövetkező terjedésére olyan személyek között, akik templomba jártak, énekórán vettek részt vagy házastársukkal otthon tartózkodtak.

Nagyon enyhe tüneteket mutató fertőzöttek: azok az emberek, akiknek a SARS-CoV-2-fertőzés következtében csak egy kicsit rossz a közérzetük, de továbbra is szoros kontaktusban voltak másokkal

– Nagy szerencse, hogy a fertőzés nem mindenkire nézve súlyos, de épp emiatt vannak olyan emberek, akik csak egy kicsit érzik magukat betegnek, és élik a szokásos életüket – mondja Seema Lakdawala, a Pittsburghi Egyetem influenzakutatója.

Ha az ember köhög vagy hőemelkedése van, és így terjeszti a SARS-CoV-2-t, az nem számít kimondottan rejtett átvitelnek, mondja Bansal, aki fertőző betegségek modellezésével foglalkozik: – Ezekben az esetekben a fertőzésnek legalább valamilyen jele megfigyelhető.

De azok az emberek, akik enyhe köhögés vagy hőemelkedés mellett is rendszeresen mennek közösségi helyekre vagy közterületekre, akaratlanul is terjeszthetik a betegséget a tünetek kezdetének első napjaiban – amikor állítólag a leginkább fertőzhetnek.

Még ha valakinél nagyon enyhe tünetek mutatkoznak is, az általa megfertőzötteknél súlyos betegség alakulhat ki. Január közepén egy férfi a kínai járvány epicentrumának tartott Hupej tartományba tett utazásról tért haza Nankingbe. Tíz nappal később a felesége belázasodott, hányt, majd súlyos tüdőgyulladás alakult ki nála, és intenzív osztályos ellátásra szorult. A férfit tesztelték koronavírusra, az eredmény pedig pozitív lett; vélhetően ő adta át a vírust a feleségének. A röntgen kimutatta a tüdejében a vírus jeleit – de ő végig arról számolt be, hogy jól érzi magát, írja a Science China Life Sciences-ben megjelent epidemiológiai kutatási tanulmány.

Amit egyelőre nem tudunk

Hányan lehetnek a lakosság körében, akik nem tudják, hogy koronavírussal fertőződtek?

Erre túl korai lenne válaszolni. Az egyik olyan helyszínen, ahol kiterjedt tesztelés folyt, azaz a Washington államban található ápolási intézményben, a pozitív teszteredményű betegek 56%-ánál nem mutatkoztak tünetek a tesztelés időpontjában. A Japánban kikötött Diamond Princess óceánjáró fedélzetén a februári adatok azt mutatták, hogy akkor a pozitív teszteredményű személyek 50%-a nem tapasztalt tüneteket, és mintegy 18%-uk tünetmentes is maradt.

Az aszimptomatikus és a preszimptomatikus fertőzöttek felelnek az átvitel jelentős részéért?

Ezzel kapcsolatban sok a bizonytalanság.

Dr. Robert Redfield, az Amerikai Járványügyi és Betegségmegelőzési Központ (CDC) igazgatója egy április 9-i interjúban azt nyilatkozta az NPR-nek, hogy bár úgy gondolja, „a tünetmentes terjedés sokkal jelentősebb volt és most is az, mint amit januárban gondoltunk, egyelőre még nem sikerült egyértelműen meghatározni, hogy a tünetmentes terjedés arányát a tüneteket mutató betegek általi terjesztéshez képest”.

Science-ben megjelent modellezési tanulmány szerint Kínában a kijárási korlátozás előtt a felderítetlen betegek – főként az „enyhe, mérsékelt tüneteket mutató vagy tünetmentes” betegek – az ismert eseteknél kevésbé fertőztek, de még így is valószínűleg a fertőzés átvitelének 79%-áért feleltek, mivel sokan közülük továbbra is jártak közösségbe vagy utaztak, miközben fertőztek. Egyéb szingapúri és kínai tanulmányok szerint a preszimptomatikus fertőzöttek teszik ki az átvitel 6-13%-át.

– A terjedésre vonatkozó kérdések megválaszolásához „sokkal több tesztre és utánkövetésre van szükség – mondja Smith.

A Nemzeti Egészségügyi Intézet (USA) pénteken bejelentette, hogy vérvétel céljából több mint 10 000 önkéntest toboroz, akinek vérében a SARS-CoV-2-elleni antitesteket keresnek – ez annak a jele, hogy az adott személy már átesett a fertőzésen. – Ez a vizsgálat meg fogja mutatni, hogy a különféle közösségekben hányan fertőződtek meg úgy, hogy nem is tudtak róla, mivel nagyon enyhe lefolyású, dokumentálatlan betegségen estek át, vagy nem végeztek rajtuk tesztet akkor, amikor betegek voltak – nyilatkozta egy sajtóközleményben Dr. Anthony Fauci, az allergiával és fertőző betegségekkel foglalkozó amerikai kutatóintézet (NIAID, National Institute of Allergy and Infectious Diseases) igazgatója.

Bár még mindig keveset tudunk a betegség rejtett terjedéséről, az ezzel az átviteli móddal kapcsolatos aggályok miatt még nagyobb jelentősége van a következő, rendszeresen elhangzó tanácsnak: Tartson 1,5-2 méter távolságot másoktól, gyakran mosson kezet, és törölje le a felületeket. – Ne várja meg a tünetek jelentkezését, hogy megvédje a közelében lévőket – mondja a Georgetowni Egyetemen dolgozó Bansal, mivel egyre több bizonyíték mutat arra, hogy a koronavírussal fertőzött személyek is érezhetik magukat tökéletesen egészségesnek, mégis átadhatják a betegséget másoknak.

rejtett terjesztő
További információ a rejtett terjesztőkről itt.