Eredeti cikk dátuma: 2020. november 2.
Eredeti cikk címe: https://onlinelibrary.wiley.com/doi/10.1002/emp2.12305
Eredeti cikk szerzői: Catherine A. Marco MD (1) Gregory L. Larkin MD, MS (2) V. Ramana Feeser MD (3) James E. Monti MD (4) Laura Vearrier MD (5) DBe for the ACEP Ethics Committee (1)
Eredeti cikk elérhetősége: https://onlinelibrary.wiley.com/doi/10.1002/emp2.12305
Eredeti cikk státusza: megjelent
Fordító(k): dr. Szabó Edit
Lektor(ok): dr. Pál Zsuzsanna
Nyelvi lektor(ok): Csornainé Nagy Ágnes
Szerkesztő(k): Vinkovits Mária

Figyelem! Az oldalon megjelenő cikkek esetenként politikai jellegű megnyilvánulásokat is tartalmazhatnak. Ezek nem tekinthetők a fordítócsoport politikai állásfoglalásának, kizárólag az eredeti cikk írójának véleményét tükrözik. Fordítócsoportunk szigorúan politikamentes, a cikkekben esetlegesen fellelhető politikai tartalommal kapcsolatosan semmiféle felelősséget nem vállal, diskurzust, vitát, bizonyítást vagy cáfolatot nem tesz közzé.

Az oldalon található információk nem helyettesítik a szakemberrel történő személyes konzultációt és kivizsgálást, ezért kérjük, minden esetben forduljon szakorvoshoz!


  1. Department of Emergency Medicine, Wright State University Boonshoft School of Medicine, Dayton, Ohio, USA
  2. Department of Emergency Medicine, Northeast Ohio Medical University and US Acute Care Solutions, Akron, Ohio, USA
  3. Department of Emergency Medicine, Virginia Commonwealth University, Richmond, Virginia, USA
  4. Department of Emergency Medicine, Alpert Medical School of Brown University, Providence, Rhode Island, USA
  5. Department of Emergency Medicine, University of Mississippi Medical Center, Jackson, Mississippi, USA

Catherine A. Marco, MD, Department of Emergency Medicine, Wright State University Boonshoft School of Medicine, 3525 Southern Boulevard, Kettering, OH 45429, USA.

E-mail: Cmarco2@aol.com

Támogatás és forrás: A JACEP Open politikájának értelmében minden szerző köteles közzétenni minden olyan kereskedelmi, pénzügyi és egyéb kapcsolatot, ami bármilyen módon a cikk témájához kapcsolható, az ICMJE összeférhetetlenségi irányelveinek megfelelően (lásd: www.icmje.org). A szerzők kijelentik, hogy nincs ilyen kapcsolat.

Absztrakt

A vizsgálat célja

A sürgősségi orvosok rendszeresen találkoznak stresszes klinikai helyzetekkel, ideértve a bűncselekmények, erőszak és traumák áldozatainak kezelését is; szembe kell nézniük a betegek halálával; és rossz híreket kell közölniük. A világjárvány idején a stressz fokozódhat az egészségügyi dolgozók körében. A vizsgálatot a poszttraumás stressz zavar (PTSD) tüneteinek azonosítása céljából végezték a sürgősségi orvosok körében a 2019-es koronavírus betegség (COVID19) okozta világjárvány idején.

Módszerek

Ezt a keresztmetszeti felmérést a DSM-5 Életesemények ellenőrzőlistája (Life Events Checklist for Diagnostic and Statistical Manual of Mental Disorders, 5. kiadás: DSM-5) és a DSM-5 PTSD ellenőrzőlistája (PCL-5) felhasználásával végezték. A felmérést 2020. május 21-től 2020. június 22-ig terjesztették az Amerikai Sürgősségi Orvosok Kollégiuma (American College of Emergency Physicians) tagjai elé.

Eredmények

1300 sürgősségi orvos közül a résztvevők jelentős része (22,3%; 95% konfidenciaintervallum, 20,3–24,3%) számolt be PTSD-nek megfelelő stressztünetekről (PCL pontszám ≥ 33). A magasabb PCL-5 pontszámot az 50 évnél fiatalabb életkor (P <0,05) és a 10 évnél rövidebb szakmai gyakorlat (P <0,05) eredményezi. A résztvevők által azonosított fő stresszforrások a COVID19-ről való dezinformáció, a számítógépes munka/elektronikus orvosi nyilvántartás, az egyéni védőfelszereléssel kapcsolatos aggályok és a munkaterhelés voltak. A munkahelyi stressz leggyakoribb következménye a más emberektől való eltávolodás, elkülönülés érzése, alvászavarok, például elalvási vagy átalvási problémák.

Következtetések

A sürgősségi orvosok jelentős része a PTSD-nek megfelelő stressztünetekről számolt be. A magasabb PCL-5 pontszámot az 50 évnél fiatalabb életkor és a 10 évnél rövidebb szakmai gyakorlat eredményezi.

1. BEVEZETÉS

1.1. Háttér

A sürgősségi orvosok rendszeresen találkoznak stresszes klinikai helyzetekkel, ideértve a bűncselekmények, erőszak és traumák áldozatainak kezelését is; szembe kell nézniük a betegek halálával; és rossz híreket kell közölniük. Egyéb gyakori munkahelyi stresszorok: a munkaterhelés, a műszakos munkarend, a munkahelyi konfliktusok, az orvosi műhibák és a peres ügyek.

A poszttraumás stressz zavar (PTSD) felállításához, amely egy pszichiátriai diagnózis, 4 kritérium teljesülése szükséges ( 1. táblázat).1 A PTSD tüneteit olyan családtagok körében is leírták, akik sikertelen kardiopulmonális reszuszcitációnak voltak tanúi. Hasonló tünetek jelentkezhetnek az egészségügyi dolgozóknál, akik ilyen, vagy hasonló eseményeket tapasztaltak. A PTSD az orvosok körében aluldiagnosztizált kórkép lehet.2, 3 Egy 2005-ben, a sürgősségi rezidens orvosok körében végzett tanulmány során 11%-os PTSD-incidenciát (Diagnostic and Statistical Manual of Mental Disorders, 4. kiadás: DSM-IV kritériumok) és számos más, a PTSD néhány tünetével együtt járó esetet tártak fel.4 Egy nemrégiben végzett tanulmány, amely a sürgősségi kezelőorvosok körében a PTSD 16%-os incidenciáját állapította meg, rámutatott, hogy a PTSD elsődleges prediktora egy korábbi trauma vagy bántalmazás.5

1. TÁBLÁZAT A poszttraumás stressz zavarok diagnosztizálása

  • A PTSD diagnosztizálásához, felnőtt esetében az alábbi tünetek mindegyikének legalább 1 hónapig kell, hogy fennálljon:
  • Legalább 1 újra-átélési tünet
    • Disszociatív bevillanások (flashbacks) – újra és újra átélni a traumát, beleértve a fizikai tüneteket, mint a szapora szívverés vagy az izzadás
    • Rossz álmok
    • Ijesztő gondolatok
  • Legalább 1 elkerülési tünet
    • Olyan helyek, események vagy tárgyak kerülése, amelyek emlékeztetnek a traumatikus élményre
    • A traumatikus eseményhez kapcsolódó gondolatok vagy érzések kerülése
  • Legalább 2 izgalmi és reaktivitási tünet
    • Túlzott megriadási reakció
    • Feszült, vagy „peremen” érzi magát
    • Alvási nehézség
    • Dühkitörések
  • Legalább 2 kogníciós és hangulati tünet
    • Probléma a traumás esemény legfontosabb jellemzőinek felidézésében
    • Negatív gondolatok önmagáról vagy a világról
    • Torz érzések, például bűntudat vagy vád
    • Az élvezetes tevékenységek iránti érdeklődés elvesztése

1.2. A vizsgálat jelentősége:

A világjárvány alatt az egészségügyi dolgozók fokozott stresszt tapasztalhatnak. Az erőforrások, beleértve a gyógyszereket, a fizikai teret, az eszközöket és a személyzetet, szűkösek. A válság által megkövetelt megváltozott ellátási normák erkölcsi szorongást okozhatnak. Korábbi tanulmányok szerint az egészségügyi dolgozók magas szintű stresszincidenciája járvány vagy világjárvány idején 18,1% és 80,1% között mozog.6 A stressz forrása lehet a megnövekedett munkaterhelés, önmaguk és családjuk megfertőződésétől való félelem, az új és gyakran változó protokollok szerinti és egyéni védőfelszerelésekkel (PPE) történő munka, a kritikus állapotú betegek gondozása és azon kollégák gondozása akik szintén megbetegedtek.7 Számos tanulmány kimutatta a szorongás, a depresszió és a stressz magas incidenciáját az egészségügyi dolgozók körében a világjárvány idején.8, 9 A 2019-es koronavírus betegség (COVID19) okozta világjárvány idején, New York-ban végzett 2020-as tanulmány szerint, a résztvevők több mint felénél magas volt az akut stressz, csaknem felénél depressziós tünetek, egyharmaduknál szorongás jelentkezett, és legtöbben álmatlanságról és magányról számoltak be.10 A 2020-as jelentés szignifikáns munkahelyi és otthoni szorongást jelzett az egyetemi sürgősségi orvosok körében a COVID19-járvány során.11 Egy másik 2020-as tanulmány a PTSD tüneteinek kockázati tényezőit azonosította a COVID19-világjárvány idején, ideértve az expozíciós szintet, a munkakört, a munkával töltött éveket, a szociális és munkatámogatást, a munkaszervezést, a karantént, az életkort, a nemet, a családi állapotot és a megküzdési mintákat.12

1.3. Jelen vizsgálat célkitűzései:

A tanulmány célja a munkahelyi stressz és a PTSD tünetek prevalenciájának azonosítása volt a sürgősségi orvosok körében a COVID19-világjárvány idején. Ezt a tanulmányt az American College of Emergency Physicians (ACEP) Etikai Bizottságának célkitűzéseként hajtották végre az ACEP Igazgatótanácsának irányításával.

Végeredmény

Az 1300 sürgősségi orvos közül ez a tanulmány nagyszámú olyan résztvevőt (22%) azonosított, akik PTSD-nek megfelelő stressztünetekről számoltak be. A résztvevők által azonosított fő stresszforrások nagyrészt a rendszerszintű aggályok voltak, ideértve a COVID19-ről való dezinformációt, a számítógépes munkát/elektronikus orvosi nyilvántartást, az egyéni védőfelszerelésekkel kapcsolatos aggályokat és a munkaterhelést.

2. MÓDSZEREK

2.1. Vizsgálati elrendezés és beállítás

Ezt a keresztmetszeti felmérést a Life Events Checklist for DSM-5, mely egy validált és közzétett ellenőrzőlista,13 és a DSM-5 PTSD-ellenőrzőlistája, mely egy 20 elemű felmérés és egy validált eszköz, felhasználásával fejlesztették ki a PTSD tüneteinek értékelésére a DSM‐5 diagnosztikai kritériumai alapján.14-20 A tanulmányt a Wright State University Institutional Review Board beavatkozás mentes kutatásként hagyta jóvá. A felmérést a kidolgozást követően 50 sürgősségi orvos bevonásával tesztelték, hogy értékeljék az egyértelműséget és az olvashatóságot. A résztvevőket arról tájékoztatták, hogy a felmérés célja a munkahelyi stressz és/vagy PTSD tüneteinek azonosítása volt a COVID19-világjárvány idején, és segítségnyújtás az ACEP -nek a tagok igényeinek kiszolgálásában.

2.2. A résztvevők kiválasztása

A kérdéseket 2020. május 21-től 2020. Június 22-ig juttatták el az ACEP tagjainak az alábbi módon: EM Today, EngagED, EM Docs Facebook oldal és 2 e-mail az ACEP minden tagjának.

2.3. Kimenetelek

Az elsődleges mérési eredmények között szerepeltek a PTSD-re utaló tünetek (PCL-5 pontszám ≥ 33), a munkahelyi stressz forrásai és a munkahelyi stresszre adott válaszok.

2.4. Analízis

Az adatokat a PTSD tüneteivel összefüggő tényezők azonosítása szempontjából vizsgáltuk. A pontszámokat az alanyok alcsoportjaivalt hasonlítottuk össze Fisher-féle egzakt teszttel. Az adatokat SPSS (25. verzió; IBM Corp., Armonk, NY) segítségével elemeztük.

3. EREDMÉNYEK

3.1. A vizsgálatban résztvevők jellemzői

A kérdéseket négy alkalommal küldték el minden ACEP-tag e-mail címére, összesen 83 131 kézbesítés történt. A címzettek 36 198-szor nyitották meg az e-mailt (43,5%). Összesen 1691 személy kattintott a felmérésre (a kinyitott levelek 4,7%-a). Összesen 1300 személy töltötte ki a felmérés legalább egy részét (az e-mailt megnyitók 3,4%-a). Az 1300 válaszadó közül a többség férfi (60%), 50 évnél fiatalabb (59%) és fehér (81%) volt. A többség a közegészségügyben praktizált (56%), ezt követték a városi (36%) és egyetemi intézményekben (32%) praktizáló résztvevők. A résztvevők legnagyobb része zsúfolt sürgősségi osztályon (> 70 000) dolgozott (37%).

3.2. Főbb eredmények

Az 1300 sürgősségi orvos közül a résztvevők jelentős része (22,3%; 95% konfidenciaintervallum, 20,3–24,3%) számolt be olyan stressztünetekről, amelyek megfelelnek PTSD-nek (PCL-5 pontszám ≥ 33). A magasabb PCL-5 pontszámot az 50 évnél fiatalabb életkor (P <0,05) és a 10 évnél rövidebb szakmai gyakorlat (P <0,05) eredményezi. Az északkeleti cenzus régióban végzett praktizálás alacsonyabb PCL‐ 5 pontszámokkal társult (2. táblázat).

2. TÁBLÁZAT Alapszintű demográfiai adatok és PCL‐5 ≥ 33 (valószínű poszttraumás stressz zavar) a sürgősségi orvosok körében a COVID19-világjárvány idején

Összes számPCL-5 ≥ 33 esetén N
(valószínűsített
poszttraumás
stresszzavar)
%95% CIpa
Kor, 24–78 éves korosztály
(átlag ± SEM: 47,4 ± 0,33)
     
<30 év30620,012,1-27,9 
30–393237924,522,1-26,9 
40–493178125,623,2-28,0 
50–592696223,020,4-25,6 
≥601992412,19,0-15,2< 0,01
≤4967016624,823,1-26,5 
≥504688618,416,4-20,4<0,05
Nem     
46210823,421,4-25,4 
Férfi67914621,519,8-23,2NSZ
Gyakorlati évek száma, tartomány:0-49
(átlag ± SEM:18,3 ± 0,31)
     
<10 év3448925,923,6-28,2 
>20 év4979619,317,4-21,2<0,05
Rassz     
Fehér/európai92720622,220,8-23,6 
Nem-fehér2265122,619,7-25,5 
Ázsiai541222,216,3-28,1 
Ázsiai-indiai40164033,2-46,8 
Fekete/afrikai31412,95,2-20,6 
Amerikai     
Egyéb992323,218,9-27,5NSZ
Etnikum     
Hispán1022726,522,2-30,8 
Nem hispán104222821,920,6-23,2NSZ
Sürgősségi osztály
ellátási volumene
     
<10 000631219,013,3-24,7 
10 000–29 0001473322,418,4-26,4 
30 000–49 0002485923,820,7-26,9 
50 000–69 0002626223,720,6-26,7 
>70 0004078320,418,0-22,8NSZ
Praxis típusa     
Egyetemi1583824,120,2-28,0 
Egyetemhez csatlakozó2104621,918,5-25,2 
Közösségi63714022,020,1-23,9 
Városi4118220,017,6-22,4 
Vidéki1293426,422,1-30,7NSZ
Trauma rendeltetés     
Nem trauma központ1233125,221,1-29,1 
I. Szint3487321,018,4-23,6 
II. szint2837225,422,8-27,9 
III. szint2233917,514,6-20,3 
IV. szint1082725,020,9-29,1 
V. szint681522,116,2-28,0NSZ
USA régió     
Északkelet1943116,012,9-19,1<0,05
Középnyugat2796523,320,7-25,9 
Dél3468023,120,8-25,4 
Nyugat2495722,920,2-25,6 
Összesen115325722,320,3-24,3 

CI: konfidenciaintervallum; NSZ: nem szignifikáns a Fisher-féle egzakt teszt.

A résztvevők által felvázolt főbb stresszforrások a COVID19-ről való dezinformáció, a számítógépes munka/elektronikus orvosi nyilvántartás, az egyéni védőfelszerelésekkel kapcsolatos aggályok és a munkaterhelés voltak (3.táblázat). A stressz forrásaival kapcsolatos narratív megjegyzéseket 163 válaszadó adott meg (4. táblázat).

3. TÁBLÁZAT A stressz forrásai: Az elmúlt 30 napban hány napon át tapasztalt stresszt a munkahelyi problémák miatt?

ProblémaNapok átlagos száma/30 napSEM
Dezinformáció a COVID19-ről
(a közösségi médiában és másutt)
12,20,334
Számítógépes munka/elektronikus orvosi nyilvántartás8,550,272
Egyéni védőfelszereléssel kapcsolatos aggályok7,850,274
Munkaterhelés6,950,243
Váltott műszak6,000,214
Kötelezettségek miatti aggályok4,820,221
Munkahelyi konfliktus3,970,176
Beteg tragédia/rossz hírek közlése4,140,149
Beteg halála/rossz kimenetel3,090,141
Erőszak Ön vagy a személyzet ellen1,950,100
Diszkrimináció1,380,125
Egyéb8,00 

4. táblázat Narratív válaszok a “Az elmúlt 30 napban hányszor tapasztalt stresszt e munkahelyi problémák miatt?” kérdésrea

ProblémaGyakoriságSzázalék
Csökkent munkaidő, fizetés vagy juttatások elvesztése4624,0
Az adminisztrációs terhek, vagy a támogatás hiánya2312,0
Munkahely elvesztése vagy a munkahely elvesztésétől való félelem168,3
Kapcsolatok a barátokkal és a családdal147,3
Saját betegség126,3
Létszámcsökkentés84.2
Családi betegség73,6
A kórház pénzügyi biztonsága63,1
Társadalmi nyugtalanság és erőszak52,6
Gyermekgondozás vagy oktatás52,6
A COVID miatti szabadságon42,1
Mások nem vigyáznak a társadalmi távolságtartásra vagy a maszkok viselésére42,1
Munkatárs betegsége42,1
Politikai aggályok31,6
A beteg elvárásai21,0
Orvosi asszisztensek és gyakorló nővérek által lefedett orvosi órák21,0
Egyéb3116,1
Összesen192100,0

a Összesen 163 válaszadó döntött a narratív válaszadás mellett, némelyik több elemet tartalmazott, így összesen 192 kódolt megjegyzést adtak.

A munkahelyi stressz leggyakoribb következményei közé tartozott az emberektől való eltávolodás, elkülönülés érzése (súlyozott átlag 2,27), az elalvás vagy átalvás zavara (súlyozott átlag 2,13), valamint erős negatív értékelés önmagáról, másokról vagy a világról (súlyozott átlag 1,98) (1. függelék).

Összesen 737 ember adott narratív választ arra a kérdésre, hogy hogyan befolyásolta életüket a munkahelyi stressz. Egyes válaszadók életük több aspektusát azonosították, amelyek a stressz által érintettek voltak, és összesen 933 elemet kódoltak (5. táblázat). A válaszok spektruma a rendkívül negatívtól a semlegesig/pragmatikusig és a pozitívig terjedt. A negatívan érintettek közül egy ember említett öngyilkossági gondolatokat. A narratív megjegyzések mintája a következőket tartalmazta:

  • Az elégedett életre vonatkozó elvárásaim csökkentek.
  • Ez megmutatta, hogy mennyire pótolhatók vagyunk, mint egyének.
  • Sokszor aggódom azon, hogy mit tennék, ha nem lennék az újszülött gyermekemmel.
  • Úgy érzem magam mint egy gyalog a sakkban.
  • Nyomás, a COVID-dal kapcsolatos elvárások miatt.
  • Mindennapi stressz a közösségi média téves információi miatt.
  • Megbántam, hogy a sürgősségi orvoslást választottam. Leginkább a gyermekellátás aggaszt. Elvárják tőlünk, hogy elmenjünk dolgozni és elvégezzük a munkánkat, de iskola hiányában a gyermekellátás jelentős probléma. Szeretnék segíteni és értékelem mindenki köszönetét, de senki sem segít abban, hogy ez a családunk számára is működőképes legyen.
  • Szeretném, hogy a gyermekeim visszatérjenek az iskolába. Nem tudok dolgozni és a gyermekeimet is tanítani.
  • A laikusok úgy gondolják, hogy a sürgősségi osztályon dolgozók szeretik a halálközeliséget.
  • Dönthetsz a műtétről, de újrahasznált egyéni védőfelszerelés áll rendelkezésre.
  • A csökkent betegforgalommal kapcsolatos pénzügyi bizonytalanság.
  • Munkám során mindig betegeket gondoztam, ez a kötelességem, ez az életem. Amíg van megfelelő egyéni védőfelszerelés, addig félelem nélkül folytatom a munkát. Megtanított becsülni a tapasztalataimat, és a tudásomat, amelyek felkészítettek a hasonló eseményekre.
  • A feleségem mellettem állt.
  • Adminisztratív teher.
  • Megerősítette a döntésemet, hogy sürgősségi orvoslásba kezdek. Valóban nélkülözhetetlenek vagyunk.

5. TÁBLÁZAT Az Amerikai Egyesült Államok Tengerészgyalogsága és Haditengerészete harci és műveleti stressz kontinuum modellje

 Kész (zöld)Reagál (sárga)Sérült (narancssárga)Beteg (piros)
DefinícióAdaptív megküzdés
Hatékony működés
Jólét
Enyhe és átmeneti distressz vagy funkcióvesztésSúlyosabb és tartósabb distressz vagy funkcióvesztésKritikus mentális rendellenességekKezeletlen stressz sérülések
Típus  Trauma
Fáradékonyság
Gyász
Erkölcsi sérülés
PTSD
Depresszió
Szorongás
Szerhasználat
JellemzőkKontroll alatt
Nyugodt és stabil
Elvégzi a munkáját
Játszás
Humorérzék
Elegendő alvás
Etikus és morális viselkedés
Szorongó
Irritábilis, dühös
Aggódó
Könnyelmű
Rossz alvás
Rossz mentális fókusz
Szociális izoláció
Túl hangos és hiperaktív
Kontroll elvesztése
Nem alszik
Pánik vagy düh
Apátia
Szégyen vagy büntudat
• A tünetek >60 nappal a bevetésről való visszatérést követően is fennállnak
Forrás: Nash WP.28

4. A VIZSGÁLAT KORLÁTAI

Ezek a felmérési adatok a résztvevők válaszainak valóságtartalmától függenek. A felmérés önkéntes jellege torzíthatta a válaszokat. A PTSD tüneteinek tényleges incidenciája magasabb vagy alacsonyabb lehet, mint amit ebben a tanulmányban jelentettek. A pandémiát megelőzően meglévő kiindulási foglalkozási stresszt ebben a populációban nem mértek, és nem egyértelmű, hogy milyen mértékű stressz tulajdonítható a kiindulási foglalkozási stressznek a pandémiában elért stresszhez képest. A felmérést 2020-ban, a COVID19-világjárvány idején végezték, és előfordulhat, hogy az eredmények nem általánosíthatók más időszakokra. Bár a felmérés kifejezetten a COVID19-világjárvány stressztüneteiről kérdezett, lehetséges, hogy a válaszadók a pandémiával nem összefüggő stressz tüneteit jelezték.

5. MEGBESZÉLÉS

A munkahelyi stressz veszélyt jelent az orvos jólétére, különösen egy világjárvány idején. A tanulmány szerint a résztvevők jelentős része a PTSD-nek megfelelő stressz tüneteit hordozza. A magasabb PCL-5 pontszámot az 50 évnél fiatalabb életkor és a 10 évnél rövidebb szakmai gyakorlat eredményezi. Az a megállapítás, hogy ebben a tanulmányban a válaszadók 22%-a számolt be valószínűsíthetően PTSD-vel kapcsolatos tünetekről, összehasonlítva a sürgősségi rezidensek 11%-os és a sürgősségi kezelőorvosok 16%-os COVID előtti PTSD prevalenciájával (korábbi friss tanulmányok alapján), a PTSD megemelkedett prevalenciájára utal a COVID19 alatt. Ennek a tanulmánynak az erősségei, beleértve a résztvevők nagy számát és az ACEP tagjai adminisztrációs munkáját, nagyon fontosak a tanulmány eredményeinek gyakorlati alkalmazásában. Ismert tény, hogy a magas munkahelyi stressz ronthatja a döntéshozatalt, növelheti a hibákat, a betegek panaszait, a személyzet cseréjét, a hiányzást és a betegségek számát, valamint ronthatja a munkahelyi kapcsolatokat. Amint ezt a tanulmányban a válaszadók elbeszélő megjegyzései is alátámasztják, a munkahelyi stressz hatással lehet a partnerekkel, gyermekekkel, valamint a családdal és a barátokkal folytatott otthoni kapcsolatokra, és kifelé hullámzó hatása még több embert érinthet. Ezek az eredmények meggyőző érveket biztosítanak az egészségügyi szervezetek és a sürgősségi osztályok számára, hogy vállaljanak fokozott felelősséget a munkaterhelés, a munkaminták és a munkakörnyezet figyelemmel kísérésére, és tűzzék ki célul a munkahelyi stressz csökkentését.

A munkahelyi stressz prevalenciájával és forrásával kapcsolatos ismeretek szükségesek a jóllét és az ellenálló képesség javítását szolgáló proaktív és megelőző stratégiák kialakításához.21 A stressz kezelését és a kiégés megelőzését évek óta tanulmányozzák a sürgősségi orvoslásban. A 24 Los Angeles-i kórház keresztmetszeti vizsgálata azt mutatta, hogy azokon a sürgősségi osztályokon, ahol az orvosok magas szintű elégedettségről és egyéni teljesítményről számoltak be, rövid és hosszú távú megküzdési módszereket alkalmaztak a stressz kezelésében.22 Ha a megelőzés kudarcot vall, a PTSD felismerése elsődleges fontosságú, melyhez szükség van egy egyértelmű mutatóra.23

A foglalkozási stresszorok mentális betegségekhez vezethetnek. A sürgősségi orvosok egy részében PTSD és más pszichiátriai betegségek alakulhatnak ki. A sürgősségi orvoslás szakterülete mindig stresszes. A sürgősségi orvosok váratlan tragédiával, időbeli korlátokkal és a betegek, az adminisztrációval foglalkozó dolgozók és a szabályozó szervek elvárásaival néznek szembe. A COVID19-járvány kontextusában a sürgősségi orvoslás során megélt stressz fokozódik, mivel a sürgősségi orvosok további stresszorokkal szembesülnek: mindennapi tragédiák, változások a terápiában, a személyes védelemben, az epidemiológiával és kezeléssel kapcsolatos viták, valamint a jövedelem csökkentése vagy elvesztése.

A munkahelyi stressz értékelésének többféle megközelítése létezik. Ilyen például a Stressz elsősegély-nyújtási modell ( 5. táblázat), amelyet először az Amerikai Egyesült Államok Tengerészgyalogsága használt harci környezetben, és amelyet az elsősegélynyújtók, valamint a sürgősségi és traumatológiai osztályos egészségügyi dolgozók használnak saját és mások stresszreakcióinak értékelésére. A „zöld” zóna egészséges állapotot jelöl, a „sárga” azonosítja a stresszre adott kezdeti reakciókat, a „narancssárga” problémás stressz, a „piros” pedig kritikus mentális betegség, beleértve a PTSD-t is. A korai felismerés és a stressz-kontinuumba történő beavatkozás fontos ahhoz, hogy az ember visszatérjen egy kevésbé súlyos állapotba.

A munkahelyi stressz felismerése és kezelése a sürgősségi orvosok körében még fontosabbá válik egy stresszes időszakban, például egy világjárvány idején. A felismerés megkönnyítheti a kezelésben való együttműködést és más gyógymódok alkalmazását. A sürgősségi orvosok körében javasolt egy érzékeny mutató, mely jelzi a PTSD gyanúját, így javítani lehet a másokkal foglalkozók egészségén és jólétén.

Rövid és hosszú távú megküzdési stratégiákat javasoltak. Az Amerikai Pszichológiai Társaság (American Psychological Association) ált al publikált 2018-as Stress Tip Sheet (Javaslatok stressz esetén) 7 tippet ad a stressz kezelésére, amelyek a következők: ismerd fel magadban a stresszt, azonosítsd a stressz forrásait, tanuld meg felismerni a stressz jeleit, ismerd meg a stresszkezelési stratégiákat, alkalmazd az egészségügyi stresszkezelési stratégiákat, az öngondoskodás legyen prioritás, és szükség esetén kérj támogatást.24 A PTSD osztályos vagy intézményi megközelítése magába foglalhatja a kognitív viselkedésterápiát (a problémákra adott érzelmi és viselkedésbeli reakciók megváltoztatása), a súlyos betegek ellátását követő csoportos beszélgetéseket, a tudatos jelenléten (mindfulness) alapuló stresszkezelést az elme megnyugtatására, a meditációt vagy mentális rigmusokat az „önlazításhoz”.25 A társak támogatása hatékony stresszkezelési technika lehet.26 A társak támogatása alkalmazható egyéni szinten, osztályos szinten vagy globálisabban, szervezeti kommunikációval és támogatással. 2020 márciusában jött létre a Mount Sinai Health System Employee, Faculty, and Trainee Crisis Support Task Force (Mount Sinai dolgozók, gyakornokok egészségügyi krízistámogató munkacsoportja) nevű munkacsoport New Yorkban. Ez a munkacsoport a következő 3 kiemelt területet határozta meg a munkaerő jólétének előmozdítása és fenntartása érdekében: az alapvető napi szükségletek kielégítése, a kommunikáció javítása az aktuális, megbízható és megnyugtató üzenetek továbbítása érdekében, és átfogó pszichoszociális és mentális egészséget támogató lehetőségek kidolgozása.27

Az ACEP-nek van Jóléti Bizottsága (Well-being Committee) és Jóllét Részlege Wellness Section) is, amelyek elkötelezettek a stresszkezeléshez szükséges források biztosításával kapcsolatban. Az ACEP Jóllét Részlege (Wellness Section) számos jóléti erőforrással rendelkezik, ilyen a Being Well in Emergency Medicine (Pozitív szemléletmód a sürgősségi ellátásban): Az ACEP’s Guide to Investing in Yourself című útmutatója.28 Az ACEP  tagjainak biztosítja a Jóllét és Segítségnyújtás Programot (Wellness and Assistance Program), mely tartalmaz 3 ingyenes tanácsadást vagy wellness programot a hét minden napján, napi 24 órában, írásban, telefonon, online vagy személyesen. Mindellett az ACEP rendelkezik egy COVID19-oldallal, mely tartalmazza a pandémia hatására létrejövő orvosi jólléti erőforrásoka. Ide tartozik a nemrég felállított orvos-wellness központ, kortárstámogatás, válságtámogatás és tanácsadás, az orvos-wellness érdekképviselet, valamint a stressz forrásának (pénzügyi, jogi, klinikai, családi stb.) és a mentális egészségügyi problémáknak (PTSD, öngyilkosság, kiégés) megfelelő kezelési módok29

Mindezek ellenére továbbra is magas a stressz és a kiégés aránya a sürgősségi orvosok körében. Ez a tanulmány kiemeli, hogy a stressz, a kiégés és a PTSD kiindulási szintjei miként súlyosbodhatnak válság idején. Így további kutatások szükségesek a probléma mértékének körvonalazása, és a segítségre szoruló orvosok támogatása céljából. Számos oka van annak, hogy az orvosok nem kérnek segítséget, ilyen többek között a megbélyegzés és a karrierre vonatkozó negatív következményektől való félelem.

E tanulmány megvilágított néhány konkrét lehetőséget a munkahelyi stressz enyhítésére. Visszatérő téma a gyermekgondozással/iskoláztatással kapcsolatos stressz és a háztartásban élők megfertőzésétől való félelem volt. A munka érdekében a sürgősségi orvosoknak nemcsak el kell hagyniuk otthonaikat, hanem biztonságosan vissza kell térniük, vagy akár ideiglenes lakhatásra is szükségük lehet. A gyakorlati megoldások között szerepelhet az eltartottak gondozásában nyújtott segítség, az otthoni higiéniai termékek biztosítása és az ideiglenes lakásokhoz való hozzáférés.

Összefoglalva, a sürgősségi orvosok közül a válaszadók jelentős része a PTSD-nek megfelelő stressztünetekről számolt be. A magasabb PCL-5 pontszámok az 50 évnél fiatalabb életkorral és a 10 évnél rövidebb szakmai gyakorlattal voltak összefüggésbe hozhatók. A résztvevők által megfogalmazott fő stresszforrások a COVID19-ről való dezinformáció, a számítógépes munka/elektronikus orvosi nyilvántartás, az egyéni védőfelszerelésekkel kapcsolatos aggályok és a munkaterhelés voltak. Ez a munka hangsúlyozza a stressz tüneteinek időbeli változását megcélzó vizsgálatok szükségességét, értékelni kell a rendelkezésre álló jóléti erőforrások hatékonyságát, és mindenekelőtt meg kell határozni, hogy szükség van-e további erőforrásokra a sürgősségi orvosok jobb védelméhez.

ÖSSZEFÉRHETETLENSÉG

A szerzők kijelentik, hogy nem áll fenn összeférhetetlenség.

SZERZŐI HOZZÁJÁRULÁSOK

CAM, GLL, VRF, JEM és LV jelentősen hozzájárultak a tanulmány koncepciójához és megtervezéséhez. CM és GL hozzájárult az adatok megszerzéséhez, valamint az adatok elemzéséhez és értelmezéséhez. CAM, GLL, VRF, JEM és LV részt vettek a kézirat elkészítésében és a fontos szellemi tartalom kritikus felülvizsgálatában, és végleges jóváhagyást adtak a közzéteendő változatra.

1. függelék: A MUNKAHELYI STRESSZRE ADOTT VÁLASZ A COVID19-VILÁGJÁRVÁNY ALATT

Válasz0–4 válaszpontszám
súlyozott átlaga
Távolságtartónak érzi magát vagy elzárkózik más emberektől?2,27
Problémája van az elalvással, vagy az éjszaka átalvásával?2,13
Negatívan értékeli önmagát, másokat, vagy a világot? (például olyan gondolatai vannak, mint: rossz vagyok, velem valami komoly baj van, senkiben sem lehet megbízni, a világ teljesen veszélyes)?1,98
Gondja van a pozitív érzések átélésével (például képtelen boldogságot érezni, vagy az önhöz közelálló emberek iránt szeretetet táplálni)?1,95
Elvesztette érdeklődését olyan tevékenységek iránt, amelyeket korábban élvezett?1,93
Ingerlékeny, dühkirohanások vagy agresszív fellépés jellemzi?1,9
Túlzottan éber vagy őrködő?1,89
Ismétlődő, nyugtalanító álmok gyötrik a stresszt kiváltó élményről?1,87
Nehezen tud koncentrálni?1,86
Kerüli a stresszes élménnyel kapcsolatos emlékeket, gondolatokat vagy érzéseket?1,86
Ismétlődő, nyugtalanító és nem kívánt emlékei vannak a stresszt kiváltó élményről?1,86
Erős negatív érzései vannak, például félelem, rémület, düh, bűntudat vagy szégyen?1,85
Izgatott vagy könnyen megriad?1,83
Nagyon felzaklatja, ha valami emlékezteti a stresszt kiváltó élményre?1,82
Erős fizikai reakciói vannak, ha valami emlékezteti a stresszt kiváltó élményre (például szívdobogás, légzési nehézség, izzadás)?1,79
Önmagát vagy valaki mást hibáztat a stresszt kiváltó élmény miatt, vagy azért ami utána történt?1,77
Gondol a saját halálára, vagy öngyilkosságra?1,77
Reménytelennek érzi magát?1,76
Hirtelen úgy érzi magát vagy úgy cselekszik, mintha a stresszt kiváltó élmény valóban megismétlődne (mintha valóban ismét ott lenne és újra átélné)?1,74
Gondot jelent önnek a stresszt kiváltó élmény fontos részeire emlékezni?1,66
Túl sok kockázatot vállal, vagy olyan dolgokat végez, amelyek kárt okozhatnak Önnek?1,64
Kerüli a stresszt kiváltó élményre emlékeztető külső tényezőket (például emberek, helyek, beszélgetések, tevékenységek, tárgyak vagy helyzetek)?1,2

Életrajz


Catherine A. Marco, MD, a sürgősségi orvoslás professzora és az ohiói Daytoni Wright Állami Egyetem kutatási igazgatója.

IRODALOMJEGYZÉK

  • 1 National Institute of Mental Health. Post traumatic stress disorder. https://www.nimh.nih.gov/health/topics/post-traumatic-stress-disorder-ptsd/index.shtml. Accessed November 7, 2019. Google Scholar
  • 2Compton S, Grace H, Magdy A, Swor RA. Post‐traumatic stress disorder symptomatology associated with witnessing unsuccessful out‐of‐hospital resuscitation. Acad Emerg Med. 2009; 16: 226‐ 229. Google Scholar
  • 3Lazarus A. Traumatized by practice: PTSD in physicians. J Med Pract Manage. 2014; 30(2): 131‐ 134. Google Scholar
  • 4Vanyo L, Sorge R, Chen A, Lakoff D. Posttraumatic stress disorder in emergency medicine residents. Ann Emerg Med. 2017; 70(6): 898‐ 903. Google Scholar
  • 5Mills LD, Mills TJ. Symptoms of post‐traumatic stress disorder among emergency medicine residents. J Emerg Med. 2005; 28(1): 1‐ 4. Google Scholar
  • 6DeLucia JA, Bitter C, Fitzgerald J, Greenberg M, Dalwari P, Buchanan P. Prevalence of post‐traumatic stress disorder in emergency physicians in the United States. West J Emerg Med. 2019; 20(5): 740‐ 746. Google Scholar
  • 7Preti E, Di Mattei V, Perego G, et al. The psychological impact of epidemic and pandemic outbreaks on healthcare workers: rapid review of the evidence. Curr Psychiatry Rep. 2020; 22(8): 43. Google Scholar
  • 8Walton M, Murray E, Christian MD. Mental health care for medical staff and affiliated healthcare workers during the COVID‐19 pandemic. Eur Heart J Acute Cardiovasc Care. 2020; 9(3): 241‐ 247. Google Scholar
  • 9Chew NWS, Lee GKH, Tan BYQ, et al. A multinational, multicentre study on the psychological outcomes and associated physical symptoms amongst healthcare workers during COVID‐19 outbreak. Brain Behav Immun. 2020; 88: 559‐ 565. Google Scholar
  • 10Elbay RY, Kurtulmuş A, Arpacıoğlu S, Karadere E. Depression, anxiety, stress levels of physicians and associated factors in Covid‐19 pandemics. Psychiatry Res. 2020; 290:113130. Crossref CAS PubMed Web of Science®Google Scholar
  • 11Shechter A, Diaz F, Moise N, Anstey DE, Ye S, Agarwal S, et al. Psychological distress, coping behaviors, and preferences for support among New York healthcare workers during the COVID‐19 pandemic. Gen Hosp Psychiatry. 2020; 66: 1‐ 8. Google Scholar
  • 12Rodriguez RM, Medak AJ, Baumann BM, et al. Academic emergency medicine physicians’ anxiety levels, stressors, and potential stress mitigation measures during the acceleration phase of the COVID‐19 pandemic. Acad Emerg Med. 2020; 27: 700‐ 707. PubMed Google Scholar
  • 13Carmassi C, Foghi C, Dell’Oste V, et al. PTSD symptoms in healthcare workers facing the three coronavirus outbreaks: what can we expect after the COVID‐19 pandemic. Psychiatry Res. 2020; 292:113312. CAS PubMed Web of Science®Google Scholar
  • 14Weathers FW, Blake DD, Schnurr PP, Kaloupek DG, Marx BP, Keane TM. The Life Events Checklist for DSM‐5 (LEC‐5)—Standard. https://www.ptsd.va.gov/professional/assessment/te-measures/life_events_checklist.asp. Published 2013. Accessed November 22, 2019. Google Scholar
  • 15PTSD Checklist–Civilian Version (PCL‐C). https://www.mirecc.va.gov/docs/visn6/3_PTSD_CheckList_and_Scoring.pdf. Accessed November 22, 2019. Google Scholar
  • 16Karstoft KI Andersen SB, Bertelsen M, Madsen T. Diagnostic accuracy of the posttraumatic stress disorder checklist‐civilian version in a representative military sample. Psychol Assess. 2014 ; 26(1): 321‐ 325. Google Scholar
  • 17Wilkins KC, Lang AJ, Norman SB. Synthesis of the psychometric properties of the PTSD checklist (PCL) military, civilian, and specific versions. Depress Anxiety. 2011; 28(7): 596‐ 606. Google Scholar
  • 18McDonald SD, Calhoun PS. The diagnostic accuracy of the PTSD checklist: a critical review. Clin Psychol Rev. 2010; 30(8): 976‐ 987. Google Scholar
  • 19 Using the PTSD Checklist for DSM‐5 (PCL‐5). https://www.ptsd.va.gov/professional/assessment/documents/using-PCL5.pdf. Accessed December 5, 2019. Google Scholar
  • 20Bovin MJ, Marx BP, Weathers FW, et al. Psychometric properties of the PTSD checklist for diagnostic and statistical manual of mental disorders‐fifth edition (PCL‐5) in veterans. Psychol Assess. 2016; 28(11): 1379‐ 1391. Google Scholar
  • 21Schmitz GR, Clark M, Heron S, et al. Strategies for coping with stress in emergency medicine: early education is vital. J Emerg Trauma Shock. 2012; 5(1): 64‐ 69. Google Scholar
  • 22Keller K, Koenig W. Management of stress and prevention of burnout in emergency physicians. Ann Emerg Med. 1989; 18(1): 42‐ 47. Google Scholar
  • 23Shah M. We must start paying attention to physician PTSD in emergency medicine. https://positivepsychology.com/stress-management-techniques-tips-burn-out/. Published 2019. Accessed October 26, 2020. Google Scholar
  • 24Vanyo L, Sorge R, Chen A, et al. Posttraumatic stress disorder in emergency medicine residents. Ann Emerg Med. 2017; 70(6): 898‐ 903. Google Scholar
  • 25Albott CS, Wozniak JR, McGlinch BP, Wall MH, Gold BS, Vinogradov S. Battle buddies: rapid deployment of a psychological resilience intervention for health care workers during the COVID‐19 pandemic. Anesth Analg. 2020 ; 131(1): 43‐ 54. Google Scholar
  • 26Ripp J, Peccoralo L, Charney D. Attending to the emotional well‐being of the health care workforce in a New York City health system during the COVID‐19 pandemic. Acad Med. 2020 ; 95(8): 1136‐ 1139. Google Scholar
  • 27 American College of Emergency Physicians. COVID‐19 physician wellness. https://www.acep.org/corona/covid-19-physician-wellness/. Accessed October 26, 2020. Google Scholar
  • 28https://www.acep.org/globalassets/sites/acep/media/wellness/acepwellnessguide.pdf. Accessed October 26, 2020. Google Scholar
  • 29Nash WP. US Marine Corps and Navy combat and operational stress continuum model: a tool for leaders. Combat Operational Behavioral Health. 2011: 107‐ 119. Washington DC. https://ke.army.mil/bordeninstitute/published_volumes/combat_operational/CBM-ch7-final.pdf. Accessed October 26, 2020. Google Scholar

Kapcsolódó cikkünk: https://www.covid1001.hu/covid19-pandemia-pszichologiai-hatasa-az-egeszsegugyi-dolgozokra/