Eredeti cikk dátuma: 2020. március 18.
Eredeti cikk címe: Host susceptibility to severe COVID-19 and establishment of a host risk score: findings of 487 cases outside Wuhan
Eredeti cikk szerzői: Yu Shi, Xia Yu, Hong Zhao, Hao Wang, Ruihong Zhao és Jifang Sheng
Eredeti cikk elérhetősége: https://ccforum.biomedcentral.com/articles/10.1186/s13054-020-2833-7
Fordító(k): Kapa Noémi
Lektor(ok): dr. Szabó Edit
Nyelvi lektor(ok): Bugár-Buday Orsolya
Szerkesztő(k): Kovács László

Figyelem! Az oldalon megjelenő cikkek esetenként politikai jellegű megnyilvánulásokat is tartalmazhatnak. Ezek nem tekinthetők a fordítócsoport politikai állásfoglalásának, kizárólag az eredeti cikk írójának véleményét tükrözik. Fordítócsoportunk szigorúan politikamentes, a cikkekben esetlegesen fellelhető politikai tartalommal kapcsolatosan semmiféle felelősséget nem vállal, diskurzust, vitát, bizonyítást vagy cáfolatot nem tesz közzé.


Az új zoonózis koronavírus, a SARS-CoV-2 [1] által okozott koronavírus-betegség 2019 (COVID19) járvány súlyosan veszélyezteti a közegészséget. 2020. február 11-ig több mint 70 000 SARS-CoV-2 okozta megbetegedést jelentettek Kínában [2]. A SARS-CoV-2 fertőzés által okozott COVID19 a klinikai súlyosság különböző fokozatait mutatja [3,4,5]. Egyes betegek tünetmentesek, vagy csak enyhe felső légúti tüneteik vannak. A SARS-CoV-2 azonban súlyos tüdőgyulladást is okozhat, amelyet láz, köhögés, nehézlégzés, kétoldali tüdőinfiltrátum és akut légúti károsodás jellemez. Becslések szerint a betegek körülbelül 20%-ánál alakul ki súlyos légúti megbetegedés, a teljes mortalitás pedig 2,3% körül mozog [2].

Ezért a megelőzés és a kezelés céljából kritikus fontosságú azon személyek azonosítása, akik valóban fogékonyak a fertőzés okozta súlyos vagy akár kritikus megbetegedésre, különösen azért, mert közvetlenül a SARS-CoV-2 elleni célzott, klinikailag hatékonynak bizonyuló gyógyszer nem létezik. A tanulmányban egy, Kína Csöcsiang tartományában található 487 betegből álló csoportban vizsgáltuk visszamenőlegesen a lehetséges hordozók súlyos esetekkel összefüggő kockázati tényezőit, és megpróbáltunk létrehozni egy pontozási rendszert a nagy kockázatú személyek azonosítására. Minden COVID19 betegről átnéztük az orvosi feljegyzéseket, a laboratóriumi eredményeket és a pulmonális CT-t, amelyeket a helyi egészségügyi hatóság bocsátott rendelkezésünkre, és az adatokat egy előre meghatározott elektronikus adatgyűjtő űrlapba foglaltuk. A klinikai kimeneteleket 2020. március 17-ig monitoroztuk. Az elsődleges végpont a halál és súlyos esetek előfordulása volt.

Összesen 487 COVID19 beteget vontunk be az elemzésbe, közülük 49 fő (10,1%) volt a betegfelvételkor súlyos eset. Ahogy az 1. táblázat is mutatja, a súlyos esetek idősebbeknél (56 (17) / 45 (19) arányban, P < 0,001) és többségében férfiaknál fordultak elő (73,5% / 50,9% arányban, P = 0,003). Náluk gyakoribb a magasvérnyomás-betegség (53,1% / 16,7% arányban, P < 0,001), a cukorbetegség (14,3% / 5,0% arányban, P = 0,009), a szív-érrendszeri betegségek (8,2% / 1,6% arányban, P = 0,003) és a rosszindulatú megbetegedések (4,1% / 0,7% arányban, P = 0,025) előfordulása, továbbá kevésbé érintkeznek járvány sújtotta területekkel (49,0% / 65,1% arányban, P = 0,027), de több a fertőzött családtagjuk (P = 0,031). Többváltozós elemzés alapján az idősebb kor (OR 1,06 [95% CI 1,03–1,08], P < 0,001), a férfi nem (OR 3,68 [95% CI 1,75–7,75], P = 0,001) és a magasvérnyomás-betegség jelenléte (OR 2,71 [95% CI 1,32–5,59], P = 0,007) egymástól függetlenül a betegfelvételkor súlyos betegséggel társulnak, a betegfelvétel idejének módosítására való tekintet nélkül.

1. táblázat: Igazolt 2019- nCoV-fertőzésben szenvedő betegek demográfiai, epidemiológiai jellemzői, valamint kísérőbetegségei

VáltozókÖsszes (N = 487)Enyhe (N = 438)Súlyos (N = 49)P-érték
Életkor (év)46 (19)45 (19)56 (17)<0,001
Nem
 Férfi259 (53,2%)223 (50,9%)36 (73,5%) 
 Nő228 (46,8%)215 (49,1%)13 (26,5%)0,003
Foglalkozás
 Mezőgazdasági munkás140 (28,7%)122 (27,9%)18 (36,7%) 
 Egyéni vállalkozó219 (45,0%)203 (46,3%)16 (32,7%) 
 Alkalmazott82 (16,8%)79 (18,0%)3 (6,1%) 
 Nyugdíjas38 (7,8%)26 (5,9%)12 (24,5%) 
 Tanuló8 (1,6%)8 (1,8%)0 (0%)<0,001
Dohányzik?
 Igen40 (8,2%)34 (7,8%)6 (12,2%) 
 Nem434 (89,1%)391 (89,3%)43 (87,8%) 
 Ismeretlen13 (2,7%)13 (2,7%)0 (0%)0,331
Kísérőbetegségek
 Magasvérnyomás-betegség99 (20,3%)73 (16,7%)26 (53,1%)<0,001
 Diabétesz29 (6,0%)22 (5,0%)7 (14,3%)0,009
 Szív- és érrendszeri megbetegedés11 (2,3%)7 (1,6%)4 (8,2%)0,003
 Rosszindulatú megbetegedés5 (1%)3 (0,7%)2 (4,1%)0,025
 Krónikus májbetegség22 (4,5%)20 (4,6%)2 (4,1%)0,877
 Krónikus vesebetegség7 (1,4%)5 (1,1%)2 (4,1%)0,101
 Egyéb32 (6,6%)27 (6,1%)5 (10,2%)0,279
Igazolt eseteknek való kitettség186 (38,2%)173 (39,5%)13 (26,5%)0,077
Családi klaszter
 0392 (80,5%)352 (80,4%)40 (81,6%) 
 167 (13,8%)63 (14,4%)4 (8,2%) 
 212 (2,5%)12 (2,7%)0 (0%) 
 ≥ 316 (3,3%)11 (2,5%)5 (10,2%)0,031
Legutolsó utazás vagy tartózkodás járvány sújtotta területre/területen309 (63,4%)285 (65,1%)24 (49,0%)0,027
A tünetek megjelenésétől a felvételig eltelt idő2 (3)2 (3)3 (5)0,10
Az adatokat az átlag ± szórás (SD), medián (interkvartilis terjedelem) vagy szám (százalék) formájában fejeztük ki. Az enyhe és a súlyos esetek összehasonlítását a Mann-Whitney U teszt vagy a chi-square teszt alkalmazásával végeztük.

Ezután a három kockázati tényező alapján határoztuk meg a hordozó szervezet kockázati pontszámát, hogy értékeljük a hordozó szervezet azon képességét, hogy súlyos COVID19 eseteket produkáljon ( 1a. ábra). Amint az 1b. ábrán látszik, a betegfelvételkor súlyos COVID19 előfordulásának lépésenkénti növekedését figyelték meg a hordozó szervezetek kockázati pontszámának (P < 0,001) növekedésével. A pontok teljesítőképességét 66 olyan beteg esetében is igazolták, akik kórházi felvételkor enyhe tüneteket mutattak, és kórházi tartózkodásuk során nyomon követték őket. Tizenöt beteg átlag 15 napos utánkövetési idő alatt jutott a súlyos COVID19 állapotába. A nyomon követés végéig nem történt haláleset. A fentiekhez hasonló tendenciát erősítettek meg a hordozó szervezetek kockázati pontszáma és a súlyos COVID19 (P = 0,014) előfordulása közötti összefüggés elemzésekor (lásd az 1c. ábrát).

1. ábra: A hordozók kockázatifaktor-pontszámának és a súlyos esetek hordozói kockázati pontszám alapján történő előfordulásának meghatározása.

Pontszám
A hordozók kockázatifaktor-pontszámának és a súlyos esetek hordozói kockázati pontszám alapján történő előfordulásának meghatározása. A hordozói kockázati tényező pontszáma három változó összegének felel meg (a). A kórházi felvételkor (b) vagy a kórházi kezelés során (c) fellépő súlyos esetek előfordulását a különböző pontszámú csoportok között lineáris összefüggés-vizsgálattal hasonlították össze.

Összefoglalva, a hordozószervezet súlyos COVID19-hez társuló kockázati tényezőinek azonosításával a vizsgálat rávilágított a betegség progressziójának alapjául szolgáló mechanizmusokra. Különösen az a fő megállapítás, amely szerint a magasvérnyomás-betegség a súlyos COVID19 hordozó kockázati tényezője, hangsúlyozhatja a renin-angiotenzin rendszer (RAS) szerepét a betegség patogenezisében. Emellett a hordozó szervezet kockázati pontszáma hasznos eszköz a nagy kockázatú személyek azonosítására, ami segít a betegség megelőzésére és kezelésére vonatkozó egyedi stratégiák megtervezésében. A megállapítások validálásához azonban további vizsgálatokra van szükség, különösen olyanokra, amelyekbe a vuhani betegeket is bevonják.

Az adatok hozzáférhetősége

A jelenlegi tanulmány során felhasznált és/vagy elemzett adatok és anyagok indokolt kérésre a közreműködő szerzőtől hozzáférhetők.

Irodalom

1. Zhu N, Zhang D, Wang W, Li X, Yang B, Song J, Zhao X, Huang B, Shi W, Lu R, et al. A novel coronavirus from patients with pneumonia in China, 2019. N Engl J Med. 2020;382(8):727–33.

2. Novel Coronavirus Pneumonia Emergency Response Epidemiology T. The epidemiological characteristics of an outbreak of 2019 novel coronavirus diseases (COVID-19) in China. Zhonghua Liu Xing Bing Xue Za Zhi. 2020;41(2):145–51.

3. Chen N, Zhou M, Dong X, Qu J, Gong F, Han Y, Qiu Y, Wang J, Liu Y, Wei Y, et al. Epidemiological and clinical characteristics of 99 cases of 2019 novel coronavirus pneumonia in Wuhan, China: a descriptive study. Lancet. 2020;395(10223):507–13.

4. Huang C, Wang Y, Li X, Ren L, Zhao J, Hu Y, Zhang L, Fan G, Xu J, Gu X, et al. Clinical features of patients infected with 2019 novel coronavirus in Wuhan, China. Lancet. 2020;395(10223):497–506.

5. Xu X-W, Wu X-X, Jiang X-G, Xu K-J, Ying L-J, Ma C-L, Li S-B, Wang H-Y, Zhang S, Gao H-N, et al. Clinical findings in a group of patients infected with the 2019 novel coronavirus (SARS-Cov-2) outside of Wuhan, China: retrospective case series. BMJ. 2020;368:m606.

Szerzői információk

Yu Shi és Xia Yu egyenlő mértékben járult hozzá ehhez a munkához.