Eredeti cikk dátuma: 2020. április 3.
Eredeti cikk címe: Breastfeeding and coronavirus disease-2019: Ad interim indications of the Italian Society of Neonatology endorsed by the Union of European Neonatal & Perinatal Societies.
Eredeti cikk szerzői: Riccardo Davanzo, MD, PhD; Guido Moro, MD; Fabrizio Sandri, MD; Massimo Agosti, MD; Corrado Moretti, MD; Fabio Mosca, MD
Eredeti cikk elérhetősége: https://www.ncbi.nlm.nih.gov/pubmed/32243068
Fordító(k): Wouters Krisztina
Lektor(ok): dr. Berta Gabriella
Nyelvi lektor(ok): Gregor Zsófia
Szerkesztő(k): Novák Zsuzsanna

Figyelem! Az oldalon megjelenő cikkek esetenként politikai jellegű megnyilvánulásokat is tartalmazhatnak. Ezek nem tekinthetők a fordítócsoport politikai állásfoglalásának, kizárólag az eredeti cikk írójának véleményét tükrözik. Fordítócsoportunk szigorúan politikamentes, a cikkekben esetlegesen fellelhető politikai tartalommal kapcsolatosan semmiféle felelősséget nem vállal, diskurzust, vitát, bizonyítást vagy cáfolatot nem tesz közzé.


Megjegyzés 

Ez a dokumentum az először 2020. február 28. napján közzétett verzió frissített változata. 

A jelenlegi verzióban a 2020. március 28-án elérhető tudományos adatokat használtuk. Ez az irányelv a jövőben megváltozhat, ha további ismereteket szerzünk a 2019-es koronavírus okozta megbetegedésről (COVID19), a betegség perinatális átviteléről, valamint az újszülöttkori COVID19 esetek klinikai mutatóiról. 

Fogalmak 

Szeretnénk tisztázni a SARS-CoV-2 és a COVID19 terminusok jelentését ebben a dokumentumban. 

A SARS-CoV-2, más néven az újfajta 2019-es vuhani koronavírus azt a vírusos kórokozót jelenti, amely a SARS-ot okozza.  

A SARS a koronavírus által okozott súlyos akut légzőszervi szindróma angol nevéből alkotott betűszó. 

A COVID19 a koronavírus által okozott betegség, amelyet 2019 végén azonosítottak Kína Hupej tartományában. 

Absztrakt 

A szoptatás és a 2019-es koronavírus okozta megbetegedés. Az Olasz Neonatológiai Társaság ideiglenes ajánlása az Európai Neonatológiai és Perinatális Társaságok Uniója támogatásával. 

A jelenlegi COVID19 világjárvány Olaszországban is elterjedt, és súlyos következményekkel járt a közegészségügyre és a gazdaságra nézve. A SARS-CoV-2-fertőzés várandósokra és a magzatra való lehetséges következményei mellett nemcsak az újszülöttekre való elképzelhető hatása okoz komoly aggályokat, hanem az anya–újszülött diád ellátása, valamint a SARS-CoV-2-fertőzés szoptatással való összeegyeztethetősége is.  

Az Olasz Neonatológiai Társaság (SIN) a SARS-CoV-2-fertőzött anya és a szoptatás kapcsolatáról rendelkezésünkre álló korlátozott mennyiségű tudományos ismeret, valamint az egészségügyi intézmények által kiadott közlemények áttekintése után a következő ajánlásokat adja az Európai Neonatológiai és Perinatális Társaságok Uniója (UENPS) támogatásával. 

Ha a korábban COVID19-pozitívként azonosított vagy a COVID19 gyanújával kivizsgálás alatt álló anya tünetmentes, vagy enyhe tüneteket mutat a szülés alatt, a rooming-in megvalósítható. A szoptatás azonnali megkezdése tanácsolható az infekciókontroll szigorú betartásával. 

Ha azonban a SARS-CoV-2-fertőzött anya túl beteg ahhoz, hogy ellássa az újszülöttet, a csecsemőt külön kell ellátni, és frissen fejt anyatejjel kell táplálni, amit nem szükséges pasztörizálni, ugyanis a humán tejről úgy hisszük, hogy nem közvetíti a COVID19-et. 

Fontos megjegyezni, hogy ez az irányelv a jövőben megváltozhat, ha további ismereteket szerzünk a COVID19 világjárványról, a SARS-CoV-2 perinatális átviteléről, valamint az újszülöttkori COVID19-esetek klinikai mutatóiról. 

1.Bevezetés 

A jelenlegi világjárvány, amelyet egy újfajta, Vuhanban (Hupej tartomány, Kína) 2019 végén izolált koronavírus okozott (SARS-CoV-2) (Sung et al. 2020; Wu, Mc Googan 2020; Ashour, Elkhatib, Rahman & Elshabrawy 2020; Dong et al. 2020; Lai et al. 2020; Zhao et al. 2020), nemrégiben Olaszországot is elérte, és komoly következményei vannak a közegészségügyre és a gazdaságra (Remuzzi & Remuzzi 2020). A 2020. március 28-i Olasz Polgári Védelmi Közlöny (Protezione Civile 2020) 92 472 esetről számolt be.

Számos egyéb klinikai és közegészségügyi kérdés mellett a COVID19 fontos kérdéseket vet fel a várandósság alatti fertőzöttségről és a fertőzés lehetséges átviteléről az anyáról a gyermekre a szülés előtt, alatt és után (ACOG 2020; Rasmussen et al. 2020; CNGOF 2020; Mullins et al. 2020; Quiao 2020; 9-13). Különösképpen az anya és a gyermek szülés utáni együttes ellátása és a szoptatás biztonságossága kérdéses. Ezen témák feldolgozása érdekében az Olasz Neonatológiai Társaság (SIN) szakértői csoportja áttekintette a publikált szakirodalmat, és kidolgozta jelen konszenzusos közleményt, amelyet az Európai Neonatológiai és Perinatális Társaságok Uniója (UENPS) is támogat. 

2. Jelenlegi ismeretek 

A SARS-CoV-2 vírus főként személyről személyre terjed, szoros kontaktuson keresztül (0–2 méter), elsősorban légúti váladékkal (cseppfertőzés), amikor a fertőző egyén tüsszent vagy köhög (CDCa 2020). A SARS-CoV-2 átvitelének hatékonysága egyelőre kevésbé tűnik valószínűnek enterális úton (Gu 2020), a kötőhártya nyálkahártyáján (Peng 2020) keresztül vagy kontaminált felületek érintése által (Ong et al. 2020; van Doremalen et al. 2020), bár ezeket még vizsgálják.  

Egyelőre nem állapították meg, hogy a COVID19 transplacentaris úton terjed-e. Mindazonáltal a múltbeli SARS-CoV-1 (súlyos akut légzőszervi szindróma) és MERS-CoV (közel-keleti légzőszervi szindróma) járványhoz hasonlóan a fetális és a neonatális következmények (például a koraszülés) valószínűleg sokkal inkább az anyai fertőzés súlyosságától és a vele összefüggő szülészeti megbetegedésektől függenek, mint a SARS-CoV-2-fertőzés várandós nőről a magzatra való átvitelétől. 

Egy 9 COVID19 tüdőgyulladással megbetegedett, a várandósság harmadik trimeszterében járó nő részvételével készült retrospektív vizsgálat szerint a SARS-CoV-2 nem volt kimutatható a magzatvízben, a köldökzsinórvérben és az anyatejben; 6 újszülött esetében továbbá a garatleoltás is negatív lett a SARS-CoV-2 RNS-re valós idejű PCR-rel (RT-PCR-RNA)(Chen et al. 2020).  Chen és mtsai szerint a császármetszésen áteső SARS-CoV-2-fertőzött várandósok méhlepényében nem találtak patológiás elváltozásokat, és az negatív volt a SARS-CoV-2 RNS-re (Chen et al. 2020). Két friss cikk arról számolt be, hogy 3 SARS-CoV-2-fertőzött anya újszülöttjénél emelkedett IgM antitestszintet mértek a SARS-CoV-2-re, így felmerül a lehetőség, hogy in utero megfertőződtek a SARS-CoV-2-vel (Dong,Tian & He 2020; Zeng, Xu & Fan 2020). Mivel azonban mindhárom újszülött RT PCR-RNS tesztje negatív lett, további bizonyítékok szükségesek a magzati COVID19 kockázatának megerősítéséhez (Kimberlin, Stagno, 2020). 

Összefoglalva tehát a jelenlegi ismereteink nem támasztják alá a COVID19 intrauterin átvitelét, hasonlóan a 2002–2003-as ázsiai SARS-CoV okozta járvány tapasztalataihoz (Schwartz & Graham 2020). Következésképpen nagyobb a valószínűsége, hogy az újszülött nem az antenatális, hanem a posztpartum időszakban kapta el a SARS-CoV-2-fertőzést az anyától, a légutakon keresztül. 

Újszülöttkori COVID19  

Már a jelenlegi SARS-CoV-2 járvány kitörése előtt tanulmányozták a közönséges koronavírusok általi légúti megfertőződés lehetőségét újszülöttkorban és az első életévben (van der Zalm et al. 2009; Jean, Quach, Yung & Semret 2020). 

Zhu és mtsai (2020) egy 9 újszülöttből álló kohorszot mutattak be, ahol az anyák COVID19-gyanúsak voltak. A kilenc csecsemőből hét császármetszéssel született. A táplálási módról nem adtak tájékoztatást. Az első élethéten mindegyik újszülöttnek légúti tünetei lettek, a klinikai diagnózis tüdőgyulladás volt, ám a garatleoltásból a vírustesztjük negatív lett, így ez nem támasztja alá a SARS-CoV-2 etiológiáját. Viszonylag kevés COVID19-ben szenvedő újszülöttről számolt be a tudományos irodalom a hupeji járvány alatt (Cao, Chen, Chen & Chiu 2020).  

A JAMA Pediatrics folyóiratban nemrég megjelent tanulmány arról számolt be, hogy 33 COVID19-ben szenvedő anya újszülöttje közül háromnak az első életnapokban légúti tünetei voltak, és a születés utáni második napon a COVID19-tesztjük pozitív lett (Zeng, Xia & Yuan 2020). Az egyetlen súlyosan beteg újszülött ebből az esetsorelemzésből egy 31 hetes gesztációs korú koraszülött csecsemő volt.  

Habár nem tagadhatjuk, hogy a COVID19-ben szenvedő csecsemőknél légzési elégtelenség alakulhat ki, és emiatt a NIC-re kerülhetnek (Pediatric Committee 2020; De Luca D; Wang et al. 2020), a jelentett esetek mostanáig általában enyhe lefolyásúak voltak, kedvező kimenetellel (Cao, Chen, Chen & Chiu 2020; Lu & Shi 2020). Mindazonáltal a COVID19-ben szenvedő anyák újszülöttjei komplex kórházi ellátást igényelnek, amely az anya és/vagy újszülött számára elkülönített szoba elérhetőségét, valamint az egészségügyi szakemberek megfertőződését megelőző védőintézkedések szigorú betartását foglalja magában (Wang et al. 2020). 

Összefoglalva, az elérhető korlátozott irodalmi adatokra alapozva az újszülöttkori COVID19-ről a következők mondhatók el: 1) átvitele gyaníthatóan horizontális; és 2) az idősebb korcsoportokkal összehasonlítva kevés tünettel jár vagy tünetmentes. 

A SARS-CoV-2-fertőzés az első életévben és az után 

Wei és mtsai kilenc COVID19-pozitív újszülöttről számoltak be, akik életkora 56 napostól 11 hónaposig terjedt, az előzményeikben családon belüli átvitel szerepelt, a tüneteik pedig láz, köhögés, légúti váladékozás és rhinitis voltak (Wei és mások 2020). Az általános egészségi állapotuk kielégítő volt, és egyikük sem került az intenzív osztályra.  

A jelenlegi bizonyítékok alapján gyermekeknél a COVID19 enyhe lefolyásúnak vagy tünetmentesnek látszik (Cao, Chen, Chen & Chiu 2020; Chan et al. 2020), hasonlóan a 2002–2003-as SARS-CoV járványhoz (Shek et al. 2020; Li 2020). Ez kifejezetten igaz az első életév során és általánosan a 10 év alatti COVID19-betegeknél (Wei et al. 2020; Zhang et al. 2020).  

Egy friss kínai tanulmány 2143 légzőszervi tüneteket mutató gyermek, köztük 379 újszülött adatait is tartalmazta; az újszülöttek csak kis arányban (22,7%) bizonyultak COVID19-pozitívnak. Habár az újszülöttek 10,6%-a súlyos állapotúnak bizonyult, a szerzők megjegyzik, hogy a nagyobb fokú súlyosság minden életkorban a nem igazoltan SARS-CoV-2-fertőzött gyermekeknél jelent meg, és így elképzelhető, hogy más kórokozók álltak a hátterében (Dong et al. 2020). Alaposan meg kell fontolni a fenti információkat, ugyanis jelenleg arra alapozva, hogy a COVID19 súlyos megbetegedést okozhat, olyan irányelveket hoznak az intézmények, amelyek az anya és a csecsemő szeparációját írják elő, valamint ellehetetlenítik a szoptatást. Szeparáció esetén ugyanakkor nagyobb lehet a csecsemők olyan más kórokozókkal való megfertőződésének kockázata, amelyek nagyobb valószínűséggel okoznak súlyos betegséget.  

3. A szoptatás elősegítése és összehangolása az infekciókontroll intézkedésekkel 

A szoptatás jó hatással van az anya és a gyermek egészségére, előnyökkel jár a családok számára, és pozitív szociális és gazdasági hatásai is vannak (Davanzo, Romagnoli, Corsello 2015; Rollins et al. 2016). A jelenlegi tudományos ismereteink szerint a COVID19-ben szenvedő anya teje nem tekinthető a fertőzés átviteli közegének, ugyanúgy, ahogy más ismert vírusos légúti fertőzések esetében sem (WHO 2020). 

Az az elővigyázatossági javaslat, miszerint a COVID19-ben szenvedő anyák ne szoptassanak, néhány szerző (Favre et al. 2020) javaslata alapján, megbízható bizonyítékok nélkül született, és nyilvánvalóan figyelmen kívül hagyja a szoptatás jelentőségét (Binns, Lee, & Low 2020). Ezzel szemben a jelenlegi COVID19 világjárvány arra sarkall bennünket, hogy hangoljuk össze a szoptatás elősegítését a megfelelő infekciókontroll intézkedésekkel, hogy korlátozzuk a cseppfertőzést és a fertőzött betegek légúti váladékával való érintkezés útján történő fertőződést (beleértve a frissen szült anyákat is) (CDC 2020). 

Arra következtethetünk, hogy a 2002–2003-as SARS-CoV járványhoz hasonlóan (Robertson et al. 2020) a betegség kezdete után pár nappal az anyatejen keresztül specifikus SARS-CoV-2 antitestek jutnak a COVID19-ben szenvedő anyától a csecsemőhöz, valószínűleg megváltoztatva ezzel a csecsemő fertőzésének klinikai megjelenését. 

Az a megközelítés, amely az újszülöttet rutinszerűen szeparálja a COVID19-ben szenvedő anyától, nemcsak megzavarja az anya–gyermek kapcsolatot (WHO & UNICEF 2018), hanem elképzelhető, hogy túl késői is a fertőzés szempontjából, amely már a preszimptomatikus fázisban megtörténik. 

4. Jelenleg elérhető előírások az anyáról gyermekre történő átvitel megelőzéséről  

Chinese Pediatrics COVID-19 Working Group. Olyan orvosok, akik nemrégiben Kínában a COVID19 járvány alatt dolgoztak, azt javasolják, hogy a csecsemőt tápszerrel vagy esetleg donor anyatejjel táplálják (Wang et al. 2020). A szerzők nem indokolják meg ezt a javaslatukat. A kínai szakértők feltehetően túlzottan óvatos ajánlásában nincsen információ semmilyen átfogó értékelésről, amely összevetné a fertőzés kockázatait a nem szoptatás kockázataival. 

Egészségügyi Világszervezet (WHO). Azok a nők, akiknél felmerül a COVID19 gyanúja, illetve valószínűsíthetően vagy igazoltan fertőzöttek, a szülőszobán bőrkontaktusba kerülhetnek a gyermekükkel, és a kizárólagos szoptatás is megengedett (WHO 2020). Ha az anya általános egészségi állapota megakadályozza a közvetlen szoptatást, bátorítani kell az anyatej fejésére, támogatni kell ebben, a lefejt tejet pedig a gyermeknek kell adni. A COVID19-ben szenvedő anya mindig kövesse a fertőzésmegelőzési szabályokat. Ezenkívül rendszeresen tisztítani és fertőtleníteni kell az anya környezetében az általa megérintett felületeket. 

Egyesült Nemzetek Gyermekalapja (UNICEF). Ez a szervezet nem mérlegeli az anya és az újszülött szeparációjának lehetőségét, továbbá javasolja a szoptatás folytatását a higiéniai szabályok egyidejű betartásával, amelyek csökkentik a COVID19 lehetséges átvitelét az anyáról az újszülöttre (UNICEF 2020). 

Centers for Disease Control and Prevention (CDC). A CDC álláspontja (CDCb 2020): 

  • Ha az anyát vizsgálják, vagy pozitív lett a SARS-COV-2 tesztje, első választásként azt a lehetőséget kell megfontolni, hogy az anyát és az újszülöttet külön szobában lássák el. Fontos megjegyezni, hogy a CDC indikációja az anya és az újszülött kívánatos szeparációjára nem a szoptatásra való lehetséges hatások analízisén alapszik, és azt sem veszi számításba, hogy valószínű, hogy ez a választás tápszeres tápláláshoz vezethet. A családokkal és az egészségügyi szakdolgozókkal meg kell osztani e szeparáció kockázatait és hasznait, valamint tájékoztatni kell őket annak a következményeiről, ha a szoptatást nem kezdik el, nem folytatják, vagy felfüggesztik. 
  • Ha a szoptató anyát és újszülött csecsemőjét együttesen látják el, a vírusos fertőzés átvitelének megelőzését célzó szabályokat kell alkalmazni: kerüljék el az újszülött puszilgatását, védjék meg a felnőtt köhögéstől és légúti váladéktól (viseljenek maszkot a szoptatás és a babával való szoros kapcsolat alatt), kézmosás, különösen szoptatás előtt, függesszék fel a látogatásokat. Ha a gyermek rooming-in rendszerben az anyával marad a kórházban, saját kiságyban kell altatni, ami legalább 2 méter távolságra van a beteg anyától; továbbá az anya és az újszülött között valamilyen fizikai elválasztó, például függöny használata megfelelő lehet. 

Royal College of Obstetricians & Gynecologists (RCOG). Az RCOG teljesen világosan azt javasolja, hogy az anyákat és babákat tartsák együtt, és következésképp vitatja az újszülött és a COVID19-ben szenvedő anya rutinszerű szeparációjára vonatkozó kínai ajánlást. Az RCOG szerint az anya és az újszülött szeparációja az anya rossz egészségi állapota vagy az újszülöttnek adandó szükséges terápiák esetén lehet indokolt (RCOG 2020). Továbbá az RCOG úgy véli, hogy a szoptatást ajánlani kell, mert az újszülött számára a szoptatáshoz kapcsolódó előnyök nagyobbak a lehetséges kockázatoknál. 

International Society of Ultrasound in Obstetrics & Gynecology (ISUOG). A rooming-in és a szoptatás egészen addig lehetőség, amíg a COVID19-ben szenvedő anya nem súlyosan érintett (Poon et al. 2020). 

Italian National Institute of Health (ISS). A jelenleg hozzáférhető tudományos adatok és az anyatej védőpotenciáljának fényében a COVID19-gyanús vagy igazoltan fertőzött nők megfelelő klinikai feltételekkel és kívánságuk szerint kezdjék el és folytassák a szoptatást, akár közvetlenül mellből, akár lefejt tejet használva (ISS 2020). A gyermekre való átvitel kockázatának csökkentése érdekében megelőző eljárások ajánlatosak, úgymint kézmosás és szájmaszk használata a szoptatás alatt.  

Academy of Breastfeeding Medicine (ABM). A COVID19-gyanús vagy igazoltan fertőzött anyák kórházi ellátásában két opció lehetséges: rooming-in vagy az anya és az újszülött szeparációja. A választás során nagyrészt a nő általános egészségi állapotát kell figyelembe venni, és a döntésbe az anyát és a családot is feltétlenül be kell vonni. Az anyatej fejése mint a közvetlen szoptatás alternatívája biztonságos eljárásnak tekinthető (ABM 2020). 

Az Olasz Neonatológiai Társaság (SIN) és az Európai Neonatológiai és Perinatális Társaságok Uniója (UENPS) által kiadott ideiglenes ajánlások az anya és az újszülött ellátására a COVID19 világjárvány idején. 

A SIN és az UENPS ideiglenes előírásait, amelyek összhangban vannak a WHO, az UNICEF, az ISS, az IUOG, az RCOG és az ABM ajánlásaival, az 1. táblázatban foglaltuk össze.  

szoptatás
1. ábra Rooming-in a SARS-CoV-2-fertőzött anya és újszülöttje esetében. Ez a rendszer a tünetmentes vagy enyhe tüneteket mutató anyáknál alkalmazható, amikor a köhögéssel való cseppfertőzés nem merül fel, valamint az anya képes ellátni az újszülöttet. A grafikát Marco Davanzo készítette egy eredeti fotó alapján, amelyet a Clinica Mangiagalliban, Milánóban, 2020 márciusában fényképeztek. 
  • Amikor csak lehetséges, az anya és csecsemője együttes ellátását kell előnyben részesíteni, hogy lehetővé tegyük a közöttük lévő kapcsolat fejlődését és a szoptatás elkezdését (1. ábra). Ez a választás mind az anya, mind az újszülött jó egészségi állapotát feltételezi. Általában az anya tünetmentes vagy enyhe tüneteket mutat, és korábban COVID19-pozitívnak azonosították, vagy jelenleg COVID19-vizsgálat alatt áll.  
  • Ha az anyának súlyos légúti fertőzése van (láz, köhögés és légúti váladék), továbbá túl beteg ahhoz, hogy ellássa az újszülöttjét, ideiglenesen külön kell őket elhelyezni a SARS-CoV-2 RT-PCR-RNS teszt eredményéig. Ha a teszt pozitív, az anya és a gyermek ellátása szeparáltan folytatódjon; ha negatív, a diád számára megfelelő a rooming-in, amennyiben az anya képes az újszülöttjét ellátni.  
  • Pillanatnyilag minden esetben egyedileg kell meghozni a döntést az anya és az újszülött szeparációjáról, figyelembe véve az anya tájékoztatáson alapuló beleegyezését, a kórházi logisztikát és adott esetben a jelenlegi COVID19 világjárvány helyi epidemiológiai helyzetét. 
  • Az anya és az újszülött szeparációja esetén az anyatej-helyettesítő készítmények rutinszerű használatát el kell kerülni; inkább a fejést, valamint a friss anyatej újszülötthöz való szállítását és az ezzel való táplálást javasoljuk.  
  • A lefejt anyatejet nem kell pasztörizálni, mert úgy véljük, hogy akkor sem közvetíti a fertőzést, ha SARS-CoV-2-t tartalmaz. Ezenkívül a pasztörizálás csökkenti a humán tej biológiai és immunológiai értékét. 
  • Az intenzív ellátásra szoruló koraszülött vagy beteg újszülött csecsemő a Neonatális Intenzív Centrum (NIC) elkülönített részébe kerüljön, és megfelelő egyéni védőfelszerelést viselő, gyakorlott neonatális csapat lássa el őt. Ebben az esetben a COVID19-ben szenvedő anya lefejt tejét a NIC specifikus protokollja szerint szállítsák, dolgozzák fel és adják a csecsemőnek. Jelenlegi ismereteink nem támasztják alá a COVID19-ben szenvedő anya tejének rutinszerű pasztörizálását, mielőtt azt a koraszülött vagy beteg újszülött csecsemőnek adnánk. 
  • A COVID19-ben szenvedő anya esetében szigorú higiéniai szabályokat kell alkalmazni, hogy megelőzzük a fertőzés cseppfertőzéses vagy légúti váladékkal való érintkezéssel történő lehetséges átvitelét. 
    • Részletezve, a szobát el kell különíteni, és sem a rokonok, sem a barátok nem látogathatnak. A babaágyat 2 méteres távolságra helyezzük az anya fejétől, valamint az anya és az újszülött között térelválasztó vagy függöny is használható. Ezek az intézkedések, az újszülöttől való távolság és a szeparáció bizonyosan megnehezítik az anyáknak a baba szoptatását látogatók hiányában, különösen császármetszés után. Habár a COVID19-ben szenvedő anyák a kórházi személyzetre hagyatkozhatnak, ez a felállás negatívan befolyásolhatja a szoptatást.  
    • Fontos továbbá, hogy az anya alaposan mossa meg a kezét, és viseljen sebészi szájmaszkot a szoptatások és az újszülöttel való szoros kapcsolat alatt. Az anyának nem szükséges FFP2-t vagy FFP3-at használnia. 
    • Végül a többi, kórházban tartózkodó beteget és az egészségügyi személyzetet is óvni kell. 
  • A COVID19-ben szenvedő anyának adandó gyógyszerek szoptatással való összeegyeztethetőségét minden esetben egyedileg kell megállapítani. 
  • Az enyhe tüneteket mutató, SARS-CoV-2-fertőzött anya és az egészséges, SARS-CoV-2-negatív újszülött kórházi elbocsátása megfelelően történjen. A korai, a szülés után 48 órával történő hazaadás csak a kórház túlterheltsége esetén jöjjön szóba. A legtöbb esetben az újszülött egy hetes kórházi megfigyelése és a SARS-CoV-2-re garatleoltás hazabocsátáskor való megismétlése kívánatos. 
  • Otthonában az Olasz Nemzeti Egészségügyi Ellátórendszer felépítése szerint az újszülött a család háziorvosához tartozik. Az anya folytathatja a szoptatást és/vagy az anyatej fejését az egészségi állapotától és kívánságától függően.  
  • A COVID19 ambuláns ellátószemélyzetre és a páciensekre/családokra való terjedésének kockázata miatt a személyes ellátást telefonos konzultációval vagy távgyógyászattal kell helyettesíteni, amikor csak lehetséges. A távgyógyászat lehetővé teszi vizuális úton az újszülött klinikai vizsgálatát, a tanácsadást a szülők számára a csecsemő mérésével kapcsolatban, valamint a szoptatási szaktanácsadást. 
  • Az elbocsátás után 14 nappal a csecsemőt kontrollálni kell, valamint a SARS-CoV-2-re garatleoltást kell végezni. 
  • Az újszülött COVID19 miatti követése 28 nappal az elbocsátás után befejezhető, amennyiben a SARS-CoV-2 garatleoltás igazoltan negatív. 
  1. táblázat Az anya és az újszülött ellátására vonatkozó javaslatok a perinatális időszakban. 
Az anya egészségi állapota Az ANYA garatleoltása SARS-CoV-2-re  Az ÚJSZÜLÖTT garatleoltása SARS-CoV-2-re Az ANYA elkülönítése † Az ÚJSZÜLÖTT ellátása a kórházi tartózkodás idején † A közvetlen szoptatásra vonatkozó tanácsok  Az anya–újszülött átvitel megelőzésére vonatkozó eljárások § 
Tünetmentes vagy enyhe tünetekkel rendelkező anya, aki igazoltan COVID19-ben szenved pozitív Már megtörtént IGEN IGEN,  Elkülönített és saját zónában a gyermekágyas osztályon Rooming-in rendszerben, elkülönített és saját zónában a gyermekágyas osztályon IGEN IGEN 
Enyhe COVID19-tüneteket mutató anya a vizsgálati szakaszban Igen Csak ha az anya tesztje pozitív IGEN,  Elkülönített és saját zónában a gyermekágyas osztályon, a laboratóriumi teszt eredményétől függően Rooming-in rendszerben, elkülönített és saját zónában a gyermekágyas osztályon, legalább a laboratóriumi teszt eredményéig IGEN IGEN 
Az anyának légúti fertőzéses tünetei vannak (láz, köhögés és váladék), és túl beteg az újszülött ellátásához, COVID19-pozitív vagy vizsgálati szakaszban IGEN  vagy már folyamatban Csak ha az anya tesztje pozitív IGEN, elkülönített és saját zónában a gyermekágyas osztályon, a laboratóriumi teszt eredményétől függően Az újszülött az anyától elkülönítve és szeparálva, legalább a laboratóriumi teszt eredményéig. Az újszülöttosztályon helyezik el egy elkülönített és saját zónában (ha tünetmentes) vagy a NIC-en (ha tünetei vannak; például légzőszervi megbetegedés) NEM; használjanak lefejt tejet.‡ A pasztörizálás nem ajánlott. IGEN 
Jegyzetek 
 
Ezenkívül az egészségügyi ellátó személyzet részéről megfelelő védelmi intézkedések az Olasz Egészségügyi Minisztérium javaslata szerint.† 
Az anya friss tejét csak általa használt kézi vagy elektromos mellszívóval kell lefejni. Az anya mindig mosson kezet a cumisüvegek és a mellszívó bármely részének megérintése előtt és után, betartva a mellszívó megfelelő tisztítására vonatkozó ajánlásokat minden egyes használat után. 
§Térelválasztó vagy függöny, az anyán sebészi szájmaszk szoptatás és az újszülöttel való szoros kapcsolat alatt, alapos kézmosás, a babaágyat az anya fejétől legalább 2 méter távolságra kell elhelyezni, sem rokonok, sem barátok nem látogathatnak. Az anyának nem szükséges FFP2 vagy FFP3 szájmaszkot használnia (Radonovich, Simberkoff & Perl 2019; UENPS 2020). 

5. Következtetés 

Ezt a dokumentumot ellátási irányelvként a SIN és az UENPS terjeszti elő a szülészetek számára. A szerzők azt tűzték ki célul, hogy a jelenlegi világjárvány idején lehetőség szerint összehangolják a megfelelő COVID19 infekciókontrollt a szoptatás támogatásával és a szülés utáni kezdeti anya–csecsemő kapcsolat elősegítésével. Fontos megjegyezni, hogy ez az irányelv a jövőben megváltozhat, ha további ismereteket szerzünk a COVID19 világjárványról, annak perinatális átviteléről, valamint az újszülöttkori SARS-CoV-2-fertőzések klinikai mutatóiról.  

Irodalomjegyzék 

  1. Ashour, H.M., Elkhatib, W.F., Rahman, M.M., Elshabrawy, H.A. (2020). Insights into the recent 2019 Novel Coronavirus (SARS-CoV-2) in light of past human coronavirus outbreaks. Pathogens, 4; 9 (3), 186; doi:10.3390/pathogens9030186 
  2. Binns, C., Lee, M., Low, W.Y. (2016). The Long-Term Public Health Benefits of Breastfeeding. Asia Pacific Journal of Public Health, 28(1), 7 14. doi:10.1177/1010539515624964  
  1. Cao, Q., Chen, Y.C., Chen, C.L., Chiu, C.H. (2020). SARS-CoV-2 infection in children: transmission dynamic and clinical characteristics. Journal of the Formosan Medical Association, https://doi.org/10.1016/j.jfma.2020.02.009 
  2. Chan, J.F., Yuan, S., Kok, K.H., To, K.K., Chu, H., Yang, J., …Yuen, K.Y. (2020). A familial cluster of pneumonia associated with the 2019 novel coronavirus indicating person-to-person transmission: a study of a family cluster. Lancet, 395:514e23. 
  3. Chen, H., Guo, J., Wang, C., Luo, F., Yu, X., Zhang, W., …, Zhang, Y. (2020). Clinical characteristics and intrauterine vertical transmission potential of COVID-19 infection in nine pregnant women: a retrospective review of medical records. Lancet, 7;395(10226):809-815. doi: 10.1016/S0140-6736(20)30360-3. Epub 2020 Feb 12. 
  4. Chen, S., Huang, B., Luo, D.J., Li, X., Yang, F., Zhao,Y., Nie, X, Huang, B.X. (2020)[Pregnant women with new coronavirus infection: a clinical characteristics and placental pathological analysis of three cases]. Zhonghua Bing Li Xue Za Zhi .,49(0):E005. doi: 10.3760/cma.j.cn112151-20200225-00138. [Epub ahead of print] 
  5. Collège National des Gynécologues et Obstétriciens Français (CNGOF). Prise en charge aux urgencies maternite d’une patiente enceinte suspectee ou infectee par le coronavirus (COVID-19)-V1 (15/3/2020). http://www.cngof.fr/component/rsfiles/apercu?path=Clinique/referentiels/COVID-19/COVID-19-CNGOF.pdf. Accessed on March 24th, 2020 
  1. Davanzo, R., Romagnoli, C., Corsello, G. (2015). Position Statement on Breastfeeding from the Italian Pediatric Societies. Italian Journal of Pediatrics, (41) 80: 1-3 
  2. De Luca, D. Managing neonates with respiratory failure due to SARS-CoV-2 (2020). Lancet Child Adolesc Health, Published Online March 6. https://doi.org/10.1016/S23524642(20)30073-0 
  3. Dong, L., Tian, J., He, S. (2020). Possible vertical transmission of SARS-CoV-2 from an infected mother to her newborns. JAMA, Published online March 26. doi:10.1001/jama.2020.4621 
  4. Dong, Y., Mo, X., Hu, Y., Qi, X., Jiang, F., Jiang, Z., Tong, S. (2020). Epidemiological characteristics of 2143 pediatric patients with 2019 coronavirus disease in China. Pediatrics, doi: 10.1542/peds.2020-0702 
  5. Favre, G., Pomar, L, Qi, X., Nielsen-Saines, K., Musso, D., Baud, D. (2020). Guidelines for pregnant women with suspected SARS-CoV-2 infection. Correspondence to The Lancet Infectious Diseases, doi: https://doi.org/10.1016/S1473-3099(20)30157-2 
  6. Gu, J., Han, B., Wang, J. (2020). COVID-19: Gastrointestinal manifestations and potential fecal-oral transmission. Gastroenterology, pii: S0016-5085(20)30281-X. doi: 10.1053/j.gastro.2020.02.054.  
  7. http://www.protezionecivile.gov.it/home. Accessed on March 24th, 2020 
  8. https://www.acog.org/Clinical-Guidance-and-Publications/Practice-Advisories/PracticeAdvisory-Novel-Coronavirus2019?IsMobileSet=false. Accessed on Marh 24th, 2020 
  9. https://www.bfmed.org/abm-statement-coronavirus. Accessed on March 24th, 2020 
  10. https://www.cdc.gov/coronavirus/2019-ncov/prepare/prevention.html. Accessed on March 24th, 2020 
  11. https://www.cdc.gov/coronavirus/2019-ncov/hcp/inpatient-obstetric-healthcareguidance.html Accessed on March 28th, 2020 
  12. https://www.epicentro.iss.it/coronavirus/pdf/COVID-19-donati-giusti-18-3-20.pdf. Accessed on March 24th, 2020 
  13. https://www.uenps.eu/wp-content/uploads/2020/03/mascherine-2020.pdf Accessed on March 24th, 2020 
  14. https://www.unicef.org/stories/novel-coronavirus-outbreak-what-parents-should-know. Accessed on March 24th, 2020  
  15. Jean, A., Quach, C, Yung, A., Semret, M. (2013). Severity and outcome associated with human coronavirus OC43 infections among children. The Pediatric Infectious Disease Journal. 32(4):325-9. doi: 10.1097/INF.0b013e3182812787. 
  16. Kimberlin, D.W., Stagno, S. (2020). Can SARS-CoV-2 infections be acquired in utero?. Editorial.  JAMA. Published online March 26. Doi: 10.1001/jama.2020.4868 
  17. Lai, C.C., Shih, T.P., Ko, W.C., Tang, H.J., Hsueh, P.R. (2020). Severe acute respiratory syndrome coronavirus 2 (SARS-CoV-2) and coronavirus disease-2019 (COVID-19): The epidemic and the challenges. International Journal of Antimicrobial Agents, 55(3):105924. doi:10.1016/j.ijantimicag.2020.105924. Epub 2020 Feb 17. 
  18. Li, A.M.,  (2005). Severe acute respiratory syndrome (SARS) in neonates and children. Archives of Diseases in Childhood Fetal and Neonatal Edition, 90(6):F461-5. 
  19. Lu, Q., Shi, Y. (2020). Coronavirus disease (COVID-19) and neonate: What neonatologist need to know. Journal of Medical Virology, doi: 10.1002/jmv.25740. [Epub ahead of print] 
  20. Mullins, E., Evans, D., Viner, R.M., O’Brien, P., Morris, E. (2020). Coronavirus in pregnancy and delivery: rapid review. Ultrasound in Obstetrics & Gynecology, doi:10.1002/uog.22014  
  21. Ong, S.W.X., Tan, Y.K., Chia, P.Y., Lee, T.H., Ng, O.T., Wong, M.S.Y., Marimuthu, K. Air, Surface Environmental, and Personal Protective Equipment Contamination by Severe Acute Respiratory Syndrome Coronavirus 2 (SARS-CoV-2) from a Symptomatic Patient. JAMA, doi: 10.1001/jama.2020.3227. [Epub ahead of print]. 
  1. Pediatric Committee, Medical Association of Chinese People′s Liberation Army; Editorial Committee of Chinese Journal of Contemporary Pediatrics (2020). Emergency response plan for the neonatal intensive care unit during epidemic of 2019 novel coronavirus. Zhongguo Dang Dai Er Ke Za Zhi, 22(2):91-95. 
  2. Peng, Y., Zhou, Y. (2020). Is novel coronavirus disease (COVID‐19) transmitted through conjunctiva? Journal of Medical Virology. doi:10.1002/jmv.25753  
  3. Poon, L.C., Yang, H., Lee, J.C.S., Copel, J.A., Leung, T.Y., Zhang, Y., …Prefumo, F. (2020). ISUOG Interim Guidance on 2019 novel coronavirus infection during pregnancy and puerperium: information for healthcare professionals. Ultrasound in Obstetrics & Gynecology, doi: 10.1002/uog.22013. [Epub ahead of print] 
  4. Quiao, J. (2020). What are the risks of COVID-19 infection in pregnant women? The Lancet. Published online February 12. doi:10.1016/s0140-6736(20)30365 
  1. Radonovich, L.J.Jr., Simberkoff, M.S., Perl. T.M. (2019). N95 Respirators vs Medical Masks for Preventing Influenza among Health Care Personnel. A Randomized Clinical Trial. JAMA, 322(9): 824–833. Online publikálva 2019. szept. 3-án doi.: 10.1001/jama.2019.11645: 10.1001/jama.2019.1164 
  1. Rasmussen, S.A., Smulian, J.C., Lednicky, J.A., Wen, T.S., Jamieson, D.J. (2020). Coronavirus Disease 2019 (COVID-19) and Pregnancy: What obstetricians need to know. American Journal of Obstetrics and Gynecology, doi: https://doi.org/10.1016/j.ajog.2020.02.017.
  1. Remuzzi, A., Remuzzi, G. (2020) COVID-19 and Italy: what next? The Lancet, Published Online. https://doi.org/10.1016/ S0140-6736(20)30627-9 
  2. Robertson, C.A., Lowther, S.A., Birch, T., Tan, C., Sorhage, F., Stockman, L.,…Bresnitz, E. (2004). SARS and pregnancy: a case report. Emerging Infectious Diseases Journal,10:345-348. 
  3. Rollins, N.C., Bhandari, N., Hajeebhoy, N., Horton, S., Lutter, C.K., Martines, J.C.,…Victora, C.G. (2016). Lancet Breastfeeding Series Group. Why invest, and what it will take to improve breastfeeding practices? Lancet, 387(10017):491-504. doi: 10.1016/S0140-6736(15)01044-2. 
  4. Royal College of Obstetricians & Gynecologists (2020). Coronavirus (COVID-19) Infection in Pregnancy. Information for healthcare professionals. Version 2: Published Thursday 26 March.  https://www.rcog.org.uk/globalassets/documents/guidelines/2020-03-26-covid19-pregnancy-guidance.pdf/ Accessed on March 26th, 2020 
  5. Schwartz, D.A., Graham, A.L. (2020). Potential Maternal and Infant Outcomes from Coronavirus 2019-nCoV (SARS-CoV-2) infecting Pregnant Women: Lessons from SARS, MERS, and Other Human Coronavirus Infections. Viruses, 12, 194; doi:10.3390/v12020194  
  6. Shek, C.C., Ng, P.C., Fung, G.P., Cheng, F.W., Chan, P.K., Peiris, M.J., Lee, K.H., Fok, T.F. (2003). Infants born to mothers with severe acute respiratory syndrome. Pediatrics, 112(4):e254. 
  7. Sung, P., Lu, X., Xu, C., Sun W, Pan, B. (2020). Understanding of COVID-19 based on current evidence. Journal of Medical Virology, 1-4; doi: 10.1002/jmv.25722 
  8. van der Zalm, M.M., Uiterwaal, C.S., Wilbrink, B., de Jong, B.M., Verheij, T.J., Kimpen, J.L., van der Ent, C.K. Respiratory pathogens in respiratory tract illnesses during the first year of life: a birth cohort study. Pediatr Infect Dis J. 2009 Jun;28(6):472-6. 
  9. van Doremalen, N., Bushmaker, T., Morris, D.H., Holbrook, M.G., Gamble, A, Williamson, B.N.,…Munster, V.J. (2020). Aerosol and surface stability of HCoV-19 (SARS-CoV-2) compared to SARS-CoV-1. The New England Journal of Medicine. doi: 10.1056/NEJMc2004973 (2020). 
  1. Wang, J., Qi, H., Bao, L., Li, F., Shi, Y. (2020). A contingency plan for the management of the 2019 novel coronavirus outbreak in neonatal intensive care units. Lancet Child & Adolescent Health; published online Feb 7. https://doi.org/10.1016/S23524642(20)30040-7. 
  2. Wang, L., Shi, Y., Xiao, T., Fu, J,. Feng, X., Mu, D., …Zhou, W. (2020). Working Committee on Perinatal and Neonatal Management for the Prevention and Control of the 2019 Novel Coronavirus Infection. Chinese expert consensus on the perinatal and neonatal management for the prevention and control of the 2019 novel coronavirus infection (First Edition). Annales of Translational Medicine, 8(3):47. doi: 10.21037/atm.2020.02.20 
  1. Wang, S., Guo, L., Chen, L., Liu, W., Cao, Y., Zhang, J., Feng, L. (2020). A case report of neonatal COVID-19 infection in China. Clinical Infectious Diseases, pii: ciaa225. doi: 10.1093/cid/ciaa225. [Epub ahead of print] 
  2. Wei, M., Yuan, J., Liu, Y., Fu, T., Yu, X., Zhang, Z.J. (2020). Novel coronavirus infection in hospitalized infants under 1 year of age in China. JAMA, https://doi.org/10.1001/jama.2020.2131 
  3. WHO (2020). Clinical management of severe acute respiratory infections (SARI) when COVID-19 disease is suspected. Interim Guidance. 13 March, Geneva. https://apps.who.int/iris/bitstream/handle/10665/331446/WHO-2019-nCoV-clinical-2020.4-eng.pdf?sequence=1&isAllowed=y Accessed on March 24th, 2020 
  4. WHO, UNICEF (2018). Protecting, promoting, and supporting breastfeeding in facilities providing maternity and newborn services: the revised Baby-friendly Hospital Initiative 2018 Implementation guidance. Department of Nutrition for Health and Development World Health Organization. World Health Organization, Geneva, Switzerland. 
  5. Wu, Z., McGoogan, J.M. (2020). Characteristics of and Important Lessons from the Coronavirus Disease 2019 (COVID-19) Outbreak in China: Summary of a Report of  72 314 Cases from the Chinese Center for Disease Control and Prevention. JAMA, doi:10.1001/jama.2020.2648. [Epub ahead of print] No abstract available. 
  6. Zeng, L.K., Xia, S., & Yuan, W. (2020). Neonatal early-onset infections with SARSCoV-2 in 33 neonates born to mothers with COVID-19 in Wuhan, China. JAMA Pediatr. Published online March 26. Doi:10.001/jamapediatrics.2020.0878 
  7. Zeng , H., Xu,  C., Fan,  J.,  Tang, Y., Deng, Q., Zang, W. & Long. X (2020) Antibodies in infants born to mothers with COVID-19 pneumonia.   JAMA. Published March 26. doi:10.1001/jama.2020.4861 
  8. Zhang, Y.H., Lin, D.J., Xiao, M.F., Wang, J.C., Wei, Y., Lei, Z.X., …Xiang, W. (2020). 2019-novel coronavirus infection in a three-month-old baby Zhong-hua Er Ke Za Zh,58(3):182-184. doi: 10.3760/cma.j.issn.0578-1310.2020.03.004. 
  9. Zhao, S., Lin, Q., Ran, J., Musa, S.S., Yang, G., Wang, W.,…Wang, M.H. (2020). Preliminary estimation of the basic reproduction number of novel coronavirus (2019nCoV) in China, from 2019 to 2020: A data-driven analysis in the early phase of the outbreak. International Journal of Infectious  Diseases. 92:214-217. doi: 10.1016/j.ijid.2020.01.050. Epub 2020 Jan 30. 
  10. Zhu, H., Wang, L., Fang, C., Peng, S., Zhang, L., Chang, G., Xia, S., Zhou, W. (2020). Clinical analysis of 10 neonates born to mothers with 2019-nCoV pneumonia. Translational Pediatrics; 9 (1): 51-60 

Riccardo Davanzo1,2, MD, PhD; Guido Moro3, MD; Fabrizio Sandri4, MD;  Massimo Agosti5, MD; Corrado Moretti6, MD; Fabio Mosca7, MD 

  1. Institute for Maternal and Child Health, IRCCS “Burlo Garofolo”, Trieszt 
  2. Technical Panel on Breastfeeding, Ministry of Health, Róma 
  3. Human Milk Banking Association of Italy (AIBLUD), Milánó 
  4. Neonatal Intensive Care Unit, Maggiore Hospital, Bologna 
  5. Woman and Child Department, Ospedale Del Ponte, Varese 
  6. President of Union of European Neonatal and Perinatal Societies; Emeritus Consultant in Pediatrics, Policlinico Umberto I, Sapienza University, Róma 
  7. President of Italian Society of Neonatology, Milánó 

Levelező szerző: 

Riccardo Davanzo, MD, PhD Via dei Navali 28, 34143, Trieszt, Olaszország, riccardo.davanzo@gmail.com 

Munkatársak nyilatkozata 

A kézirat RD és FM ötletén alapul. A kézirat első változatát RD és FM írta. A kéziratot GM, FS, MA és CM vizsgálta felül és látta el kritikai észrevételekkel.  

Összeférhetetlenségi nyilatkozat: nincsen bejelentenivaló összeférhetetlenség. 

Köszönetnyilvánítás: jelen munkához nem kapcsolódik semmilyen kifejezett támogatás 

Ezt a cikket publikációra elfogadták, és teljes szakmai felülvizsgálaton esett át, ám nyomdai előkészítés, szedés, oldalszámozás és korrektúrázás nem történt, amely e változat és a tárolt változat közötti különbségekhez vezethet. Kérjük ezt a cikket doi-ként így hivatkozza: 10.1111/mcn.13010 

szoptatás

További információ terhességről és szoptatásról itt.